Holly Golightly reggelizés közben egyre csak a luxusékszerbolt csábító kirakatát bámulja. Ez álmai netovábbja, hiszen tizennyolc évesen otthagyta szülővárosát és férjét, hogy divatos frizurával és negyven centis szipkából pöfékelve mint playgirl meghódítsa New York előkelő világát. Adakozó kedvű kísérőkben és hóbortos partikban nincs is hiány, épp csak érzelmeknek van szűkében. Mindaddig, amíg bele nem habarodik egy ágrólszakadt, sikertelen íróba... - Blake Edwards humoros és gondolatébresztő filmje Truman Capote novellája nyomán.

1944 ősze. Az amerikai erők Aachen határában harcolnak. Costa hadnagy kénytelen végignézni, amint embereit az ellenséges géppuskatűz tizedeli, mert parancsnoka, Cooney ráérősen bámulja a vérfürdőt és nem vezényel támogató tűzet… Eljön a tél, és az alakulat egy kisvárosban pihenget, mikor megindul a német ellentámadás. A katonák újfent egy megbízhatatlan parancsnok vezetésével küzdenek. Costa megesküszik neki, hogy ha őt is cserbenhagyja, visszajön érte…

David Crockett ezredes 19. századi ünnepelt amerikai nemzeti hős, hazafi, katona és politikus volt. Sokszor csupán Davy Crockett-ként emlegetik. Tennessee-t képviselte az Egyesült Államok Képviselőházában, szolgált a texasi forradalomban, és 49 évesen halt meg az alamói csatában.

Dübörgő kalandban vehetünk részt Davy Crockett, a vadnyugat legendás királya és bizalmas barátja, George oldalán, miközben hőseink New Orleans-ba igyekeznek a folyón. A duó veszélyes zúgókon át haladva hitszegő kalózokba botlik és folyamatosan izgalmas kalandokba keveredik.

Star egy világítótorony őrével él, aki megmentette, amikor a szülei megfulladtak. Az új iskolafelügyelő úgy gondolja, nem részesül megfelelő nevelésben, ezért bentlakásos iskolába akarja küldeni. Mikor a kapitány elveszti a munkáját a torony automatizáslása miatt, a felügyelő elérkezettnek látja az időt, hogy a kislányt intézetbe küldjék, de az időközben felkutatott rokonok éppen jókor érkeznek.

David Crockett ezredes 19. századi ünnepelt amerikai nemzeti hős, hazafi, katona és politikus volt. Sokszor csupán Davy Crockett-ként emlegetik. Tennessee-t képviselte az Egyesült Államok Képviselőházában, szolgált a texasi forradalomban, és 49 évesen halt meg az alamói csatában.

Azt mondják, a tánc egyidős a szerelemmel: olyan ösztönös kifejező forma, amely már a beszéd előtt jellemezte az emberiséget. Ősi, személyes művészet, amelyet minden kultúrában, még a primitív népeknél is megtalálunk. Már a barlangrajzokon is megpróbálták ábrázolni a táncot, mivel azonban alapvető eleme a mozgás, ezért állóképen csak egyetlen elemét lehet bemutatni. A mozgókép viszont tökéletesen visszaadja a koreográfiákat, ezért a tánc már a film születésének hajnalán a rendezők kedvenc témájává vált. Az első táncosok csinos fiatal nők voltak, majd Hollywood minden irányzatot megörökített: a ragtimot, a chelstont, a balettot, a keringőt, a rock and rollt, majd a breaket. A "42. utca" című filmmel az álomgyárban külön műfaj jött létre, amely megnyitotta az utat a musicalfilmek előtt, melyeket Fred Astaire és Ginger Rogers tettek örökzölddé.

Az olajügyleteken hirtelen meggazdagodott, sőt egyenesen milliárdos Jed Clampett Arkansasból átköltözik Beverly Hillsbe, hogy az ottani felső körök kényelmes és előkelő életét élje. Ám ez egy olyan naiv, vidéki, a nagyvárosi mindennapokban eligazodni képtelen fickónak, mint Jed, nem is olyan egyszerű feladat. Nem is beszélve arról a számára szokatlan élményről, hogy amikor híre megy nősülési szándékának, váratlanul rajongók és persze pénzéhes nők egész hada "veszi üldözőbe".

Kansason félelmetes erejű tornádó söpör végig. A kis Dorothy nem tud elmenekülni, balesetet szenved. Ájult állapotban kis kutyájával, Totóval csodálatos helyre, Óz birodalmába kerül. Útja során barátokat szerez az Oroszlán, a Madárijesztő és a Bádogember személyében, ám egy kegyetlen ellenséggel, a Boszorkánnyal is szembe kerül. Noha itt minden színes és szép, Dorothy legfőbb vágya, hogy visszajusson az ő fekete-fehér, mégis úgy szeretett otthonába...