Isabel Davies vonzó, sikeres fiatal szingli, ám anyja és barátnői folyton férjhez akarják adni. Isabelnek elege van abból, hogy sokan csak azért mennek férjhez, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, és úgy dönt, hogy rendben, legyen esküvő, melynek keretében hozzámegy ahhoz a személyhez, akit legjobban szeret: önmagához. A furcsa nászt megneszeli egy bulvárműsor, Isabel pedig úgy gondolja, sokat segít a szingli nőknek, ha nyilvánosságra hozza, mire készül. Időközben azonban beleszeret Colinba, aki apjával együtt háza felújításán dolgozik. Colin a tévéből tudja meg, hogy Isabel önmagához akar feleségül menni. Egy ideig támogatja, ám amikor otromba tréfák célpontjává válik, úgy dönt, kivonul Isabel életéből. A lánynak választania kell elvei és szerelme között.

Egy videojáték designer családjával Palo Altóba költözik, újdonsült lakásukban azonban démoni erőkkel kell szembenézniük.

A valóságban nincs semmi jó. Szerencsére nem is kell törődnünk vele. 2044-ben már mindenkit beszippant a világot átfogó virtuális játék, az OASIS, amelyben mindenki a maga választotta avatárjával vehet részt: és nem szembesül semmi rosszal, ami a játékon kívül várná. Amikor az OASIS-t feltaláló és a céget alapító James Halliday meghal, a végrendeletéből kiderül, hogy elrejtett néhány titkot a rendszerben. Aki ezekre rátalál, mesés gazdagságot nyerhet. Wade 18 éves, és az egész életét a játékban töltötte. Nekivág a kalandnak, és nem törődik vele, hogy az élete a tét. De nemcsak az, amelyiket a játék számára használ... hanem a valódi is.

Michael King (Shane Johnson) nem hisz istenben, ahogy az ördög létezésében sem. Felesége hirtelen halálát követően a dokumentumfilm rendező mégis úgy dönt, hogy következő filmjét a természetfeletti erők utáni kutatásnak szenteli. Annak reményében, hogy így bizonyítani tudja, a paranormális jelenségek, a spiritualitás és a vallás nem más, mint mítosz, egy merész kísérletbe kezd. Különböző okkult szakemberek segítségét kéri, hogy azok a legsötétebb varázslataikat és rituálékat bevetve, próbáljanak rajta valamilyen megmagyarázhatatlan dolgot elérni. Teóriája egészen addig bizonyítottnak látszik, még egy mérhetetlen erővel megáldott gonosz a hatalmába nem keríti a férfit.

1692-ben, az akkor még gyarmati sorban lévő Amerikában borzalmas végkimenetelű boszorkányperekbe kezdtek bele, a Massachusetts állambeli Salem városában. A tragikus történet a helyi lelkész, Samuel Parris konyhájából indult, ahol egy csapat 10 év körüli kislány – köztük a lelkész Betty nevű leánya, valamint unokatestvére, Abigail Williams – a Tituba nevű rabszolganő segítségével a jövőt próbálta kideríteni. A játékban részt vevő lányok némelyike kis idő múlva hirtelen rohamszerűen sikoltozni kezdett, különféle görcsöktől szenvedett és látomásokról gyötörve fetrengett a padlón. Ha a lányok megbetegedtek, akkor a bennük romboló kórokozók is a boszorkányok szándékai miatt kerültek oda. Parris és mások kérlelni kezdték a lányokat, először csak Bettyt és Abigailt, majd a sorban hasonló tüneteket produkáló Ann Putnamet, Betty Hubbardot, Mercy Lewist, Susannah Sheldont, Mercy Shortot és Marry Warrent, hogy nevezzék meg azokat, akik a rontást rájuk küldték.

Walter Matthau ismét a briliáns, ugyanakkor hétköznapi védőügyvéd, Harmon J. Cobb szerepében tűnik fel ebben az igencsak összekuszálódott bűnügyi történetben. Cobbot ezúttal egy régi barátja, Stoddard Bell bíró (Harry Morgan) védelmére kérték fel. Bellt azzal vádolják, hogy megölte azt az embert, aki apja volt tizenhárom évvel ez előtt született törvénytelen unokájának. Bár minden bizonyíték szerint Bell a bűnös, Cobb nyomozása során egy megdöbbentő családi történet szálaira bukkan, melyek a hazugság és ármány köré szövődnek.