Amióta a mozik bemutatták ezt a remek szatírát, a film címe bevonult a köznyelvbe: ha kedd van, akkor az csakis Belgium lehet... Így tájékozódik ugyanis az a csoport amerikai turista, akik a program szerint "letudják" Európát tizennyolc nap alatt. Bátran állíthatjuk, hogy a karakterek elévülhetetlenek: Samantha, aki csak azért jön át az öreg kontinensre, hogy elszakadjon a fiújától, aki nem érti meg őt. Grant, a jó karban tartott 72-es "aranyifjú", akiben a tiniket is megszégyenítő mennyiségű energia buzog. Harmon, a hajdani katona, akinek Európa pusztán néhai csatatér, világháborús relikviákkal. Harve és Irma, akiknek egyetlen céljuk, hogy ne veszítsék el egymást szem elől. Bert, aki összenőtt a fényképezőgépével, Freda, a mindentudó tanárnéni és a többiek. Megfejelve Charlie-val, az idegenvezetővel, akit a nevezetességeknél jobban érdekelnek a szép nők. Mire az útnak vége és ők búcsút mondanak egymásnak, kicsit szomorúbbak és kicsit okosabbak, mint az induláskor voltak.

A kosztümös szatírában a küzdelmet, a kalandot naturalista vérfürdővé, a szerelmet perverzióvá, a morált vallási fanatizmussá torzítják az alkotók. A frank birodalom határán egymást öldösik a rablók. Az egyik banda tagjai legutóbbi áldozatuknál egy kutyabőrt találnak csupán, melyről kiderül, hogy tulajdonosa birtokba vehet egy bizonyos várat. A legkevésbé sem bizalomgerjesztő Brancaleone vállalja, hogy eljátssza a lemészárolt lovag szerepét...

A csábító: Bruno, az áldozat: Roberto. Bruno az országutak szélhámos szerelmese, ahol őrült iramban száguldozik sportkocsijával, megelőzve minden előtte haladó embert és járművet. Szabálytalanul vagy szabályosan: mindegy, a lényeg, hogy őt ne előzze meg senki. Bruno céltalan rohanása, sikerei és derűt keltő vagánykodásai mögött azonban Gassman remek alakításában feltárul egy kiégett, illúziót vesztett és magányos lélek, akit éppen elbűvölően tökéletes öncsalása tesz életművésszé és életveszélyessé...

Menotti módos ember, így azt is megengedheti magának, hogy egy járó-beszélő robotot alkalmazzon szobalány gyanánt. Caterina, a robot mindent tud, sőt annyira tökéletes, hogy egyre emberibben kezd viselkedni.

Merle a dunkerque-i csata végakkordjait örökítette meg egzisztencialista színezetű regényében, s Verneuil nem változtatott a történeten. Négy, csapatától elszakadt francia katona próbál megmenekülni a halál elől. A film tökéletesen adja vissza az értelmesnek hitt világrend szétrobbanását, a tébolynak kiszolgáltatott ember illúzióinak végső szétfoszlását.

Marie, a csinos, nagyon gazdag, de mindkét lábára béna asszony autóbaleset áldozata lett. Paul, a férj lelkiismeretfurdalást érez, hiszen évek óta kizárólag szép szeretőjével törődött és elhanyagolta beteg feleségét. A végrendelet szerint az elhunyt minden vagyonát férjére hagyta, de ha bebizonyosodna, hogy Marie gyilkosság áldozata lett, akkor az örökség a húgát illeti. A rendőrség nem talál semmi gyanúsat és lezárja az ügyet. Azonban betelepszik a házba Anne, Marie gyanakvó húga és egy ismeretlen férfi is zaklatni kezdi Paul-t, aki egyre kellemetlenebb helyzetben találja magát...

Négy rab új lakótársat kap pár négyzetméteres cellájába és mivel épp szökést terveznek, kénytelenek megbízni benne. A terv roppant egyszerű: feltörik a börtön padlóját, miután a parkettát óvatosan eltávolították, leásnak az alagsorig, ahol aztán a szennyvíz csatornarendszerén keresztül meglóghatnak. Az egyedüli komoly akadály egy betonfal, ami olyan erős, hogy úgy döntenek, hogy pár éjszakát felölelő munkával inkább körbeássák azt. Vajon sikerül mindezt lebukás nélkül végrehajtani? Vajon jól tették, hogy megbíztak az új jövevényben?

A Terzi Intézet több tudósa is gyilkosság áldozata lesz. Franco Arno a vak rejtvénykészítő és Carlo Giordani újságíró összefognak, hogy közösen derítsék ki a gyilkosságok motivációit és megtalálják a tettest, vagy tetteseket. A nyomozás során feltárul a gyanúsítottak saját világa komoly jellemhibáikkal együtt.

A 17. században Julie de Maupin csaknem meghal, amikor egy feketemisén fel akarják őt áldozni. Egy fiatalasszony, Agnes menti meg a csöpp gyermeket, ám azonnal el is tűnik Julie életéből. A kislány így az apjánál, Gastonnál nő fel. A férfit meggyilkolják, amikor kiderül, hogy lánygyermeket nevel fiúnak álcázva. Julie-nak sikerül megszöknie, és elhatározza, hogy fényt derít származására. Elindul, hogy megkeresse megmentőjét, Agnest.