A megtörtént eseményeken alapuló film 1944-ben játszódik Franciaországban. A szövetségesek partraszállása után a németek Párizs evakuálására készülnek. A művészetrajongó Von Waldheim ezredes Németországba akarja szállítani a francia impresszionisták remekműveit is. A Jeu de Pomme múzeum kurátora kétségbeesésében a francia antifasiszta ellenállók segítségét kéri a felbecsülhetetlen értékű műkincsek megmentéséhez. Könyörög, hogy a szövetségesek megérkezéséig próbálják késleltetni a rakomány útnak indítását. De a "franciák büszkeségeit" szállító vonat, ha némi késedelemmel is, elindul Németország felé.

A fiatal orosz kém ellop néhány fontos és titkos anyagot Sir Reginaldtól. Terve megvalósításához kihasználja a fiatal varrónő, Penelopé naivítását, akit Reginald felesége, Lady Barbara alkalmaz. Az orosz kém legalábbis azt hiszi. Vajon a butácska varrónő tényleg az, akinek kiadja magát?

Jimmy "Popeye" Doyle kőkemény zsaru, aki nem éppen diplomatikus módszereiről híres. Kemény kézzel bánik a bűnözőkkel és ha kell, nagy ívben megkerüli a szabályzatot, hogy elérje célját. Egy besúgójának köszönhetően tudomást szerez egy közelgő nagy nemzetközi heroin-szállítmány érkezéséről. A nyomozás előrehaladtával rádöbben, hogy a szálakat háttérben mozgató francia kapcsolat lebuktatásával az egész kábítószer-hálózatot felgöngyölítheti.

A németek által megszállt Varsóban véres gyilkosság történik: az áldozat egy prostituált, akiről kiderül, hogy német informátor volt. Az ügyben a német hírszerzés egyik tisztje, Grau (Omar Sharif) őrnagy nyomoz, aki a számba jöhető tettesek körét háromra szűkíti: mindhárom gyanúsított a Führer seregének tábornoka. Két évvel később Párizsban újabb hasonló bűntényt követnek el. Amikor kiderül, hogy mindhárom német tábornok a városban volt, Grau megesküszik, hogy elkapja a gyilkost. Ám az igazi játszma csak most kezdődik.

Terence Young filmje Rudolf herceg tragikus kimenetelű életét dolgozza fel. 1881-ben a herceget rákényszerítik, hogy feleségül vegye Stefánia hercegnőt. Hamarosan gyermekük születik, ám Rudolf nem boldog a házasságában. Nőügyeivel folyamatosan botrányokba keveredik, szíve mélyén azonban az igaz szerelemre vágyik. Minden megváltozik, amikor megismerkedik a tizenhét éves Vetsera Máriával. Ferenc József császár hallani sem akar fia válásáról. A kétségbeesett szerelmesek öngyilkosságra szánják el magukat a Mayerling vadászkastélyban.

Miután Sam Roffe, egy nemzetközi hírű svájci gyógyszergyártó vállalat tulajdonosa és vezérigazgatója titokzatos körülmények között meghal, az addig általa leginkább elhanyagolt lánya, Elizabeth lép örökébe. A család többi tagja azonban ezt nem nézi jó szemmel...

Egy fiatal apáca házasságon kívül született, és így berakták egy kolostorba, ahol a kolostor nővéreinek szadizmusával és szexuális erőszakoskodásaival szemben kellett védekeznie. Végül sikerül elmenekülnie, habár bolyongásait egy bordélyházban fejezi be. Kétségbeejtő helyzetében öngyilkosságot követ el.

Eddie Chapman (Christopher Plummer) a hírhedt Gelignit banda fejeként a széfrobbantás királya Londonban. A sors iróniája, hogy a Jersey-szigeten nyaralva jut rendőrkézre. Azonban nem sokáig ül börtönben, kitör a II. világháború, és ő alkut ajánl a szigetre bevonuló náciknak. A német titkosszolgálat leghatékonyabb részlegének feje, Von Grunen ezredes (Yul Brynner) próbák sorának veti alá a brit mesterbűnözőt, hogy kiderítse, Eddie alkalmas-e a rá váró különleges küldetésre. Hősünknek nincs könnyű dolga, hiszen minden lépését figyeli a buldog természetű Steinhager ezredes (Gert Fröbe) és a szépséges Helga Lindström bárónő (Romy Schneider). Így aztán joggal merül fel a kérdés: a németek végeznek előbb a botcsinálta ügynökkel vagy az angolok?

Egy bankrabló 10 év után szabadul a börtönből. A társadalomba való beilleszkedéséhez ugyan megkap minden segítséget, de egy zsaru a múltjából állandóan ott van a nyomában. A film egy olyan ember története, aki egyetlen hiba elkövetése miatt soha többé nem kap esélyt az igazságszolgáltatás oldaláról és a társadalomtól a tiszta lappal történő újrakezdéshez. Alain Delon filmbéli szerepformálása pályája egyik kiemelkedő pontja, míg Jean Gabin életművének egyik utolsó állomása ez az alkotás.

Napóleon uralkodásának utolsó hónapjait öleli fel a történet. Az elvesztett lipcsei "Népek csatája" után jött az elbai száműzetés, majd a visszatérés. A császár a hozzá még mindig hű serege élén a végső megmérettetésre készül Waterloo mellett. A kiegyenlített erőviszonyok és a mostoha időjárási körülmények miatt az ütközet kimenetele szinte az utolsó pillanatig kétséges. A döntő momentum mégis egy stratégiai hiba következménye: Grouchy tábornok tétlenkedése, amely a szigorúan belénevelt katonai fegyelem számlájára írható.

Ezúttal is a második világháború idején járunk, és a helyszín ismét egy hadifogolytábor, ahol egy nagyobb csapatnyi ember készül egy jól megtervezett szökésre, John Dodge őrnagy vezetésével. Egy nemrégiben idekerült fogoly, miután tanúbizonyságot tesz arról, hogy megérdemli, beavatják a szökés terveibe. Ám szökés közben az alagút beszakad, ráadásul egy őr észreveszi az egyik szökevényt, így hamarabb tudomást szereznek a foglyok tettéről. Mivel a németeknek elege van a folyton meglépő hadifoglyokból, a gestapó kivégzéssel torolná meg a szökni akaró rabok viselkedését. Nem sokkal ezután pedig egy áruló segítségével, néhányan a németek kezére kerülnek.

Costa-Gavras egyetlen "szabvány" bűnügyi filmje, amelyben semmi politikai célzat nincs, a krimiműfaj remekműve. Egy vasúti hálófülkében együtt tölti az éjszakát hat ember. Amikor reggel sorban hagyják el a fülkét, nem is veszik észre, hogy az egyiküket megölték. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz a fülkében utazók után, azonban a gyilkos gyorsabb náluk, mire felkutatják, az utast már holtan találják...