A XIX. századi Franciaországban játszódó történet az összetört álmokról, a viszonzatlan szerelemről, a szenvedélyről, az áldozatról és a megváltásról szól - az emberi lélek túlélésének időtlen testamentuma. Jackman alakítja Jean Valjeant, az egykori elítéltet, akit évtizedeken át üldöz a könyörtelen Javert felügyelő (Crowe), miután megszegi a próbaidejét. Amikor Valjean vállalja, hogy gondoskodik Fantine, a munkásnő leányáról, Cosette-ről, az életük örökre megváltozik

A történet Bill Hayward körül forog, akit 8 évnyi börtönbüntetés után feltételes szabadlábra helyeznek. Bill első útja kapásból haza vezet, hogy újra láthassa 11 és 15 éves fiait, akik, miután anyjuk elhagyta őket, kénytelenek saját magukról gondoskodni. Bill persze gyorsan odébbállna, ám idősebbik fia, Dean ráveszi, hogy játsszák el az ideális családot, átvágva ezzel azokat a szociális intézményeket, melyek a két gyereket gondozás alá akarják helyezni.

Az átkok nem öregszenek. Egy XVIII. századi férfi, Barnabas Collins megszerez mindent, amire vágyik: pénzt, hatalmat, birtokot, csak a szerelemben nincs szerencséje, ugyanis egy boszorkány egy sértésre átokkal felel. Barnabast kétszáz évvel később véletlenül kiszabadítják a sírjából, és nem nyugodhat békében: visszatér a régi házába, ahol kénytelen megismerkedni zavaros XX. századi utódaival. Jobb híján beköltözik a családi rezidenciába, megpróbálja elviselni az anyukát, a velük lakó pszichológust, a lázadó kamaszlányt - akiknek mind megvan a maga sötét titka és őrült terve az új rokonnal: a kísértetiesen vén ősapával.

Hamupipőke klasszikus történetének modern musical változata egy szegény, de ambiciózus árváról, akire rátalál álmai hercege. A mindenki által jól ismert történetet soha korábban nem látott formában álmodta a mozivászonra a 3 Emmy-díjra jelölt Kay Cannon (Szűzőrség) olyan világsztárokkal a főbb szerepekben, mint a Hamupipőkét alakító többszörös Grammy-díjas és Billboard Music Awarddal kitüntetett Camilla Cabello, a 2 Golden Globe-díjra jelölt Pierce Brosnan vagy a 10 Emmy-díjjal elismert James Corden, aki producerként is felügyelte az adaptációt.

1970-ben Londonban került sor a Miss World szépségversenyre, amelynek a híres amerikai komikus, Bob Hope volt a házigazdája. Akkoriban a Miss World volt a bolygó legnézettebb tévéműsora, több mint 100 millió nézővel. Azt állítva, hogy a szépségversenyek lealacsonyítják a nőket, az újonnan megalakult Női Felszabadító Mozgalom egyik napról a másikra közismertté vált azzal, hogy betört a színpadra és megzavarta a verseny élő közvetítését. Ezen túl az eredmény is felzúdulást váltott ki: nem a svéd kedvenc, hanem Miss Grenada nyert – az első fekete nő, akit megkoronáztak a Miss Worldön. A patriarchátus nyilvános leszereplésének ténye órák alatt eljutott a bolygó minden pontjára, és ezzel a nyugati szépségideál 180 fokos fordulatot vett.

Kempton Bunton, a 60 éves taxisofőr 1961-ben ellopja Goya, Wellington hercegének portréját a Londoni Nemzeti Galériából. Ez az első és az utolsó lopás a galéria történetében. Kempton váltságdíj üzenetet küld, amiben azt írja, hogy visszaadná a festményt azzal a feltétellel, hogy a kormány ingyen televíziózást biztosít az időseknek. Ami ezután történt, az legendává vált. Csak 50 évvel később bukkant fel újra a történet, Kempton hazugságok hálóját szőtte. Az egyetlen igaz dolog az volt, hogy jó ember volt, eltökélt, hogy megváltoztassa a világot és megmentse a házasságát. Hogy hogyan és miért használta erre a festményt, egy csodálatos és felemelő történet.