Franciaország, az 1630-as évek eleje. XIII. Lajos udvari színházának új bemutatója a hugenották feletti győzelmet dicsőíti. Eközben az egyik déli kisvárosban, Loudunban békésen élnek egymás mellett a két vallás hívei. Mindez a függetlenségüket jelképező falnak és az ambiciózus jezsuita atyának, Urbain Grandiernek köszönhető. A jóképű papért bolondulnak a nők, az Orsolya-rendi apácazárda lakóit is beleértve. Amikor Grandier visszautasítja a főnöknő közeledését, Johanna boszorkánysággal vádolja meg a papot. Az ördögűzéssel Barre atyát bízzák meg. Aldous Huxley regényéből és John Whiting színdarabjából.

Jeanne de la Motte-Valois, az élvhajhász, lázadó nő, aki zseniális és életveszélyes konspirációs képességekkel volt megáldva, óriási botrányt kavart rágalmaival a legfelsőbb körökben. Valószínűleg nem kis szerepe volt abban, hogy Marie Antoinette és XVI. Lajos a guillotine-on végezte és ezzel Franciaországban megdőlt az abszolutista monarchia. A királyné nyakéke a történelem egyik legizgalmasabb korszakába vezet el bennünket, azt vizsgálja, mi történik, ha a nagyratörő vágyak és a hatalom találkozik.

Szörnyű idők járnak Kétes Bruno királyságában! A sötét középkor legsötétebb órájában (hé, ki kapcsolta le a villanyt?) a rettegett Jabberwocky rendetlenkedik a birodalomban. Szemei izzanak, karmai kieresztve - rémisztő jelenség! Melyik hős lovag fogja legyőzni a szörnyeteget, s menti meg a királyságot? Ki fogja elnyerni a hercegnő kezét? A Gyalog-galopp nyomán világhírűvé vált Monty Python Repülő Cirkuszá-nak legismertebb figurája, Terry Gilliam rendezte az ugyancsak Python-os Michael Palin főszereplésével ezt a legőrültebb hagyományokhoz hű eszetlen komédiát.