A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...

Íme, a kissé furcsa pár: Armand és Albert békésen éldegél mint férj és, szóval férj. Van egy éjszakai lokáljuk és néhány ártatlan kedvtelésük. Már éppen bele is süppednének ebbe a polgári édes életbe, de a sors nem úgy akarja. A sors eszköze Armand egy szem fiacskája, aki a fejébe veszi, hogy megnősül. Ez még hagyján, ám kiszemelt jövendőbelije éppen Keeley szenátor lánya és szemefénye. Keeley körülbelül annyira konzervatív, mintha átaludta volna az utóbbi két évszázadot. Lehet, hogy a tükörbe sem néz, ha nincs rajta alsónadrág. A szenátor és neje hamarosan háztűznézőbe érkezik. Tudni szeretnék, hogy féltett lánykájuk megfelelő körülmények közé kerül-e majd. Vajon miféle bravúrokra képes ez a faramuci páros, hogy egy tisztes házaspár látszatát keltse?

Vannak filmek, melyek a maguk csendes módján, leheletfinom eszközökkel mesélnek kis csodákról. Germain (Gérard Depardieu) amolyan ügyefogyott mackóként, francia Forrest Gumpként csetlik-botlik az életben, alkalmi munkákból él. Sörözik a haverokkal, gondozza a veteményét, s az anyja házának kertjében lakik egy lerobbant lakókocsiban. Az egykori lassú felfogású, rossz tanuló ma is nehezen tud olvasni, hadilábon áll a szavakkal, a mindennapokat a maga egyszerű módján éli meg. A szeretettelenségben töltött gyerekkor, a rideg anya által meghatározott felnőtt mindennapok sivársága után Germain csak abban lelheti örömét, hogy napközben a városka parkjában üldögél a padon, és eteti a galambokat.

Marie látszólag megszokta, hogy megalázzák, kihasználják. Iréne-nél, az erőszakos és férfias földbirtokosnőnél szolgál, és annak szélütötte bácsikáját istápolja az egyéb cselédmunkák mellett. A faluban titokban minden férfi koslat utána, és Marie, ha kedve tartja, nem fukarkodik a kegyeivel. Egy napon azonban ráébred, hogy kivételes fegyver van a birtokában: a szépsége. És Marie ezek után megfizettet mindenért...

Julien, a fiatal vidéki író egyetlen vágya az, hogy írásait nyomtatásban lássa. Sikerül egy találkozót kieszközölnie a félelmetes hírű könyvszerkesztőtől, Judith Zahntól. A nő semmi tehetséget nem fedez fel benne, de mint férfi azonnal megtetszik neki és a szeretője lesz. Julien a nő holmijai között véletlenül rábukkan írásokra, amelyekből Judith apjának története bontakozik ki. Az apa a hetvenes években forradalmár volt és Dél-Amerikában, harc közben halt meg. Julient izgatja a férfi sorsa és Judith tudta nélkül megírja. Judithot sokkolja a kézirat. Úgy érzi, a férfi kihasználta, elárulta. Azonnal szakít vele.

Gabriel Stern, a Kék papagáj tulajdonosa öngyilkos lesz, végrendeletében színházát keresztgyermekeire: Ninóra és Marianne-ra hagyja. Gabriel a gyermekek apját, Nicky Bensalem bűvészt, még 15 éves korában vette a szárnyai alá. A férfi neki köszönheti, hogy a kabaré sztárja lett, mégis most kisemmizve érzi magát. A végrendelet körüli bonyodalmak a család tagjait önvizsgálatra, a mélyen őrzött családi titkok felfedésére készteti. Egy nizzai kabarészínház, a "Kék papagáj" öröklése körüli bonyodalmakon keresztül bepillanthatunk, az átlagosnak éppen nem tűnő, mégis tipikus francia család veszedelmes viszonyaiba.

Bertrand a francia irodalom professzora, akiről minden diákja tudja, hogy a csinos matematika tanárnővel, Solange-zsal jár. Bertrand a második regénye megírásával küszködik. Cora most érkezett a városba, és énekesnőként szeretne sikert aratni. Ám egyelőre gyorsétteremben kénytelen dolgozni, és azért küzd, hogy a hó végén kijöjjön a fizetéséből. Alice megkeseredett színésznő, akinek igazi feladatok helyett rajzfilmek szinkronizálásával kell beérnie. Irigykedve nézi egykori színiiskolai osztálytársa sikereit.

Férje - Joffrey Peyrac márki - elvesztését követően Angélique hirtelen egyedül találja magát, két gyermekével. Elhatározza, hogy visszanyeri elvesztett rangját és bosszút áll ellenségein is. A végtelen kapzsiság, gonosz intrikák és a tomboló féltékenység ellenére szenvedélye hozzásegíti, hogy megvívja csatáit és győztesen kerüljön ki belőlük.

A könnyed vígjátékban Bardot szerepe szerint a miniszterelnök lányát alakítja, akinek legfőbb problémája, hogyan tudná magába bolondítani imádata tárgyát. Nem tévedés, nem érte őrjöngenek a férfiak, hanem neki kell ügyeskednie, hogy felhívja magára a figyelmet, no persze ebben odáig is képes elragadtatnia magát, hogy az angol királyi családot is hírbe hozza.

1940 szeptembere és 1944 augusztusa között a francia luxushotelek többségéből német katonai főhadiszállás lett, így az alkalmazottak akár akaratukon kívül is első kézből értesülhettek az ellenség terveiről és titkairól. Nincs ez másképp a Maxime és Solange Verdier által vezetett Royal Palace esetében sem, ahol a náci hírszerzés ütött tanyát. Ráadásul ideutazik Francois, Maxime alkalmatlankodó, köpönyegforgató bátyja is, aki nem mellesleg tehetséges zenész, hogy előadásával szórakoztassa a nácikat. Mindeközben az ellenállás a titokzatos "D'Artagnan" vezetésével azon dolgozik, hogy kémhálózatot építsen ki a németek tartózkodási helyéül kiválasztott hotelek között, és ezzel elég nagy felfordulást okoz a nácik soraiban.