Costa-Gavras egyetlen "szabvány" bűnügyi filmje, amelyben semmi politikai célzat nincs, a krimiműfaj remekműve. Egy vasúti hálófülkében együtt tölti az éjszakát hat ember. Amikor reggel sorban hagyják el a fülkét, nem is veszik észre, hogy az egyiküket megölték. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz a fülkében utazók után, azonban a gyilkos gyorsabb náluk, mire felkutatják, az utast már holtan találják...

A 19. század végén, nagypolgári és arisztokrata környezetben élő Tullio egy idő óta már csak baráti kapcsolatot tart fenn feleségével, Giulianával, de amikor az asszony teherbe esik egy íróbarátjától, fellobban a féltékenysége, megöli a megszületett gyermeket, majd maga is öngyilkos lesz.

Franciaország a II. világháború idején: az ellenállók kis csapata, akiket Mathilde vezet, kétségbeesetten küzd a túlerőben lévő német megszállókkal.

A húszas évek Amerikájában az idegengyűlölet és a bolsevizmustól való rettegés légkörében két olasz emigráns munkást állítanak bíróság elé azzal a váddal, hogy egy rablásuk alkalmával Massachussets mellett megöltek egy biztonsági őrt. Sacco az utolsó szó jogán a bírák képébe vágja: azért kell itt állnunk, mert anarchisták vagyunk. Az eljárás - a nemzetközi nyomásnak is köszönhetően - két évig tartott, de a két férfi nem tudta megvédeni magát. Sacco és Vanzetti perét néhány évvel ezelőtt nevezte Massachusetts kormányzója az amerikai igazságszolgáltatás szégyenfoltjának.

Marie és Antoine az érettségi után elhatározzák, hogy összeházasodnak. A fiú apja, Lartigue úr meghívja leendő menyét és családját, hogy töltsék a vakációt tengerparti házukban, hogy jobban megismerhessék egymást. Egy táncmulatságon feltűnik Marie régi udvarlója, ami miatt nézeteltérés támad a jegyespár között. A két apósjelölt úgy érzi, közbe kell avatkozniuk, és - puszta jóindulatból - sikerül is alaposan összekuszálniuk a szálakat...