José Fernandez feladata, hogy a Franciaországba érkező illegális bevándorlókat visszatoloncolja. José előléptetés előtt áll, de előtte még kap egy utolsó feladatot. A visszatoloncolás azonban ezúttal nem megy olyan simán, mert a rábízott férfi, Karzaoui mindent elkövet, hogy megszökjön.

Simon és Franck társa a rendőrségnél, de Simont kiteszik és bebörtönözik, amiért ittasan halálos balesetet okoz. A börtön évek után összetörve, a családjától külön éldegél, őrként dolgozik. A fia egy nap szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, ezért a szerb maffia a nyomába ered. Apja és Franck közösen ered a gyilkosok nyomába, hogy megmentésék.

Párizs, 2020. Hoffmann rendőrnyomozó felesége és egyben partnere életét veszti egy bűnözővel vívott tűzpárbajban. A férfi még magához sem tért, máris új partnert kap, akivel bosszúra szomjazva azonnal a tettes nyomába ered. Egy borzalmas autóbaleset résztvevőjeként a világhírű sebésznő, Dr. Brügen a lánya, Manon életéért küzd. Csak úgy tudja életben tartani, hogy felhasználva saját klinikája szupermodern eszközeit, manipulálja a lány álmait és emlékeit. Hoffmann végre nyomra bukkan, ami egyenesen a klinikára vezeti, ahol semmi sem az, aminek látszik.

Egy mareilles-i rendőrbíró, Pierre Michel, aki hadjáratot indít a történelem leghírhedtebb drogcsempészei ellen, mely a The French Connection művelet címen vonult be a történelembe. Gatean "Tany" Zampa drogbáró irányítja a legnagyobb forgalmú illegális heroin kereskedelmet, melynek úticélja az Egyesült Államok. Michelt még a legvéresebb rajtaütések sem állíthatják meg, bár úgy tűnik, a La French néven emlegetett báró mindig egy lépéssel előtte jár. Michelnek egy rendkívüli jelentőségű döntést kell hoznia: folytatja a háborút, vagy biztosítja családja biztonságát, mielőtt még túl késő lenne.

Az időutazást lehetővé tevő bájital ez alkalommal a 18. századi Franciaországba, egészen pontosan 1794-be repíti Comte Godefroy de Montmirail herceget (Jean Reno) és hű társát, Jacquouille la Fripouille-t, azaz Jacques Foches-t (Christian Clavier). A francia forradalom ekkor már javában zajlik, hullanak a fejek egy egészen új találmány, a guillotine alatt. Hőseink is majdnem hasonló sorsra jutnak Godefroy utódaival karöltve, mint oly sokan, miután összetalálkoznak Napóleon tanácsadójával, aki nem elég, hogy Foches egyik leszármazottja, de ráadásul még közvádló is. Szerencsés menekülésüket a halál karmai közül a Közvádló feleségének köszönhetik, (ő egészen véletlenül Robespierre húga), aki a bíróság előtt vallja, hogy Foches férje nagybátyja, akiről azt hitték, már régen meghalt. Bár a kivégzést megúszták, továbbra is fogva tartják őket. Azonban a herceget és hű fegyverhordozóját nem olyan fából faragták, akik ezt csak úgy hagyják. Ördögi tervet eszeknek ki a szökésre.

A felesége szoknyája mögött élő, mérsékelten sikeres, szabad szellemű író, Jean Etienne Fougerole, akinek új könyve, a Tárt karokkal aktuális témát boncolgat: nyújts segítséget a rászorulóknak! Egy tévévita során egy harcias újságíró felszólítja Fougerole-t, hogy a nagy szavak helyett mutasson példát! A műsoron fellelkesülve másnap reggel egy kilenctagú roma család jelenik meg Fougerole villája előtt, akiket a jómódú család ezek után kénytelen mosolyogva, tárt karokkal vendégül látni. A vendégeskedés lassan együttéléssé nyúlik, megannyi mulattató helyzetet szül, és olyan változásokat hoz az elit franciák életébe, melyeket legvadabb álmaikban sem gondoltak volna...

Sophie-nak, a huszonöt éves, magányos montreali lánynak nincsenek tervei a nyárra, mint ahogy barátai sincsenek. Egy nap tudomást szerez egy oldalról a neten, amely olyan nyaralókat hoz össze, akik lakást cserélnek a vakációra. Mivel nincs vesztenivalója, megpróbálkozik ezzel. Hamarosan egy ikerházban találja magát Párizsban, az Eiffel toronyra való kilátással. Az idillnek azonban gyorsan vége szakad, amikor másnap reggel rátörnek a zsaruk. Kiderül, hogy Sophie egy fej nélküli holttesttel osztja meg a lakást, és a gyilkos fegyveren az ő ujjlenyomata van.

Victor Derval egykor nagyon nagy színész volt, a legnagyobb francia színész. Ki más is játszhatná ezt a szerepet, mint Philippe Noiret. A Párizs királya egyszerre idézi fel a Kean, a színészt, a nagy színészóriásokról szóló darabokat, és a nagy társasági, társalgási komédiákat. Tanácsadók, szerzők, varrónők, a felfuvalkodott apa hatalma ellen ágáló fiú kavarognak az abszolút főhős színész körül, akinek glóriája egy ideje már halványabban ragyog. Dominique Maillet kamerája előtt nő fel a kissé fura akcentussal beszélő, Csehovot egészen rendhagyóan értelmező lányt, Lisa Lanskát alakító Varga Veronika a színészóriással szinte egyenrangú színésszé. Ő forgatja fel a színészkirály világát, életét. Varga Veronika még főiskolás volt, amikor erre a szerepre felkérték, ez a szerep tette őt ismertté, egyáltalán (francia) színésznővé.

A jelentéktelen ügyekbe belefáradt három marseille-i zsarunak lehetősége nyílik lekapcsolni egy nagy droghálózatot, ám egy fontos informátor kérése elmossa a határokat.

Claude Corti egyike a nagymenő párizsi kábítószer-kereskedőknek. Egészen alulról kezdte, mígnem kitartásának, erőszakosságának és összeköttetéseinek köszönhetően a legnagyobbak közé emelkedett. Paranoiás természet, ami alkalmassá teszi őt a túlélésre. Az eddig jól működő gépezetbe azonban porszem került, egy apró hiba miatt Corti néhány hónapot kénytelen rács mögött tölteni. Mindez elég ahhoz, hogy az üzlet kezd kicsúszni az irányítása alól. Vajon véletlen lenne mindez, vagy összeesküvés áll a háttérben? Corti elhatározza, hogy végére jár a dolognak.

Franck és Paul jól bejáratott társak a párizsi rendőrségen. Épp Toulonba tartanak, hogy felszámoljanak egy drogkereskedő hálózatot, amikor hirtelenjében elszabadul a pokol: kiderül ugyanis, hogy Francknek viszonya van Paul feleségével, Valériával, aki történetesen szintén a rendőrségen dolgozik, és a küldetésre is velük tart. Arra pedig hamarosan mindhárman rádöbbennek, hogy drogkereskedőket nyakon csípni és magánéleti problémákat megoldani egyszerre nem lehet.