A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."

Lawrence Jamieson elegáns, kifinomult úriember, aki könnyedén elhiteti a turistákkal, hogy személyében egy száműzött uralkodót tisztelhetnek. Egy szép nap a vonaton ülve megismerkedik egy kisstílű szélhámossal, Freddy Bensonnal, aki szegény öreg nagyanyja javára gyűjt könyöradományokat. A baj csak az, hogy mindketten azonos helyen, a Riviéra exkluzív felségterületén szeretnének mindenkit megkopasztani. Ezt a gondot csak egyféleképp lehet megoldani: ha szövetkeznek egymással és ki-ki a maga módján, de mégis közös erővel fosztják ki a hiszékenyeket.

George Wade (Hugh Grant) New York egyik vezető ingatlanfejlesztési vállalatának felelős pozícióját tölti be. Bátyja, Howard (David Haig) a cég üzleti sikereinek motorja, és egyáltalán nem nézi jó szemmel testvére hóbortját. George ugyanis minden jogásznővel kikezd és amikor meghódított nő valami hibát vét, Howardra vár, hogy kirúgja a hölgyet. Most azonban betelt a pohár, Howard választás elé állítja öccsét: alkalmaz végre egy komoly ügyvédet, vagy búcsút mondhat a részvényeinek. Így kerül a céghez Lucy (Sandra Bullock), a Harvardon végzett, intelligens, stratégiai elmével megáldott ügyvéd, akinek megvannak a saját elképzelései a főnökét illetően.

Imádnivalóan rosszindulatú teremtményekből áll a galád család. Gomez és a felesége, Morticia két komisz kölyköt nevel, és néhány fura szerzet él még velük egy tető alatt. Addamsék mindent elkövetnek, hogy minél visszataszítóbbnak tűnjenek a külvilág számára. Ezt azonban annyira bájosan teszik, hogy már-már szeretetre méltóak. Karácsony éjjelén a szeretetről énekel a népes család. Egyedül a kedves Fester bácsi hiányzik közülük, akinek vagy negyedszázada veszett nyoma. A szellemidézés sikerrel jár, Fester megjelenik a küszöbön. Mindenki boldog, amíg rá nem jönnek, hogy valami nem stimmel a bácsival.

Ha az ember negyvenéves, agglegény, sikeres és elegáns, de naponta legalább négyen nevezik szemét alaknak, elbizonytalanodhat kicsit. Russ Duritz, imidzsügyi tanácsadó azonban nem bizonytalanodik el, mindenkiről megvan a véleménye, és mindenkinek el is mondja. Ám negyvenedik születésnapja közeledtével furcsa dolgok történnek vele. Beköltözik hozzá egy kisfiú, aki kétballábas, elűzhetetlen, Rustynak hívják, és zavarba ejtően hasonlít kéretlen szállásadójára. Hamarosan rájön a hasonlatosság okára és arra, hogy mind a ketten nagyon nagy bajban vannak.

Jennifer Haines minden hájjal megkent védőügyvéd, aki mindig nyerésre áll és soha nem marad alul. A kemény és magabiztos nő párjára lel a gyilkossággal gyanúsított, választékos modorú szépfiú, David Greenhill személyében, aki remek taktikai érzékkel azért választotta a gyönyörű ügyvédnőt, hogy érdekeinek megfelelően manipulálja. Jennifer kezdetben vonzónak találja David egyéniségét, azonban minél jobban megismeri a férfit munkája során, annál jobban kezd kételkedni ártatlanságában. Mikor azonban rájön, hogy David csapdába csalta, már késő. Hiába kérvényezi az ügy átadását, úgy tűnik, legális úton nem szabadulhat a védelem feladatától. Jennifernek végül döntenie kell: vagy becsülettel végigviszi az ügyet és kliensét felmentik, vagy olyasmit tesz, ami saját magát is veszélybe sodorja.

A hírhedt kínai bűnszövetkezet, a Triád elteszi láb alól Han nagykövetet. A sors tehát újra összehozza a kínai Lee (Jackie Chan) és az amerikai Carter (Chris Tucker) nyomozót. A rettenthetetlen páros a világméretű összeesküvés nyomába ered, és meg sem állnak egészen Párizsig. Persze a két zsaru még sosem járt a fények városában, nem beszélik a nyelvet, nem ismerik az illemet, viszont a város átrendezésében itt is ők a legjobbak.

Mumford egy kisvárosba érkezik és megnyitja rendelőjét. Hamar elterjed a hír, hogy a városka új agyzsugorítója milyen nagyszerű munkát végez - mindenki elégedett, aki Mumford pszichológiai szaktanácsadásaira jár. Mumfordnak köszönhetően a városka magányos farkasai, az örök egyedülállók is párra találnak, a szomorúak megvigasztalódnak, a depressziósok boldogan ugrándoznak. Egyedül Ernestnek nem tetszik a dolog. Ő volt ugyanis Mumford érkezése előtt az egyetlen pszichológus a városban, és most, hogy a konkurencia ilyen népszerű, gyakorlatilag munka nélkül maradt. Ernest szerint valami nem stimmel. Nyomozni kezd Mumford után - szeretné megtudni, honnan jött, kicsoda valójában a titokzatos idegen, és főleg: van-e egyáltalán szakirányú végzettsége...

Ben, Wolfgang és Darren nagyon jó barátok. Az utóbbi időben Ben igen furcsa álmokat látott, amelyben olyan elektronikai szerkezetek terveit látja, amiket egyáltalán nem ért. Miután Darrennek is mesél álmairól, ketten elhatározzák, hogy beszélnek Wolfganggal, aki az iskolában a leginkább ért az effajta dolgokhoz. Wolfgang rövid kutatás után rájön, hogy a szerkezet, amit Ben álmában látott egy különleges energiaforrás és motor, aminek felhasználásával űrhajót lehet építeni.

A Mark Twain regényén alapuló Huckleberry Finn kalandjai című kalandfilm főhőse egy kamasz fiú, aki egy szedett-vedett tutajon hajózott le a Mississippin egy néger rabszolga társaságában.

Quinn már több esztendeje odaadó kapcsolatban él Devonnal. A férfi alig várja már, hogy összeházasodjanak, amikor az egyik gyönyörű, szőke munkatársa szerelmet vall neki. Ennek hatására Quinn átgondolja a tervezett házasságot, és végül úgy dönt, hogy szakít Devonnal. Miután eltölt egy rövid időt a szőke hölggyel, hamarosan ráébred, hogy élete legnagyobb hibáját, amikor Devont ejtette. Útnak indul Párizsba, ahova egyetlen szerelme költözött, hogy visszanyerje kegyeit.

Skeeter a főiskola befejezése után újságíróként próbál pénzt keresni, de elhatározza, könyvet ír az előkelő déli családoknál szolgáló cselédekről, méghozzá a szolgálók nézőpontjából. Hosszas rábeszélés után Aibileen, Skeeter legjobb barátjának házvezetőnője, a hallgatást megtörve elsőként mesél a kívülállók számára zárt fekete közösség félelmeiről. Annak ellenére, hogy Skeeter életre szóló barátságait kockáztatja, Aibileennel közösen folytatják a kutatást, és hamarosan több nővel találkoznak, akik szeretnék elmesélni történetüket, és kiderül, sokkal több mondanivalójuk van, mint amire számítottak.

Suzanne másodrangú színésznő, aki csak harmadrangú filmekben kap szerepet. Az élet kemény, pláne ha valaki Hollywoodban nő fel, egy a gyermekét élete végéig irányítani vágyó sztáranyuka társaságában. A kokain némi gyógyírt jelent ugyan számára, de Suzanne kissé túllő a célon, ezért anyja gyámsága alá helyezik. Az anyuka mellesleg sűrűn felönt a garatra és a drogot sem veti meg. A hangulat csak fokozódik, amikor az ő mamája is színre lép. A három nő csípős nyelve, őszintesége betekintést enged az álomgyár üdvöskéinek világába.

Narancs megyében mindig süt a nap, a srácok terepjárókon járnak suliba, egyébként meg szörföznek a hűs habokon. Ám még egy ilyen felhőtlen vidéken is terem olyan, aki unja a narancsot. Shaun Brumder jeles tanuló, és kedélyesen tölti napjait szörfdeszkája, állatvédő barátnője, alkoholista anyja, tolószékes mostohaapja és folyamatosan betépett bátyja társaságában. Ám egy szép napon egy könyv hatására úgy dönt, író lesz, és a Stanford egyetemre jelentkezik, ahol példaképétől, a híres írótól tanulhat. Csakhogy a jelentkezési lapját véletlenül elcserélik egy hasonló nevű fűfaló lúzeréval, így aztán megkezdődik az írópalánta vesszőfutása a hőn áhított iskoláért és szabadságért.

A szerelem fura dolog. Linus Larrabee, az elfoglalt pénzmágnás határidőnaplójában nincs idő a szerelemre. De amikor aranyifjú öccse, David és a sofőr lánya, Sabrina között kialakuló kis románc veszélyeztetni látszik Linus egyik gondosan kimódolt üzleti tervét, szakít magának némi időt egy kis ármánykodásra. Csapni kezdi a szelet Sabrinának, azzal a szándékkal, hogy majd ejti a lányt, ha az üzlet megköttetett. De ember tervez, Ámor végez...

A gondtalan kadétok élete gyökeresen megváltozik, amikor kitör a polgárháború. A barátokból hamarosan ellenségek lesznek, egyszerű kadétokból jenkik és gyarmatosítók válnak. Shelby Peyton és jó néhány társa kénytelenek elhagyni az iskolát, miután elvből nem teszik le a hűségesküt a déli oldal mellett. Custer és O'Neill sem tudják maradásra bírni, és Shelby politikai meggyőződése miatt elveszti szerelmét, Shannont, O'Neill húgát is. A háború végül elsodorja a három barátot egymás mellől, ám egy sorsdöntő csatában újra találkoznak, de ezúttal ellenségekként.

A Harvard Egyetem befejezése után Elle az egyik nagyvállalatnál helyezkedik el. Miközben a karrierjét építgeti, az álmai férfijával kötendő közelgő esküvőjére készül. A véletlen azonban közbeszól. Megtudja, hogy szeretett kutyájának, Gyilkosnak a rokonait az egyik kliensének cége kozmetikai tesztelésekhez használja. Természetesen kiáll a négylábúak jogaiért, mire rögvest kirúgják a munkahelyéről. Ez érthető módon kissé megviseli, ám az optimizmusát nem veszíti el. Elle Washingtonba indul, hogy francia manikűrös kezébe vegye a dolgok irányítását.

Hester Prynne a konvenciókra fittyet hányó gyönyörű asszony és Dinsdale tiszteletes tiltott és titkos szerelme az indiánháborúk korának puritán Új-Angliájában. A ruhára hímzett, a hitvesi hűtlenséget jelképező skarlát színű "A" betű, melyet Hester dacos büszkeséggel visel, az erkölcscsőszök világa ellen való örök lázadás szimbólumává nemesedett.

Arthur és Maurice két balfék munkanélküli színész. Bár kenyeret nem, de két színházjegyet lejmolnak a helyi péktől. Az előadás végén azonban elszabadul a pokol, a főszereplő kolégát összeverve lelik a rendőrök, s hőseinket gyanúsítják a tettel. Szökésük során egy hajóra menekülnek, ahol minden előadóművészi képességükre szükségük van, hogy életben maradjanak. Annál is inkább, merthogy a bárka fedélzetén majd mindenki csaló, s egyik sem az, akinek kiadja magát.

Marion, az ötvenes éveiben járó egyetemi tanárnő a német filozófiáról készül könyvet írni. Hogy minél jobban el tudjon mélyülni a témában, tanulmányi szabadságot vesz ki és egy albérleti szobába költözik. A vékony falak miatt kénytelen nyomon kísérni a szomszédos lakást bérlő pszichiáter rendelőjében folyó beszélgetéseket. Főleg az egyik páciens, Hope van nagy hatással rá, aki azért került a pszichiáterhez, mert elvesztette házasságába és az életbe vetett hitét. A nő vallomásai Mariont is számadásra késztetik...

Simon ökölnyi kisemberként született egy New England-i kisvárosban. Az orvosok csak pár napot adtak neki. A napokból évek lettek, de Simon 12 évesen még mindig a kis Jézust alakítja a karácsonyi körmenetben. Meggyőződése, hogy életben maradt, mert nagy dolgokra hivatott. Legjobb barátja Joe, aki nem nyugszik, amíg meg nem tudja, ki az igazi édesapja. Simon egy baseball-meccsen 1964 nyarán véletlenül eltalálja Joe édesanyját a labdával. Az igazi apa neve sírba száll az asszonnyal együtt. A két barát sorsát a baleset végleg összeköti. Simon segíteni akar, a helyzet hőst kíván. Egy nagyon kicsi hőst...

Még egy balhés karácsony! A kis Kevin két éve egy párizsi utat hagyott ki a zavartalan otthoni vakáció reményében, most pedig New Yorkban kénytelen az ünnepeket egyedül tölteni. Ügyes trükkel belopózik a Plaza Hotelbe és épp élvezné a magányt, amikor balszerencséje összehozza két régi ismerősével. Harry és Marv, a Vizes Banda tagjai Kevinék házának kirablási kísérletével írták be nevüket a bűnözés történetébe. Csoda-e, hogy börtönükből megszökve mindent megadnának a revansért?

Ella és John, az idősödő pár egy különleges utazásra indulnak, amely alighanem életük legnagyobb kalandja lesz. Az asszony gyógyíthatatlan rákos megbetegedésben szenved, míg a férfi Alzheimerrel küzd. Egyikük sem szeretné azonban az ágyhoz kötve tölteni életük utolsó napjait, így hát útra kelnek Floridába.

Danny Ocean nagy volt, de nem elég nagy. Háromszor is összegyűjtötte kora legmenőbb bűnözőit, és nagy zsákmánnyal távozott... de van, aki még nála is ravaszabb, bátrabb és vonzóbb: a húga, Debbie. Debbie Ocean tudja, mitől döglik a légy. Sosem fél és sosem hagyja cserben a humora. Ráadásul ravaszabb bármelyik férfinál. Legújabb célpontja az évente megrendezésre kerülő, az ország összes milliomosa, sznobja és szélhámosa számára kihagyhatatlan nagy esemény, a New York-i Met Gala – amelyen történetesen egy hűtlen expasija is részt vesz. De egy ilyen nagy buli végrehajtásához szüksége van a tökéletes csapatra, így aztán nekiáll, hogy összeszedje a legjobbakat. Jön a bűn legvonzóbb válogatottja: Lou, Rose, Daphne, Nine Ball, Tammy, Amita és Constance.

Bertram Pincust különös képességgel áldotta vagy inkább verte meg a sors. Miután a magának való manhattani fogorvost visszahozzák a klinikai halálból, sajátos felfedezést tesz: rájön, hogy látja a holtak szellemét. Sőt, nemcsak látja, hallja is őket. Hamarosan kiderül, hogy a holtakat ugyanolyan érzések foglalkoztatják, mint az élőket. Ott van mindjárt Frank, aki cseppet sem elégedett azzal, hogy a menyasszonya mellől szólította el a sors. Rá akarja venni Bertramot, hogy bármi áron, de akadályozza meg a volt kedvese, Gwen küszöbön álló házasságát.

Új taggal bővül a galád család, Morticia egy ennivalóan édes porontynak ad életet. Pubert igazi Addams csemete: az anyjától örökölte a hollófekete haját, Fester bácsikájától a hullafehérséget, az apjától pedig a bajuszát. A megszületésével azonban csőstül jön a baj, a kamaszodó nagyobbak ugyanis féltékenyek a kicsire. Nem férnek a bőrükbe, mindent megtesznek, hogy eltegyék láb alól a csöppséget. Gomez és Morticia végül - a kölykök nagy bosszúságára - egy dadust szerződtet a kicsi mellé. A kéjsóvár Debbie szemet vet Fester bácsikára. A szabad pálya érdekében a dadus táborba küldi a csemetéket.

Karácsony este a rádióban egy talk-show műsorvezetője álmokról, vágyakról, kívánságokról kérdezi a hallgatókat. Egy seattle-i kisfiú betelefonál és az édesapjának kér segítséget, aki felesége halála óta magányosan neveli őt. Annie-t, a bájos, házasság előtt álló lányt, aki autóvezetés közben a rádió éjszakai műsorát hallgatja, valósággal elvarázsolják a kisfiú és az édesapa megindító szavai. A messzi távolból úgy érzi, épp a nagy ő hangját hallja a rádió hullámhosszán. Elhatározza, hogy kerül, amibe kerül, elindul és megkeresi az ismeretlent, akiben felismerni vélte az "igazit".

Rachel, az ismert és népszerű éttermi kritikus és Mark, a neves újságíró viharos gyorsasággal összeházasodnak. Hiába óvják Rachelt a barátai, hiába bizonygatják, hogy nincs olyan nő, aki mellett a szívtipró, nőfaló Mark képes lenne megállapodni, Rachel nem hagyja magát eltántorítani. Amikor bejelenti, hogy terhes, Mark majd kiugrik örömében a bőréből. Aztán ahogy egyre jobban belegondol az apasággal járó várható felelősségbe, bepánikol. Ez ellen pedig csak egyetlen gyógymódot ismer: a csajozást. Hamarosan Rachel is rájön, hogy férje megcsalja.

Nora Wilder kezd kétségbe esni látva, hogy körülötte mindenki kapcsolatban él, házas, vagy gyereke van. Nora már rég elmúlt harminc, és erre anyja lépten-nyomon figyelmezteti is. Néhány katasztrofális randi után Nora megismerkedik egy francia fiatalemberrel, Juliannel, akinek köszönhetően nemcsak a szerelmet fedezi fel újra, de annál jóval többet is.

Morganék - akik egy futó hűtlenség következményeként épp válni készülnek - mindenképp szeretnének eltűnni a világ szeme elől. Ugyanis egy gyilkosság szemtanújává válnak, így az ügyészség a tanúvédelmi program keretében egy békés kisvárosba küldi őket. A veszekedésben élenjáró pár kénytelen a helyi seriff rokonának kiadni magát, és hogy az álca tökéletes legyen, boldog szerelmeseknek kell tűnniük. Pault és Merylt eleinte még a helybéliek naiv szívélyessége sem kárpótolja a Manhattanben maradt pörgésért és nagyvilági csillogásért, de valahogy mégis kezdik megkedvelni új életüket, amikor rájuk talál a gyilkos.

Muhammad Ali minden idők egyik legnagyobb nehézsúlyú bokszolója, aki a ringen kívül is kemény harcra kényszerült. A pályafutása csúcsán állt, amikor megkapta a behívóparancsát a vietnami háborúba. A bokszoló azonban vallási és lelkiismereti alapon megtagadta a katonai szolgálatot. Az ügye bíróság elé került, és hosszú jogi csata vette kezdetét, amely miután megjárta az amerikai igazságszolgáltatás minden fórumát, a Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Kilenc bírónak kell közös nevezőre jutnia, hogy kimondják a végső szót.