Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

Michel felesége betegsége elől menekül, míg Lydia balesetben elvesztett kislányát gyászolja. Michel a repülotérről érkezik vissza Párizsba, amikor a taxi ajtajával Lydia csomagját kiborítja a bolt előtt. Hogy rendezzék az ügyet, bemennek egy kávézóba és elfelejthetik mindazt, ami történt velük...

 A 17. századi Franciaországot az angolok és a spanyolok is háborúval fenyegetik. XIII. Lajos erőtlen király, akit a katolikus egyház feje könnyedén az ujja köré csavar. Richelieu bíboros hatalmára a ravasz Febre vezetésével saját gárdistái vigyáznak. Már csak a király testőrei állnak az útjában, a bátor és hűséges muskétások. Aramis, Athos és Porthos mára céljukat vesztett, megkeseredett emberek. Ám ekkor felbukkan az ifjú D'Artagnan, egy Muskétás gyermeke, akinek szüleit 14 évnek előtte Febre gyilkolta meg. Az ifjú D'Artagnan-t így a király hű szeretete mellett így személyes ügye is hajtja. Elszánt lelkesedése a megfáradt muskétásokban is felébreszti a hitet s a szunnyadó erőt, hogy ismét együtt szálljanak nemes harcba a korona védelmében. A dicső férfiak küzdelme persze női segedelem nélkül nem biztos, hogy célt érne. Ám Franciaország királynéjában, és komornájában, a bájos Francesca-ban a király testőrei hű szövetségesekre találnak…

1969-ben jelent meg Gilles Perrault regénye, amelynek filmadaptációját kilenc év múlva Michel Deville készítette el. A titkosszolgálatok technikai eszközei a regény megírása óta bámulatosan módon fejlődtek, de a módszer ugyanolyan embertelen, mondhatni viviszekcióra emlékeztet. Nehéz lehetett a filmet elkészíteni, mert a regény minden oldala egy-egy ügynöki jelentés, ennek ellenére sikerült a könyv mondanivalóját maradéktalanul visszaidézni. Dominique Auphal, francia diplomata valahol Afrikában teljesít szolgálatot. Ügynökök veszik körül, egy titokzatos kémszervezet tagjai, akik a megfigyelt személyt az 51-es számmal jelölik. Céljuk az, hogy megtudják, miképpen lehet behálózni és „használhatóvá” tenni.

Walter megismerkedik egy lánnyal, Marie-Ange de Reeves-vel (a Reeves francia kiejtés szerint azonos alakú az "álom" jelentésű ręve szóval), aki nemsokára eltűnik, majd ismét feltűnik, és balesetet szenved. A lánnyal Walter megáll az első háznál, hogy segítséget kérjen. A házban orgia folyik, de orvos is kerül - ismét beszélő név, dr. Morgentodt (holnap + halott) -, vérrel kínálja a lányt, aki magához tér, szeretkezik Walterrel, majd eltűnik. Walter nyakán harapás - vámpírfogak nyoma. A szobában Magritte-kép, a cselekményszál új vonalon fut tovább: Walter megtudja, hogy Marie-Ange évek óta halott, és annak az Henri de Corinthe-nak a menyasszonya volt, akit Walter keres a szervezet megbízásából. A szervezet összekötője Sara Zeitgeist (korszellem). Visszatér a házba, amelyről megtudja, hogy évek óta lakatlan, Corinthe-hoz siet, ám Corinthe is halott, és ekkor már Walter gyanúsított is: zsebéből előkerül Marie-Ange véres cipője...

A XIX. század végén vagyunk, Párizsban. A szépséges Heloise apja váratlanul meghal, a fiatal lánynak és anyjának - felkarolva Olympe-ot, az unokanővérét is - a családi tanács döntése alapján Egyiptomba kell utaznia. Az egzotikus, csodálatos országban különös kalandok, szerelmek várnak a három nőre. A világ egy új évszázad küszöbén áll, telve várakozással, reménnyel...

Amikor Csodaturix fagyöngyszedés közben leesik egy fáról, ráeszmél, hogy reflexei már nem olyan jók, mint régen, így kénytelen belátni, hogy öregszik. Úgy dönt, nekilát megkeresni az örökösét. Asterixszel és Obelixszel az oldalán útnak indul keresztül Gallián, hogy találjon egy druidát, aki méltó a varázsital receptjének megismerésére.

1780-as évek, Párizs. Thomas Jefferson (Nick Nolte), az USA későbbi harmadik elnöke nagykövetként érkezik lányával, Patsyvel (Gwyneth Paltrow) a forradalmi lázban égő városba. James Ivory történelmi tablója azon túl, hogy bepillantást enged az amerikai és a francia történelem egyik legmeghatározóbb szakaszába, arra a kérdésre is keresi a választ, hogy Jeffersonnak volt-e szexuális kapcsolata a személyi szolgálatában álló fiatal rabszolgalánnyal, Sally Hemingsszel. Mindezt a közelgő francia forradalom előszele keretezi, amely hamarosan elsöpri XVI. Lajost és lángra lobbantja Franciaországot.

Amikor a 85 éves André agyvérzés következtében kórházba kerül, a lánya, Emmanuelle azonnal a segítségére siet. A félig lebénult apa egy megrázó kéréssel fordul a lányához: segítséget kér, hogy vessenek véget az életének. Emmanuelle nem tudja, mihez kezdjen, hogyan tehetne eleget egy ilyen sokkoló kérésnek.