Kitörni készül a bandaháború. A város alvilága az ír maffia kezében van, melynek vezetője a kemény, de érzelgős Leo, és megbízható jobbkeze, Tom. Ám az újonnan érkezett olaszok nem férnek a bőrükbe, és Leo ősellenségének vezetésével ők is a hatalomra törnek. A harc célja: a Városháza feletti uralom megszerzése. A két ellenséges csapat küzdelmének középpontjában áll Bernie, a kisstílű szélhámos, aki mindkét felet megpróbálja átverni. Az utca törvénye szerint halál várna rá, ám Leo történetesen az ő húgába szerelmes, aki mellesleg Tomnak is a szeretője. Végül azonban Tom iszákosságának és játékszenvedélyének köszönhetően olyan helyzetbe kerül, hogy adósa lesz egy embernek, aki azt kéri tőle: ölje meg Bernie-t.

A kétszeres Oscar-díjas Gene Hackman és Dan Aykroyd két zsarut játszanak, akik eleinte nem igazán jönnek ki egymással. Társak, de Hackman nehezen emészti meg Aykroyd furcsa munkamódszerét: rendszerint valaki másnak adja ki magát, egész egyszerűen azért, mert skizofrén. Ők ketten állnak neki, hogy kibogozzanak egy titokzatos gyilkosság szálait, amelyek egészen Adolf Hitler-ig vezetnek…. Míg az FBI és az izraeli titkosszolgálat tehetetlen, Hackman és Aykroyd, a különleges páros nagy eséllyel erednek a gonosztevők nyomába - nem csoda, hiszen Aykroyd egy csapat izgalmas személyiséget hordoz magában. Humor és kaland egyaránt megtalálható ebben a mulattató és izgalmas történetben.

Harrisont, a jónevű szerencsejátékost volt felesége arra kéri, hogy hozzon el egy csomagot egyik barátja lakásából. Az asszony épp csak azt nem árulja el, hogy mi van a csomagban. A volt férj lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetekbe keveredik, megpróbálják kirabolni, ellopni tőle a csomagot, ám ő összebarátkozik az erre felbérelt ismeretlennel. Végül együtt próbálják meg kideríteni, milyen piszkos játszmába keveredtek.

A Montelli család egy új házba és új környékre költözik, amiről nem is sejtik, hogy egy ősi indián temetőre épült. Fiúkat hamarosan egy démon szállja meg, akin már csak a helyi pap segíthet.

New Orleans, 1951. Pedro Carmichael, a helyi rádióadó fantasztikus sikerrel futó folytatásos regényének különc szerzője egyszerre örvend közimádatnak és közutálatnak. Félvállról veszi, hogy az albánok rovására elsütött egyre vaskosabb élcei miatt már-már az életével játszik, s energiáit a védőszárnyai alá vett, szintén írói ambíciókat dédelgető zöldfülű kolléga okítására fordítja. Az ifjú Martin szíve mindeközben távoli rokonáért, az igéző Júlia néniért eped, s bár a család kezét-lábát töri, hogy megakadályozza nászukat, Pedro bácsi túljár mindenkinek az eszén.

A világszerte nagy sikerrel játszott vígjáték főhőse Mick Dundee kedélyes, és kissé faragatlan krokodilvadász, aki szinte egész életét az ausztráliai őserdőkben töltötte. Ám egy napon felfigyel rá a világ, amikor híre megy, hogy egyik expedíciója során egy krokodil majdnem letépte a fél lábát, ő pedig sebesülten egy teljes héten át vonszolta magát a dzsungelen keresztül segítségért, és csodával határos módon túlélte ezt a kalandot. Sue Carlton, egy vállalkozó szellemű New York-i riporternő elhatározza, hogy felkeresi a hőst és személyesen készít interjút vele. Pénzt és fáradságot nem sajnálva felkutatja Krokodil Dundee-t, hogy együtt - nem kevés kaland árán - rekonstruálják az eseményeket. Ám a sikeren felbuzdulva Sue ráveszi Mick-et, hogy kísérje el őt New Yorkba, ami elképesztő világ egy vadász számára, aki soha nem látott még nagyvárost, és több mint 40 embert egyszerre egy helyen.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.