Az 1930-as évek végén Lady Sarah Ashley férje Ausztráliában próbálja eladni az utolsó birtokukat, egy marhalegelőt. Mivel lassan halad az ügy, az asszony utána utazik a távoli földrészre, hogy kezébe vegye a dolgok intézését. Darwin városában azonban a férje helyett a nyers modorú, durva marhatenyésztő várja, akit mindenki csak Hajcsárnak nevez. A kegyetlen ügyintéző, Neil Fletcher összejátszik a marhabáró Carney királlyal, hogy megszerezzék Sarah földjét. Az asszony a birtok megmentése érdekében kénytelen összefogni a Hajcsárral, ezerötszáz marhát kell átterelniük Észak-Ausztrália kemény vidékén.

1931-ben Nyugat-Ausztráliában a fehérek társadalma bevezette, hogy a bennszülött gyermekeket elszakították anyjuktól és egy intézetben úgynevezett fehér szokások szerint nevelték őket a "könnyebb beilleszkedés" érdekében. Ez történt a főszereplő 3 leánytestvérrel is, akiket lelki és testi fenyítések mellett arra próbáltak "tanítani" hogy felejtsék el eredeti családjukat. Csak így válhatnak ugyanis "igaz fehérekké". Gracy és Daisy, a két kisebb leány Molly-ra, idősebb testvérükre támaszkodva elhatározza, hogy visszaszöknek édesanyjukhoz. Megkezdődik az 1200 mérföldes út, a menekülés a könyörtelen üldözők elől, víz és élelem nélkül. Egyetlen támpontjuk az a kerítés, amit a kormány építtetett, hogy megállítsák a területen a katasztrofális nyúlszaporulatot. Molly emlékében élénken él a kép, amint anyja e mellett a kerítés mellett roskadt össze, mikor elszakították őket tőle.

A világszerte nagy sikerrel játszott vígjáték főhőse Mick Dundee kedélyes, és kissé faragatlan krokodilvadász, aki szinte egész életét az ausztráliai őserdőkben töltötte. Ám egy napon felfigyel rá a világ, amikor híre megy, hogy egyik expedíciója során egy krokodil majdnem letépte a fél lábát, ő pedig sebesülten egy teljes héten át vonszolta magát a dzsungelen keresztül segítségért, és csodával határos módon túlélte ezt a kalandot. Sue Carlton, egy vállalkozó szellemű New York-i riporternő elhatározza, hogy felkeresi a hőst és személyesen készít interjút vele. Pénzt és fáradságot nem sajnálva felkutatja Krokodil Dundee-t, hogy együtt - nem kevés kaland árán - rekonstruálják az eseményeket. Ám a sikeren felbuzdulva Sue ráveszi Mick-et, hogy kísérje el őt New Yorkba, ami elképesztő világ egy vadász számára, aki soha nem látott még nagyvárost, és több mint 40 embert egyszerre egy helyen.

Két angol gyerek bolyong az ausztrál félsivatagban. A nagylány nem meri elmondani kisöccsének, hogy apjuk, aki kocsival kihozta őket "kirándulni", a piknik kellős közepén főbe lőtte magát. Az éh- és szomjhalál határán álló fiatalokra rámosolyog a szerencse: találkoznak egy bennszülött fiúval, aki csatlakozik hozzájuk...

A Tíz kenu egyedülálló alkotás, kizárólag ausztrál őslakos színészekkel. Különleges időutazás természetfeletti erőkről, szerelemről és bosszúról, az ősök koráról és történetéről. Gulpilil, a mesélő apja egyszer álmot látott, hogy asszonyától gyermekkel ajándékozza meg a Föld, azaz inkább a mocsaras láp. Mert bizony Gulpilil ott született, ahogy minden őse is. Minygululu, a legidősebb vadász a törzs vezetője. Minden nap meg kell küzdeniük az élelemért. A kenukat saját maguk készítik, fakéregből, amit csak a mocsártól messze lehet találni. A jó kenu pedig a jó vadászatot alapfeltétele. Birrinbirrin, Yeeralparil, Djigirr, Buniyira jó harcosok és vadászok, egytől-egyig.

David Burton (Richard Chamberlain), a sikeres ügyvéd egy gyilkossági ügyön dolgozik. Nincs könnyű dolga, ugyanis a boncolás során nem találnak gyilkosságra utaló nyomokat. Ennek ellenére mindenki meg van győződve arról, hogy a különös halált nem baleset okozta. Gyanúsítottjai - egy őslakosokból álló csoport - sem hajlandóak beszélni a történtekről. David azonban megálmodja, hogy mi történt valójában a gyilkosság napján. Elhatározza, hogy tiszta vizet önt a pohárba, de eközben hatalmas vihar kerekedik.

Charlie távoli bennszülött közösségben él Észak-Ausztráliában. A kormányzat azonban nem nézi jó szemmel az ősi kultúrát és a hagyományos életmódot, amit az ott lakók folytatnak. Amikor a hatóságok elkobozzák Charlie fegyvereit, már vadászni sem tud, A férfi erre beveti magát a bozótosba, és az ősi életmódot választja. Idővel azonban kénytelen visszatérni a közösségéhez, majd a tartományi fővárosba, Darwinba kell mennie, mert orvosi kezelésre szorul. Ez lesz a hosszú hazavezető útjának kezdete.

Egy óriási krokodil tartja rettegésben az embereket: egyik áldozatát a másik után szedve. Steve-et, a rettegett krokodilvadászt felkéri a helyi hatóság, hogy ölje meg az állatot. Steve a kutatás közben szembesül azzal, hogy a krokodil a benszülöttek szemében szentnek számít. Egyikük felajánlja a segítségét is, azzal a feltétellel, hogy nem öli meg az állatot, hanem elviszi egy emberek által lakatlan helyre. Veszélyes harc kezdődik.

Ez a remek zenékre vágott, sok európai, sőt ázsiai, ausztráliai országon "átvágtató" filozófikus sci-fi 10 éve készült - és az akkori "közeljövőben" (1999-ben) játszódik. Az éppen bankrablóknak segítő fiatal nő, Claire, a Párizsba vezető úton megismerkedik egy titokzatos idegennel, akit úgy tűnik nem csak a CIA, hanem magánemberek is üldöznek. Sam beszél apja találmányáról, melynek segítségével a vakok is láthatják az élet egy bizonyos szeletét. A rövid találkozás Claire-t, világkörüli utazásba hajszolja. A hajszához hamarosan egyre több idegen is csatlakozik, többek között Claire vőlegénye. Az úticél Ausztrália, de az út Párizs, Berlin, Moszkva, Tokió nagyvárosait is keresztezi. Amikor repülőgépük felszáll, egy villámlás cikázik át az égbolton... vajon ez a világ vége?

Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. "Az Igazak"-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.

Andy és Kay elkeseredett próbálkozásukkal, hogy megmeneküljenek egy járvány elől, egy lakóhajón kötnek ki 1 éves lányukkal, Rosieval. Biztonságos folyami menedékük darabjaira hullik egy támadás során, melyben Kay életét veszti, Andy pedig megfertőződik. Andynek csupán 48 órája marad, hogy gondviselőt találjon a gyermeküknek, mielőtt olyan szörnyeteggé változik, amik elől eddig sikeresen menekültek. Egy ausztrál őslakos törzs lehet Rosie legjobb esélye a túlélésre – de ők meglehetősen ellenségesek a fertőzöttekkel, így egyben óriási veszélyt is jelent a megközelítésük. Egy fiatal benszülött lány Andy egyetlen esélye, hogy biztonságban bejusson a közösségbe, de szerencsétlenségére a lánynak esze ágában sincs visszamenni a törzséhez – azért indult el, hogy gyógyírt találjon saját apja betegségére, azzal, hogy megkeresi annak elveszett lelkét. Mindketten a maguk módján a megváltást keresik...de össze kell fogniuk, ha meg is akarják találni.

A sivár, mégis gyönyörű ausztrál táj kellő háttérként szolgál a véres és mocskos meséhez. Az ajánlat az első perctől fogva lenyűgöző alkotás. A történet klisék nélkül boncolgatja a moralitás és igazságosság kérdését, miközben minden pillanat váratlan fordulatokat rejt, és John Hillcoat rendező nem riad vissza semmitől, hogy sokkolja nézőit, miközben mindent megtesz, hogy árnyalttá tegye szereplőit. Szóval az ausztrál western kicsit karcosabb, sokkal véresebb, és talán még jobb is, mint az amerika