A Zulu igazi nagy mozi, nagyszabású kalandfilm a reménytelen helyzetekben tanúsított bátorságról. Az igaz történeten alapuló alkotás 100 brit katona lenyűgöző történetét meséli el, akik szilárdan tartották magukat a zulu nemzet legjobb harcosainak 4000 fős túlerejével szemben a Rorke-átjáró védelmében 1879-ben. Kevés más film ábrázolta ilyen lebilincselően a harc feszültségét és borzalmait - ahogy a harcosok egymást követő hullámokban szabadulnak rá az apró helyőrségre -, mint ez nagyszerű Technirama technikával fényképezett alkotás.

Furcsa társaság érkezik egy hosszú hétvége kellemes eltöltésére a Hells Bells szállodába. Van közöttük unalmas életet élő házaspár, hormontúltengéstől szenvedő férj, férfifogásra szakosodott fiatal lányok, agglegény és papok. A szálloda talán még a társaságnál is meglepőbb. Félkész állapotban van, gyakorlatilag semmi sem működik benne. Egyetlen szakácsnő van, a recepciós és az igazgató ugyanaz az ember. Ebben a szituációban számos kacagtató kalandban van részük: féltékenység, hódítás, szenvedély, verekedés, börtön, szerelmi bájital, egyszóval mindenfélében részük van. A végére pedig az idegenek barátokká válnak.

Egy földalatti félkatonai szervezet merényletet tervez a francia elnök ellen, tiltakozásul az algériai háborúban játszott szerepe miatt. A profi testőrség által kiemelten védett De Gaulle meggyilkolása lehetetlen feladatnak tűnik, de akad egy bérgyilkos, aki ennek ellenére vállalja a munkát. A titokzatos Sakált senki nem látta még, igazi személyazonosságát senki nem ismeri. A rendőrség informátorainak köszönhetően időben tudomást szerez a tervezett merényletről. Az egyik legmegszállottabb nyomozót, Lebelt állítják rá az ügyre. Versenyfutás kezdődik az idővel. Miközben Lebel lényegtelennek tűnő, apró nyomok segítségével próbálja megfejteni, mire készül a Sakál és kit is üldöznek egyáltalán, addig a gyilkos szokásos precizitásával tervezi a rajtaütés pillanatát.