Andrew kilenc éve menekült el otthonról, a kisvárosi szürkeségtől, pszichiáter apja dominanciája elől. Most középszerű színészként nyugtatókon és antidepresszánsokon él, távol az emlékektől, és távol a valódi világtól. Amikor hírt kap édesanyja haláláról, rászánja magát a háromezer mérföldes útra, hogy találkozzon elveszettnek hitt múltja emlékeivel. Otthon nemcsak apjával kezdi újraértelmezni kapcsolatát, de megismerkedik egy lánnyal is, aki szinte mindenben az ő ellentéte: Sam életvidám, optimista teremtés, aki képes arra, hogy mások szemét is ráirányítsa az élet napos oldalára.

Azt mondják, a halála pillanatában az ember 21 grammot veszít a testsúlyából. Paul Rivers boldogtalan házasságban él. Az egykori drogos Cristina kétgyermekes háziasszony. Jack Jordan börtönből szabadult férfi, aki a keresztény tanításokban talál erőt családja támogatásához. Egy tragikus autóbaleset mindhárom család életét örökre megváltoztatja. A látszólag összefüggéstelen eseménydarabok lassan összeállnak, az óriási kirakójáték az élet és a halál hátborzongató képét tárja elénk.

2002. január 23-án Mariane Pearl élete örökre megváltozott. Férje, Daniel, a Wall Street Journal dél-ázsiai irodájának vezetője a cipőbombás Richard Reid sztoriján dolgozott. A szálak Karacsiba vezettek, ahol egy összekötő azt ígérte, elvezeti Pearlt egy nehezen megközelíthető informátorhoz. Danny elindult a találkozóra, és azt mondta Mariane-nak, hogy lehet, hogy későn ér haza vacsorára. Soha nem tért vissza... (port.hu)

1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

1928 márciusának egyik szombat reggelén, Los Angelesben Christine Collins elbúcsúzik a kilencéves kisfiától, akit egyedül nevel, azután munkába megy. Este, amikor hazaér, a legszörnyűbb rémálma válik valóra: a kis Walternek nyoma veszett. Öt hónappal később a rendőrség bejelenti, hogy a kisfiú előkerült, és a nyomozást lezárták. Holott csak rábeszélték az asszonyt, hogy vigyen haza egy kisfiút, akiről pedig tudta, hogy nem az ő fia. Amikor Christine megpróbálja elérni a hatóságoknál, hogy folytassák a nyomozást, valóságos rágalomhadjárat indul ellene. Egyedül Briegleb tiszteletes személyében talál segítségre.

Michael Claytonnak híre van a szakmában. A jól menő, vállalati ügyekkel foglalkozó ügyvédi iroda munkatársa számára nincs olyan nehéz ügy, melyet meg ne oldana. Miközben a munkájában sikert sikerre halmoz, a magánélete romokban hever. Egyik nap Clayton új megbízást kap. Az idős barátja és kollégája, Arthur Edens által vitt ügyben rosszul áll az ügyfél szénája és neki kell a dolgokat egyenesbe hoznia. Clayton lelki válságba kerül, amikor rájön, hogy az ügyfelüknek egyáltalán nincs igaza. Miközben egyre mélyebbre ássa magát az ügybe, nem sejti, hogy az életét is veszélybe sodorja.

Charlie Wilson texasi kongresszusi képviselő volt, egy agglegény, akinek "Mulatozós Charlie" álarca mögött ott lapult a ravasz politikusi elme, a mély hazaszeretet, és az elnyomottak iránti részvét. A '80-as évek elején az egyre terjeszkedő szovjet megszállás nyomán ez az elnyomott Afganisztán volt. Charlie régi barátja, gyakori pártfogója és alkalmi szeretője volt Joanne Herring, Texas egyik leggazdagabb asszonya, a szenvedélyes antikommunista. Mivel úgy gondolta, hogy az Afganisztán megszállására adott amerikai válasz igencsak vérszegény, arra ösztökélte Charlie-t, hogy tegye meg a szabadságharcosokért azt, amire más nem képes: biztosítson pénzt és fegyvert a szovjet agresszorok kiűzéséhez.

Kábítószerfüggő tanár és perifériára szorult tanítvány. Mindkettőjük életében megjelenik a drog, a tanár esetében érthetetlen módon, a diáklány életében majdhogynem szükségszerűen. Épp ezért van mit tanulniuk egymástól. A második esély ritka dolog. Jobb, ha élsz vele. Hangzik a film alaptézise. Dan Dunne Ryan Gosling ismét remekel jó családból való, gondoskodó anyával megáldott, a végtelenségig magányos történelemtanár. Szinte érthetetlen, miért fordul a drog felé, talán az egyetemen csúszott bele. Persze a felszín alatt azért felsejlik a családi indíttatás, az alkohol komoly befolyás. Mégsem ettől vált Dan crack-függővé. Drey átlagos 13 éves, színes bőrű kamasz. Bátyja a sitten, anyja a megélhetésért dolgozik, apja ki tudja, merre jár. Egyetlen apapótló az életében testvére cimborája, a hatalmas autóban tespedő, dílerkedésből élő Frank.

Kate sikeres New York-i üzletasszony, akit eddig csupán a karrierje érdekelt. Harminchét évesen azonban már nagyon szeretne gyereket. A számítását azonban keresztülhúzza, hogy meddő. Ezért béranyát keres, akit meg is talál egy philadelphiai munkásnő személyében. Minden a terv szerint megy, Kate gyermekgondozási könyveket tanulmányoz, mindent előkészít a lakásában, óvódák után járkál. Egy napon azonban a terhes Angie becsönget hozzá, mondván, nincs hol laknia. A két nagyon különböző nő egy fedél alá kerül, ám ebből számos bonyodalom származik.

Thomas Craven (Mel Gibson) elmagányosodott, veterán-nyomozó a bostoni rendőrség gyilkossági csoportjánál. Egy este épp rég nem látott lányával érkezik haza, amikor megtámadják őket és a 24 éves Emma (Bojana Novakovic) a karjai között hal meg. Mindenki úgy gondolja, hogy a golyót Cravennek szánták, azonban neki más gyanúja támad, ezért magánnyomozásba kezd. A nyomok az óriásvállalatok és az állam összefonódásainak tükörlabirintusába vezetnek egy bizonyos Darius Jedburgh (Ray Winstone) személyén keresztül, aki a kormány ügynökeként a bizonyítékokat tünteti el. Craven véres bosszúhadjárata egyetlen lánya gyilkosai után saját érzelmeihez és lelkiismeretéhez is elvezetik a tomboló és megállíthatatlan férfit.

Charles Schine (Clive Owen) reklámszakember egy napon összeismerkedik a vonatmegállóban Lucinda Harisszel (Jennifer Aniston). Ez a találkozás örökre megváltoztatja az életét. Lucinda bájos, gyönyörű és izgató. Annak ellenére, hogy mindketten házasok és gyermekeik is vannak, mágnesként vonzódnak egymáshoz. Kis románcuk azonban nem várt véget ér, amikor Laroche (Vincent Cassel), egy idegen férfi rájuk töri az ajtót és fegyvert fog rájuk. Az igazi rémálom csak ezt követően kezdődik: kalandjuknak sokkal szörnyűbb következményei lesznek, mint amiről bármelyikük álmodni mert volna.

Emmet Ray, a harmincas évek legendás jazzgitárosa felelőtlen, dőzsölő, arrogáns és pimasz ember volt, de egyike a legnagyobbaknak, akiknek az ujja valaha is megérintette a hangszer bundjait. Talán csak a nagy Django Reinhardt-ot tartotta nagyobbra a világ zeneértő közönsége. Ahogy neves pályatársa mögött mindörökre a második maradt, magánéletében is a szerencsétlenség jutott osztályrészéül. Zenei karrierjét megelőzően lányok futtatásából tartotta fenn magát, s miközben vagyonokat dobott ki csillogó-villogó ruhákra és drága autócsodákra, a nőket úgy dobta el magától, mint egy törött pengetőt. Amikor találkozik Hattie-vel, a visszahúzódó néma lánnyal, arroganciája és hűtlensége fontosabb számára az igaz érzelmeknél. A gyönyörű, önérzetes, ám a hűséget meglehetős szabadossággal kezelő írónő, Blanche oldalán aztán rádöbben - túl későn -, milyen sokat is jelentett számára az őt rajongásig szerető lány.

Quentin Crispet , a neves angol tévés személyiséget meghívják New Yorkba, hogy előadást tartson a boldogságról. A különc férfi azonnal beleszeret a Nagy Alma kavalkádjába, és úgy fönt, hosszabb időt is eltölt abban a közegben, ahol az excentrikusságot tárt karokkal fogadják. Mikor azonban félreértelmezhető kijelentést tesz az AIDS-szel kapcsolatban, nagyrészt melegekből álló baráti társasága azonnal kitagadja őt. A férfi csak úgy tudja ismét megváltani a jegyét a népszerűségbe, hogy felkarol egy AIDS-beteg művészt, és szembenéz saját hiúságával.

A híradós stáb a tűzoltók életéről, munkájáról készít riportot. Ennek során végigkövetik az egyik egység munkanapját, hogyan telik a szolgálat bent a laktanyában, illetve milyen eseményekhez riasztják őket. Az egyik riasztásnál ők is a vonuló egységgel mennek, élesben rögzítve az eseményeket. Egy bérházhoz riasztották őket, ahol hátborzongató események részesei lesznek. Kiderül, hogy valamiféle vírus támadta meg az embereket. Menekülnének, de a házat karantén alá helyezik. Körülöttük rémült lakók és a megfertőzött, zombiszerű emberek, akik emberhúsra éhesek.

Curtis Prentissnek nem sok érzéke van a természettudományokhoz, viszont tele van jobbnál jobb ötletekkel. Legújabb álma a röppentyűöv, ami valójában egy a hátra szerelhető rakétahajtómű, ami szerinte forradalmasíthatná a közlekedést. Curtisnek minden fortélyát bevetve sikerül rávennie a matrackereskedő barátját, Kennyt, hogy finanszírozza az ötletét. Ám a pénz mellett szüksége van még valakire, aki megépíti neki ezt a JackPacket. Szerencsére találkozik a parkolópályán lévő űrmérnökkel, Rick Honeycutt-tal. Ahogy a siker lassan elérhető közelségbe kerül, úgy válik az együttműködésük egyre feszültebbé.

Claire Stenwick CIA-ügynök és Ray Koval brit titkos ügynök egy bevetésen találkozott egymással. Később mindketten hátat fordítanak megbízóiknak, hogy civilben kamatoztassák tapasztalataikat. Két multicégnél helyezkednek el, és megpróbálnak hasznot húzni a rivalizálásukból. A két vállalat ugyanis kíméletlen háborút folytat egymással. Stenwick és Koval feladata, hogy megszerezzék egy gyógyszeripari termék képletét, mely rengeteg pénzt hozhat a szabadalmaztató cég számára. Miközben az egyik profi megpróbálja kijátszani a másikat, egymásba szeretnek.

A bevándorlási hivatal ki akarja toloncolni az országból az illegális bevándorló Margaretet. A nő azt állítja, hogy házasodni készül, így nem küldhetik vissza a hazájába. A gond, hogy a vőlegénye, a gyanútlan asszisztense mit sem tud erről. Szerencsére Andrew, akit évek óta gyötört a munkahelyén, bizonyos feltételek mellett hajlandó belemenni a játékba. Erre azért van szükség, mert a hivatal embereit sem ejtették a fejük lágyára: bizonyságot akarnak. Nincs mit tenni, a páros a vőlegény családjához utazik Alaszkába. Az események nem egészen az elképzeléseik szerint alakulnak.

Időszámításunk szerint 140-ben, a római birodalom kiterjeszti határait egészen Britanniáig. Kaledónia területén a rebellis törzsek még tartják magukat. Marcus Aquila (Channing Tatum) megérkezik Britanniába, feltett szándéka, hogy visszaállítsa apja, Flavius Aquila megtépázott hírnevét. 20 évvel korábban, Róma 5000 főből álló kilencedik légiója Flavius vezetésével, a légió szimbólumát, a kilencesek sasát magasban hordozva vonult be Kaledóniába. Sosem tértek vissza. A légió, és a szimbólum eltűnt az ismeretlenség ködében. Hadrianus, a római birodalom császára dühében egy falat építtetett a terület köré, ez a fal a római birodalom északi részének határát, az ismert világ határait jelzi. Marcus célja, hogy kiváló harcossá váljon. Célkitűzésének elérését segíti legújabb megbízatása: dél-nyugaton egy kisebb erőd ostrománál vezeti bátran csapatát.

J. Edgar Hoover FBI ügynök, a nyomozóiroda vezetője. Kollégái felnéznek rá, profizmusa legendás. Azt azonban senki sem sejti, hogy J. Edgar Hoovernek is vannak titkai, amelyek az egész tekintélyét lerombolhatják, ha kiderülnek.

1986-ban járunk, amikor egy Texasban élő villanyszerelőnél AIDS-et diagnosztizálnak. Ő ezt követően Mexikóba utazik, hogy illegális gyógyszert csempésszen, és adjon el sorstársainak. Igaz történet alapján.

A film az 1980-as évek elején játszódik New Yorkban, amikor Amerika először szembesül a HIV/AIDS-járvánnyal és megdöbbentő következményeivel. Az aktivistaként dolgozó Ned Weeks első kézből láthatja, amint a titokzatos betegség végigsöpör a város homoszexuális közösségén. Néhány társával és az őket támogató orvosokkal összefogva azért harcol, hogy a nemzet szemérmes szexuális politikájával szemben felfedjék az igazságot a járványról.

Egy csapat amerikai régész az egyiptomi sivatagban talált ősi piramis mélyét kutatja. Egyre beljebb és beljebb merészkednek a katakombákba, olyannyira, hogy hamarosan elvesznek a sötét és végtelen útvesztőben. Miközben a kiutat keresik, rájönnek, hogy nem csupán eltévedtek, de valami vadászik is rájuk.

Hatvanöt esztendővel ezelőtt borzalmas sorozatgyilkosság tartotta rettegésben a texasi kisváros lakóit. A rendőrségnek minden igyekezete ellenére nem sikerült elkapnia a brutális gyilkost,aki nyom nélkül eltűnt. A gyilkosságok azonban most újra kezdődtek. A hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy párhuzamot vonva a múltbéli és jelenlegi sokkoló bűncselekmények között,elkapják a gyilkost. Egy tizenéves lány lehet a kulcs ahhoz, hogyan is lehetne megállítani. Valós történet alapján.

A nagyvárosi, nagyszájú jogász az édesanyja halála miatt utazik haza, és kénytelen átmenetileg egy fedél alatt maradni az apjával. Az öreg bíró nyakas és kiállhatatlan. És nagyon beteg. És gyilkossággal gyanúsítják. Hank akarva-akaratlan egyre több időt tölt a szülői házban, és egyre jobban érti, miért is szökött el innen örökre. Ám család ellen nincs orvosság: a szeretet is felébred benne a rokonság iránt, melyet olyan nagyon igyekezett elfelejteni.

A film egy zavarba ejtően valóságos orvosi jelenséggel indít. A ritka és ijesztő "altatási éberség" állapotában a műtét előtt elaltatott beteg éber marad és bár fizikailag lebénul, érzékel mindent, ami körülötte és vele történik, még a fájdalmat is. Miközben a félresikerült anesztézia során az ifjú és gazdag mágnás, Clay Beresford éber marad a szívműtétje közben és tehetetlenül hallgatja az őt körülvevő orvosokat, az elhangzó mondatokból lassan összerakja a képet: vagyis azt, hogy egész egyszerűen meg akarják gyilkolni.

Az 1950-es évek elejétől a 60-as évek közepéig több mint egy évtizedet felölelő film egy fiatal lány első beavatásáról szól a szerelembe, vagyis az ő esetében Istenbe. Cathleent egy nem vallásos, egyedülálló anya nevelte fel Tennessee-ben, majd a lány a katolikus iskolába járó ösztöndíj után hamarosan belecsöppent az Isten szolgálatának szentelt élet misztériumába. A második vatikáni zsinattal beköszöntő új korszak az egyházban gyökeres változásokat hoz, és mire Cathleen a képzés novíciusi szakaszába ér, úgy találja, hogy hite többször szembekerül Isten szolgájának durva, gyakran embertelen valóságával, ami rá vár apácaként, és sok mindent megkérdőjelez. Cathleennek meg kell birkóznia a hittel, a szexualitással és az egyház életében a közelmúltban bekövetkezett változásokkal.

Igaz történeten alapuló vígjáték egy amerikai építőmunkásról, Gary Faulknerről, aki fejébe veszi, hogy Pakisztánba és Afganisztánba utazva elfogja az Al-Káida vezetőjét, Oszáma Bin Ládent.

Laura, a nehéz sorsú lány nem talál szerelemre, talán azért is, mert semmi nem "normális" vele kapcsolatban. Egy napon betoppan az életébe a csupán tizenhat éves Eva, akinek ördögi tehetsége van a zongorázáshoz. A két lány között furcsa kapcsolat alakul ki, s idővel Laura teljesen a lány megszállottja lesz. Eva boldogtalanságát látva Laura meggyőzi őt, hogy meneküljön el otthonról, és költözzön hozzá. Hamarosan mindketten a manipuláció és a hazugságok hálójában találják magukat.

Bomba robban az egyik legrangosabb New York-i múzeumban. Kevesen élik túl a merényletet: egy 13 éves srác édesanyja meghal, ő azonban kijut a romok alól – és magával visz egy 17. századi németalföldi festményt. A félig elárvult fiú attól kezdve mindenhova magával viszi a képet: egy ideig részeges apjával tart Las Vegasba, azután jómódú nevelőszülőkhöz kerül, később műtárgyakat hamisít, zsarolásba keveredik és egy nemzetközi műtárgycsempész banda is üldözőbe veszi… De bárhová vetődik, jó és rossz emberek között, saját jó és rossz tettei nyomán mindig vele marad Az aranypinty… és befolyásolja az életét.

A Princeton Egyetem halljában politikusok várják Indiana Jones-t, aki részt vett a párizsi béketárgyalásokon. Indy tolmácsként közreműködött a konferencián, s olyan neves személyekkel került kapcsolatba, mint T.E. Lawrence vagy Ho-si Minh. Az embertelen politikai légkör miatt azonban Indy úgy határoz, hátat fordít Párizsnak, s hazatér. Hamarosan találkozik régi barátjával...

Katherine Newberry eddig csakis férfi írókkal dolgoztatott, ők vetik papírra egyre elavultabb vicceit, ők alakítják az imidzsét, amire már egyre kevesebben vevők. Mit tehet ilyenkor az ember lánya? Felvesz egy nőt is az írói stábba, sőt, egy színes bőrű nőt, gyakorlatilag mindegy, hogy kit.

Több száz éves hagyomány, hogy a baráti összejövetelek végén a skótok eléneklik a tradicionális „The Parting Glass” című dalt. Ez annak a bánatnak a kifejezése, hogy már közel az együttlét vége, de jókedvvel gondolnak vissza a közös pillanatokra. A film megmutatja, hogyan hozza össze a családtagokat a legfiatalabb nővér tragikus halála. A megtört apa csatlakozik rokonaihoz és az öregedő apjához egy utazásra, melynek végén egy fájdalmas és örömteli emlékekkel teli összetett kép marad Colleenről.

Miután sikerül elintéznie, hogy a családját ne lakoltassák ki, egy önjelölt forradalmár belekeveredik egy, az FBI által szőtt összeesküvésbe.

A Lizzie megtörtént esetet dolgoz fel, méghozzá elég megrázót, Lizzie Bordenét, aki 1892-ben megölte saját apját és nevelőanyját.

Hunter élete látszólag tökéletes, jóképű férjével egy lenyűgöző házban élnek és első babájukat várják. Ám ez csak a felszín, a nő úgy érzi, kicsúszott lába alól a talaj és teljesen elveszítette az irányítást élete felett. Napjait egyedül tölti a fényűző házban amíg férje munkában van, unalmas óráit próbálja olyan tevékenységgel eltölteni, melyek a férfi kedvére tesznek. Egy nap azonban elkezd saját új szenvedélyének hódolni.

A New York-i nyomozó tragikus körülmények között elveszti lányát és vejét: brutális kegyetlenséggel gyilkolja meg őket európai nászútjuk során a bomlott, beteg elméjű elkövető. A gyilkosságok egyre szaporodnak Európa-szerte és a rituális gondossággal beállított testek borzongató látványa nem elég: a gyilkos minden esetben képeslapon üzen a helyi újságíróknak. Megkezdődik az országokon átívelő versenyfutás az idővel és a gyilkossal

Amikor egy hegymászó hóviharba kerül, találkozik egy ottrekedt ismeretlennel. Mindkettejüknek le kell jutnia a hegyről, mielőtt leszáll az éjszaka.

Jeff (Seann William Scott) született vesztes, aki harmincéves létére még mindig a szüleivel él. Egy nap a csoportterápián megismerkedik Lynn-nel (Gretchen Mol), aki felfigyel Jeff szórakoztató előadói stílusára. A lány azt tanácsolja neki, hogy próbálkozzon meg a stand up comedyvel. De Jeff nem hisz magában, és inkább minden más munkát elvállal, csakhogy elkerülje a megmérettetést. Lynn távozása azonban rádöbbenti, hogy már nem süllyedhet mélyebbre és életében először csak magára számíthat.