A legtöbb pingvin szebben dalol bármelyik csalogánynál, ám akadt köztük egy fura madár. Ha Topi énekel, megfagy körülötte a levegő, ám ő már rég nem is erőlteti az ilyesmit: hiszen fantasztikus sztepptáncos lett belőle. Csakhogy a fiókák ritkán totyognak atyáik útján, az övé meg egyenesen koreofóbiás, vagyis semmiképpen sem hajlandó ritmusra lépkedni, és mindenféle táncot utál. Viszont neki is van egy nagy, mindent betöltő vágya: szeretne megtanulni repülni. Erik mégis rájön, hogy van miért felnézni az apjára. Amikor váratlan és ijesztő események rengetik meg az otthonos jégtáblákat, Topi az, aki egyetlen seregbe szervez minden pingvint, és a környék összes lakóját - a hatalmas elefántfókától az egészen kicsi rákocskákig - a szövetségesükké teszi, sőt, végül az élére is áll a bátor és dalos kedvű társaságnak.

A császárpingvinek között egy senki vagy, ha nem tudsz énekelni. A kis Topi, befolyásos és nagyra tartott szülei bánatára, nem tud énekelni, így esélye sincs a boldog szerelemre. Ellenben még egy ilyen táncost, mint ő, nem hord a jég a hátán, ezért úgy határoz, boldogul, amivel tud, és neki vág az Antarktisznak. Hamarosan találkozik egy csapat másfajta pingvinnel, köztük Ramónnal, akit lenyűgöznek a kis pingvin tánclépései, és meghívják, hogy tartson velük. Új barátaival olyan kalandokba keveredik, amilyet a császárpingvinek még elképzelni sem tudnak.