"Idegen civilizáció képviselője landol különleges űrjárművével az Északi-sark hómezőjén, nem messze egy amerikai kutatóbázistól. A lény, a dolog, a valami nagyszerűen alkalmazkodik a földi klímához, életben maradásához azonban egészen speciális erőforrásokra van szüksége, ami nem kis riadalmat okoz az állomás lakóinak."

Keopsz, az egyiptomi fáraó, három évi háborúzás után, arannyal megrakodva, diadalmasan visszatér seregével. Rabszolgáját, a zseniális Vashtart megbízza, hogy építse fel a piramisát - amely védene a sírrablóktól. Megkezdődik a gigantikus méretű piramis-épitkezés. Egyetlen ember túlvilági boldogságáért milliók földi élete válik szenvedéssé. Az aranyéhes fáraót megbabonázza egy ciprusi hercegnő, aki rövidesen a fáraó kedvenc felesége lesz. De az asszony rávetette a szemét a fáraó kincseskamrájának őrzésével megbízott kapitányra. A munkálatok a végéhez közelednek, a fáraó parancsba adja, ha valaki megtudja a sírkamra helyét, az halállal lakol.

Hajdan, amikor még nem voltak városok, vasutak és hidak Amerika középső részén, csak bölények, indiánok, néhány prémvadász és katonai erőd, ez a terület a férfias próbák, a kaland vidékének számított. A filmbeli két kópé is azért csapódik a Feketelábú indiánok földjére tartó trapperek csapatához, mert izgatja őket az új, felfedezésre váró terület, az ismeretlenség minden formája. Cooper indián-könyveinek világa ez, minden romantikus túlzás nélkül. A Vadnyugat igazi története.

Menekülő gengszterek megszállnak egy helyet, átmeneti menedéket keresve és terrorizálják az ott lévőket. A gengszterek várnak valamire (itt egy nőre, aki pénzt hoz), s az a tervük, hogy amint megérkezik, indulnak tovább. Bogart ismét, ezúttal utoljára gengszterszerepben jelenik meg, Glenn Griffinnek kölcsönözve idősödő, fáradt, megkeseredett és intelligens arcát, semmit sem veszítve korábbi gengszteralakításainak vadságából, dinamizmusából..

Az 1840-es évek Amerikájában járunk: a kontinens még be nem lakott fele telepesek ezreit vonzza nyugatra, köztük a Sagerékkel, akik hét gyermekükkel együtt csatlakoznak az egyik karavánhoz. A Missouriból Oregonba vezető viszontagságos út azonban mindkét szülő életét magának követeli - az apával vérmérgezés, az anyával tüdőgyulladás végez. A karaván vezetői úgy határoznak, hogy az árván maradt Sager-gyerekeket hazaküldik, ám a hét csemete legidősebbike úgy dönt, hogy ha kell, egyedül is befejezik azt az utat, melyen szüleikkel együtt indultak el.

Jesse James négy társával felégetett otthonukat maguk mögött hagyva, beáll Quantrill gerillacsapatába, hogy a déliek oldalán harcoljanak a polgárháborúban. Azonban az ezredes koránt sem az a makulátlan harcos, akinek a fiúk hiszik. Az első bevetésen megdöbbenve látják, hogy a cél nem az ellenség gyengítése, hanem a rablás, fosztogatás, és az áldozatok között fegyvertelen civilek is vannak. A csinos Kate arra biztatja Jesse-t, hogy menjen el, társai azonban maradni akarnak. A döntés már csak azért sem egyszerű, mert a fiatalember valahol mégis csodálja Quantrillt.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.