Giorgio egyedül él egy szigeten. Egyetlen társa Melampo, a kutyája. Egy napon egyarra járó luxusjachtról a partra úszik a szőke Liza akinek szintén elege lett a társaiból. Liza úgy érzi teljesen alá kell vetnie magát a férfi akaratának, ebben azonban erős vetélytársa van: Melampo. A férfi-nő viszonyt egészen sajátos szempontból vizsgáló Ferreri ebben a szinte harmonikusnak mondható filmben az összetartozás rejtett lehetőségeit mutatja meg. Könnyű dolga van, hiszen a főszerepet játszó Catherine és Marcello a valóságban is összetartoztak ebben az időben.

Claude, az üres zsebű zenetanár és komponistaábrándozásba menekül a való világ nyomasztó hétköznapjai elől. Álmaiban ünnepelt zongorista, a nők bálványa és legyőzhetetlen hős. Ábrándjai lassan lidérces, szorongásos álmokba fordulnak, s Claude már inkább a mindennapi élet felé fordul lidércnyomásai elől. Felfedezi, hogy álmainak áhított szépsége nem más, mint szomszédnője, s hogy az operaház érdeklődik egyik darabja iránt.

Az eltűnt lepkeszakértő keresése végett elhagyja Angliát és elutazik a messzi és rejtélyes keletre, a szűzies, zárdában nevelkedett gyönyörűséges leányzó, Gwendoline és bűbájos cselédje, Beth. A kínai gengszterek karmaiból a mogorva, de rettentő sármos csempész és kalandor Willard menti meg őket, aki segít nekik, hogy megtalálják az elveszett amazon törzs, a Yik Yakok legendás földjét, ahol a lány apjának nyoma veszett. Vajon sikerül Gwendoline apjának a nyomára bukkanni?

A XV. századi Franciaországban a káosz az úr: a legnagyobb várakat és városokat elfoglalták az angolok, az országnak nincs királya, és a francia lovagok minden esély és különösebb meggyőződés nélkül próbálgatják a lehetetlent: megállítani a világ legnagyobb, legerősebb és legönteltebb hadseregét.Franciaországon már csak a csoda segíthet. És a csoda el is jön: Jeanne-nak hívják, 16 éves, gyönyörű és víziók vezetik. A semmiből bukkan elő, és pillanatok alatt megfordítja a világtörténelmet. Csatákat és háborút nyer, végül pedig visszafoglalja az angoloktól Orléans-t. Rövid hajjal, páncélban, lóháton harcol - a harcedzett lovagok egyenrangú társa a kegyetlen és véres férfivilágban. De sikerei csak a katonák körében teszik népszerűvé: Jeanne téved, ha azt hiszi, látomásai mindig, minden ellenfelével szemben jó tanácsot adnak neki.

Antoine egy jól menő párizsi mulató dörzsölt tulajdonosa. Él, mint hal a vízben, és ideje nagy részét a lányoknak szenteli. Megrázkódtatásként éri, midőn kalandos múltjából váratlanul előbukkan egy régi cimbora. Golyó ütötte sebtől haldokolva Hongkongból kéri, vegye magához ötéves kisfiát, és őrizze meg a gyerek számára több millió dolláros vagyonát. A csillagászati összeg átlendíti Antoine-t a félelem, a gyanakvás meg a kelletlenség korlátján, és útnak indul. A helyes kínai kisfiúval nem is lenne semmi baj, de hogyan hozzon haza ennyi pénzt, miközben bérgyilkosok vadásznak a bőrére? Amint megérkezik Hongkongba, azonnal üldözőbe veszik a gengszterek, akik barátjával is végeztek. Egy katolikus missziónál talál menedéket. Itt a gyereket egy pap gondjaira bízza, aki éppen Párizsba indul...

A gonosz Milady bosszút forral a muskétások ellen. Szövetségese Richelieu bíboros, aki politikai babérokra tör. Amikor D`Artagnan és hű barátai, Portos, Aramis és Athos értesül a Milady és a bíboros újabb cselszövéséről, egy emberként kerekednek fel, hogy királyukért, királynőjükért, no meg a muskétásokért harcba szálljanak.

Két, szív-alakú gyémánt fülbevaló okozza Madame de... vesztét. A fülbevalót a gyönyörű fiatalasszony tábornok férjétől kapta ajándékba. De amikor adósságba keveredett, titokban eladta egy ékszerésznek, az ékszerész titokban visszajuttatta a férj kezébe, aki szintén titokban megajándékozta vele szeretőjét. Madame De gyávaságból tagad, makacsul azt állítja, hogy a fülbevalót elveszítette. Hazugságaiba gabalyodva egyre nagyobb bajba sodorja a mit sem sejtő olasz diplomatát, aki halálosan szerelmes belé...

A köztiszteletben álló Victor Garnier egy sikeres családi üzletet vezet. Egy vadászat során, André Durand-Mareuil, a helyi bank igazgatója, rábeszéli, hogy fektesse be a családi vagyont egy titokzatos vállalat részvényeibe. Ennek a lépésnek drámai következményei lesznek a Garnier-család számára: a vállalkozás csődbe megy, ők pedig elvesztik a pénzüket. Victor Garnier kétségbeesett lépésre szánja el magát: elhatározza, hogy visszarabolja vagyonát a banktól. Mivel a pénzintézet az utca túloldalán áll, Garnierék alagutat ásnak egyenesen a páncélterem alá. Az őrült terv azonban egyre több bajt hoz a fejükre.

Párizs éjjel - Murger festői és kurtizánjai, a mai kozmopolita számkivetettek egy varázslatos városban. A mindennapi élet jelenetei Kaurismäki felfogásában olyan filmművészeti karizmával rendelkeznek, hogy képesek feledtetni velünk Fassbinder és Pasolini elvesztését... Az egyetlen olyan valóban fiatal európai rendező, aki azt az érzést kelti bennünk, hogy újra feltalálja a mozit... Szordínós érzelmesség, fanyar, humoros, szeretetreméltó, peches fapofák, hervadtan is szerelmet ébresztő grizettek, csendes ellenkezés a törvények szorító szellemével, a nyűtt ruhák mögött szerényen viselt romolhatatlan méltóság - a berlini fesztivál legvigasztalóbb, legotthonosabb filmje volt ez. A film nem szolgai adaptáció, nem romantikusan kiszínezett, kosztümös melodráma.

Bár Sigismund boldog házasságban él, párizsi üzleti útja alkalmával mégis egy bárban megismert prostituálttal tölti az éjszakát. Másnap tragikus hírt kap felesége haláláról, amelyről azonban nem hajlandó tudomást venni. "Kivonja magát a forgalomból", és további szenvedélyes napokat tölt Dianával. Szerelem és halál, költői hangulat és erotikus szenvedély. André Pieyre de Mandiargues regényének szép feldolgozása a híres szexszimbólum, Sylvia Kristel főszereplésével.

Az Első hangverseny folytatása: apa és fia, a két tehetséges művész külön-külön járják be és hódítják meg Európát, mígnem egymásra találnak és ezentúl közösen aratják a megérdemelt sikereket. Roberto Benzinek, a csodagyerek karmesternek gyönyörű zenei háttérrel aláfestett, érzelmes története könnyeket csalt a nézők szemébe.

A legendává vált filmcím egy olyan kedves vígjátékot takar, melyre egy nemzedék máig jószívvel emlékezik. A papa mama, ő, meg én folytatása szívet melengető emberséget és vígjátéki üdeséget áraszt és ugyanazzal a finom humorral, ugyanabban a csevegő modorban tárja fel a mindennapi gondokat, a hétköznapok tartalmasságát. Szereplői a rokonszenves Langlois család és a szomszédok, az ismerősök, a barátok, mindmegannyi kitűnő karakterfigura. A mama és menye között százféle apró nézeteltérés adódik, de az élet alapvető és komoly dolgaiban egyetértenek. Az ifjú párnak kétszer egymás után ikrei születnek, a kis család nyolc főre növekszik, és ebből keletkezik a megannyi bonyodalom... Meg kell említenünk a feledhetetlen magyar szinkronhangokat is: Mezey Mária és Latabár Kálmán kölcsönzi a mama és a papa hangját.

A világítóan kék szemű hősnőnk, Elisa az ismeretlen apa iránti gyülőletétől hajtva merész kalandokba keveredik, majd ráakad a származása körüli igazságra.