Alíz és Mari együtt jártak középiskolába, majd az érettségi után elváltak útjaik. Mari főiskolára ment, Alíz pedig szerelmes lett és a majorban maradt. Alíz esküvőjén találkoznak újra. Alíz kimérten, szemrehányóan fogadja régi barátnőjét. Magát áldozatnak tekinti, Marit pedig azon élet jelképének, amiről ő lemondani kényszerült.

Kaktusszá változtatható-e az ember? Egyáltalán - meddig tágítható az emberi tudat? A film szereplői egytől egyig utat keresnek egy hitehagyott világ útvesztőiben, hogy alternatív csatornákon keresztül más és más létformákig jussanak el, megváltva ezzel létük elviselhetetlenségét. Legyen az pszichofarmakológia, tudattágítás vagy ayahuasca, egytől egyig hozzásegíti őket, hogy elszakadjanak a hierarchián alapuló értékrendtől és felszabadítsák öntudatukat az elnyomás alól. Az új forradalom végül a tanító növényeken és mester-palántákon keresztül érkezik el hozzájuk. A történet egyszerre szimbolizálja az egymással ellentétes ideológiák kereszttüzében vergődő világunk kilátástalanságát, de egyben egy reményteljesebb jövő felé is mutat, ahol a zöld anarchizmus által, az emberiség szebb jövő elé nézhet.

Gróf Batthyány Ervin, az anarchizmus tanainak hirdetője, 100 évvel halála után újra feltűnik, hogy még egyszer megkísérelje, elméletei gyakorlati kivitelezését. Felismeri, hogy a világ nem olyan irányba változott, ahogy elképzelte, szinte semmi nem valósult meg az uralomnélküliség utópiájából. Újra reformiskolát alapít, szellemi partnereket toboroz, és elkezdik egy új generáció felnevelését, akik az erőszakra épülő uralmi rendszer helyett, a szolidaritás és az önkéntes összeműködés elvei szerint gondolkodnak. A szabadság és egyenlőség eszménye azonban, csakúgy mint 100 éve, félelmet ébreszt a hatalom korifeusaiban. A gróf és barátai ténykedése, a biztató kezdetet követően, egyre több akadályba ütközik.

Imi, a lázadó természetű tinédzser és a legjobb barátja, Tibi, egy külvárosi lakótelepen élnek. Imi egyre inkább úgy érzi, hogy kapcsolatuk a szexualitás felé fordul. Szoros barátságuk veszélybe kerül egy nő feltűnése miatt: Imi szerelmes lesz a gyönyörű Brigibe, a helyi színtársulat üdvöskéjébe. Az érzelmi háromszög kibővül a lány udvarlójával is. Vajon sikerül megoldani a nem mindennapi szituációt?

Kálmánhoz és Olgához (Hajdu Szabolcs és Tóth Orsi) vendégségbe érkezik Levente és Zita (Szabó Domokos és Földeáki Nóra). A két negyvenes páros Kálmán névnapját készül ünnepelni, de az egyre sűrűsödő koccintások mentén gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek. Hajdu Szabolcs kapcsolati trilógiájának második darabja is a színpadról kerül a filmvászonra. Míg az Ernelláék Farkaséknál című filmben a konfliktusok a gyermeknevelés körül forogtak, a Kálmán-napban az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és morális dilemmák kerülnek a középpontba. A történet megtévesztően egyszerű és hétköznapi, amit az apró részletek tesznek lenyűgözővé.

Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.

A Víkend egy tragikusra forduló erdélyi hétvégéről szól. Három magabiztos budapesti sikerember, István az építési vállalkozó (Lengyel Tamás), Márta az ügyvédje (Gryllus Dorka), és László, az ügyvédnő férje (Simon Kornél) vadászni érkeznek a hegyek közt megbúvó faluba, hogy kipihenjék a legutóbbi ? első fokon felmentéssel zárult - bírósági ügyük fáradalmait. A vadászat rosszul kezdődik, Márta egy fatális véletlen folytán lelő egy helybélit, majd a hivatalos rendőrségi eljárás helyett a holttest eltüntetését és a hallgatást választja. A hegyről lefelé menet azonban kiderül, hogy a balesetnek szemtanúja is volt, aki pénzért hajlandó lenne hallgatni is, már csak a pénzt kell megszerezni, amiben András, a vállalkozó testőre és mindenese (Árpa Attila) segédkezik.

Eszter nővére, Ernella családjával egy év után hazatér Skóciából, és Eszterék kénytelenek őket befogadni. A kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, felszínre hozva a két család között feszülő ellentéteket. A film az egymástól eltávolodott rokonok újra találkozása által felszínre törő konfliktusok sorát mutatja meg. Hajdu Szabolcs új filmje szarkasztikus humorú, finom rajzolatú portré a mai Magyarország hétköznapjairól.

Egy aránylag híres, elismert és tehetséges fotóriporter, Játékos Demeter, történetünk idején elbizonytalanodik a saját tehetségét illetően. Nem tudjuk, mi vezetett ehhez, lehet, hogy egy kudarc vagy kényszerpihenő, vagy valami más. Olyannyira elbizonytalanodott, hogy már képtelen magáról gondoskodni, felöltözni sem tud, mindvégig egy alsógatyában járkál. A felesége megpróbálja kezelni ezt a különös depressziót, de leginkább kivár. Velük lakik a fotós öccse, Krisztián. A csaja otthagyta. Kujtorog a városban, nők után kajtat, de sosem jön össze neki semmi. Egy nap váratlanul bejelenti: érkezik hozzájuk valaki. Aludhatna-e náluk este. Ettől mindenki felpörög. Végre történik valami! Találgatni kezdenek: vajon kit szedhetett már megint össze az öccs? Már megint jön egy újabb hülye nő? És egyszer csak megjelenik Tamara. Aki nem árul el magáról semmit sem. Viszont feltűnően szép. És furán mutat a tesó mellett.

A jómódú HENTES kiskirályként él az első világháború utáni Magyarországon. Egy nap régi üzlettársa, a kegyvesztett FÉLSZEMŰ csendőrtiszt egy nővel menekül a falujába. Az idegen asszony jelenléte feltüzeli a mészárszék életunt tulajdonosát, aki munkát ad mindkettőjüknek. Amikor a nőről kiderül, hogy Pesten K*RVA volt, a hentes pénzzel próbálja megvenni szerelmét. A pár belemegy a játékba és veszélyes alkudozás veszi kezdetét: egyikük sem tudhatja, ki fog hátba szúrni kit, ha végül eljön az elszámolás ideje.