Edward király halála után betolakodók és rivális örökösök harcolnak a koronáért, és Uthrednek ismét kalandoznia kell bajtársaival, miközben megpróbálják egyesíteni Angliát.

1939-ben a brit titkosszolgálat létrehozott egy kódfejtő csapatot, akiknek a német katonai Enigma-kódoló készülék feltörése a feladata. A tudósok közül az egyik Alan Turing, aki briliáns elme, de emellett szociális készségei elég hiányosak. A különc férfi mögött kollégái rendszeresen összesúgdolóznak és megmosolyogják módszereit. Hamarosan Winston Churchill Turingot nevezi ki a csoport vezetőjének. Arról azonban senki sem tud, hogy a férfi homoszexuális, ami tilosnak számít az Egyesült Királyságban. Ha felettesei ezt megneszelik, az pályafutása végét jelentené.

Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.

Miután egy váratlan globális járvány az emberiség nagyobbik részét gyilkos 'Fertőzöttekké' változtatta, egy férfi, aki képes kommunikálni velük, az utolsó túlélők csoportját vezetve indul útnak a gyógymód megtalálásának reményében.

1947-ben Seretse Khama, Botswana királya találkozik Ruth Williamsszel, az egyszerű londoni irodai dolgozóval. Bár a bőrük színe különböző, az első pillanattól kezdve vonzódnak egymáshoz, ám abban a korban elképzelhetetlen egy ilyen kapcsolat. A házassági szándékuk nemzetközi bonyodalmat okoz. A dél-afrikai kormány nemrég vezette be az apartheid politikát, és kinyilvánította, nem tűri meg a különböző fajú párok közötti házasságot. A nyomás ellenére Sereste és Ruth nem inog meg. Igaz történet.

1874-et írunk. A vibráló, gyönyörű Anna Kareninának megvan mindene, a férje magas rangú kormánytisztviselő, és Anna a szentpétervári úri társaság megbecsült tagja. Ám Anna egy nap bátyja, Oblonsky kérésére Moszkvába utazik, hogy segítsen megmenteni annak zátonyra futó házasságát. Moszkvában összetalálkozik Vronsky-val, a fess huszártiszttel, akivel azonnal heves vonzalmat éreznek egymás iránt, noha Vronsky épp Oblonsky sógornőjének, Kittynek csapja a szelet.

Sir John Lindsay admirális a tengerentúlon törvénytelen viszonyba keveredett egy fekete bőrű nővel. Kapcsolatuk gyümölcse Dido Elizabeth Belle. A félvér lány persze semmi jóra nem számíthat a tizennyolcadik századi Angliában. Ám az arisztokrata nagybátyja, Lord Mansfield és felesége magukhoz veszik őt. A származása ugyan biztosít neki bizonyos kiváltságokat, a bőrszíne azonban megakadályozza abban, hogy teljes életet éljen. Belle elhagyja otthonát, azon tűnődve, megtalálja-e valaha az igaz szerelmet.

Egy Yorkshire-i farmer liverpooli útjáról egy néger kisfiúval (Heathcliff) tér haza. Az árvát a farmer gyerekei ellentétesen fogadják. A fiútestvér (Hindley) rasszista megjegyzéseit fizikai erőszakkal nyomatékosítja, míg a lány (Cathy) egyre szorosabb barátságot köt Heathcliffel, ami lassan megszállott szenvedélybe fordul.