Helene egy kis korzikai faluban él a családjával, férjével és a tizenöt éves lányával. A szerény, egyszerű asszony szobalányként dolgozik az egyik szállodában. Egyhangú élete egyik napról a másikra megváltozik, amikor munkába menet találkozik egy amerikai párral, akik a szálloda erkélyén sakkoznak. Helene érdeklődni kezd a sakk iránt. Gyorsan elsajátítja a szabályait, majd szinte megszállottként fejleszti játéktudását, melyben a rejtélyes falubéli, Kröger doktor segít neki. Mindez érzékenyen érinti a családjával és a többi falubélivel való kapcsolatát.

Valentine céltudatos fiatal lány, aki mindent elkövet, hogy csekélyke anyagi forrásait és nagyszabású elképzeléseit összhangba hozza. Öt év tanulás, rengeteg vér, könny és izzadság van már a háta mögött, karnyújtásnyira jutott a záróvizsgától. Pontosan kiszámított életébôl egyvalamit tudatosan száműz: a szerelmet. Balszerencséjére belebotlik a jóképű, vonzó és felületes Edouardba. Valentine biztos magában, ám, amikor azt hiszi hogy ez a kapcsolat csak egy éjszakára szól, nagyon téved. Valamit ugyanis kifelejt a számításból: új partnere vonzerejét.

A szórakozóhely zenésze, Sebastian, egyik este meglepődve fedezi fel, hogy állítólag egy vele azonos nevű fiú nagyapja.

Claude körül nyüzsög a varázslatos párizsi élet, de ő rögeszmésen őrzi agglegénységének rítusait. Társaságba alig jár, nehezen oldódik, lisztérzékeny, és jól elvan habókos anyjával meg a hetenkénti römipartikkal. Egy napon azonban megismerkedik az életet habzsoló, vonzó nőcsábásszal, Szerge-zsel, és a férfi hatására hősünk elhatározza, véget vet a magányos lébecolásnak, és ezentúl ő is falni fogja a nőket.

Van egyszer egy fiatal, jóképű, ámde naiv fiatalember. Másodszor adva van egy másik, nem kevésbé jóképű férfi. Sőt van harmadik is, a szívtipró bérgyilkos, akinek a kettesszámú férfit kellene meggyilkolnia. Az egyes számú hős, a fiatalember szerelmes egy lányba. Kérdés azonban, hogy a végzet asszonya viszontszereti-e őt, utálja-e a kettesszámú hőst és ismeri-e egyáltalán a harmadikat? Van aztán még egy asszony, aki mindent lát. Ő a szemtanú. Szex és hatalom. Kegyetlenség és frusztráció. Szenvedély, vágy és kétségbeesés. Veszély! Veszély! Veszély...

Christopher Barratier zenés drámája egy csillag születéséről szól egy olyan korban, melyet a bizonytalanság ural. 1936 Párizsában járunk. Senki sem tudja, mit hoz a holnap: a német Harmadik Birodalom felemelkedése sokak szívében szül félelmet, Leon Blum személyében pedig egy baloldali szakszervezeti vezető lép hatalomra és teljesen felforgatja a dolgozók életét. Ezek az ügyek általában nem igazán izgatják Germain Pigoil-t (Gerard Jugnot), aki egy apró mulatót üzemeltet a Fauborg negyedben, ám a városon eluralkodó káosz az ő mindennapjaira is hatással van. A felesége, Viviane (Elisabeth Vital) megszökött a szeretőjével és arra készül, hogy magához veszi közös fiúkat, Jojo-t (Maxence Perrin), Galapiat (Bernard-Pierre Donnadieu), a lelkiismeretlen vállalkozó pedig azzal fenyegetőzik, hogy becsukatja Germain mulatóját.

Az idősödő francia házaspár párkapcsolati válságot él át. A feleség harsány és magabiztos, a férj pedig egyre inkább belesüpped a kétségbeesésbe és önsajnálatba. Fiának egyik barátja sikeres és különleges vállalkozást vezet: időutazást kínál ügyfeleinek. Színészek, díszletek bevonásával megteremti a kiválasztott kor hangulatát és körülményeit, és a méregdrága árat kifizető időutazó addig élvezheti a 18. század vagy éppen a második világháború tökéletesen újrateremtett közegét, amíg a pénztárcája bírja. A fiatalember felajánlja az egyre letörtebb férfinak, hogy egy napra visszamehet a múltba egy általa választott napra… Melyik napot választja vajon? Vissza akar-e majd térni a jelenbe? Megmentheti-e ez az időutazás a házasságát?