Budapest, a harmincas évek vége: Szabó László vendéglős szép szerelmével, Ilonával egy kitűnő kis éttermet vezet. A teljességhez csak egy zongora és egy zongorista hiányzik. Vesznek is egy zongorát és szerződtetnek egy halk szavú zongoristát, Aradi Andrást, aki hamarosan beleszeret Ilonába. A nő viszonozza a szerelmet és kialakul hármójuk különös kapcsolata. Ilona születésnapján András egy dalt ajándékoz a nőnek, első és egyetlen szerzeményét: a "Szomorú vasárnap"-ot. Az étteremben tartózkodik egy fiatal német kereskedelmi utazó, Hans Eberhard Wieck, aki Szabó zseniális göngyölt húsától és András csodálatos zenéjétől elragadtatva szintén beleszeret Ilonába. A nő azonban visszautasítja őt. Amikor Wieck ittasan és boldogtalanul a Dunába veti magát, Szabó megmenti és elkíséri a Németországba induló vonathoz...

Thomas Beckett õrmester visszatér a Balkánra. Ezúttal különös útitársa is akad egy kivégzésére váró bűnözõ személyében. Az akció most is szigorúan titkos és persze rendkívül kockázatos: egy kegyetlenkedõ tábornokot kell likvidálnia, aki egyszemélyben felelõs a térségben elkövetett etnikai tisztogatásokért.

Charlie író, aki egyik este rémálomból ébredve arra az elhatározásra jut, hogy nyakába veszi a már rég nyugovóra tért várost. Néhány háztömbnyire az otthonától belebotlik a szintén álmatlanságban szenvedő és kutyáját sétáltató Bradley-be. Az éjszaka kellős közepén Bradley diktálni kezd egy történetet, amit Charlie-nak meg kellene írnia. A mű címe: A szerelem bősége. Mivel Bradley igen jártas a témában, ezért felajánlja, hogy összeismerteti pár emberrel, akik kimerítően tudnának mesélni a témáról. Köztük van Kathryn, Bradley első felesége, aki egy másik nőért hagyta ott a férfit, Diana, a második nej, David, a házas szerető, aki cáfolja Diana történetének minden állítását, Chloe, Bradley kedvenc kávézójának egyik fiatal és igen szabad felfogású felszolgálója, Oscar, Chloe agyonpiercingelt kedvese, Harry Ginsburg, Bradley szomszédja, aki állandóan a dán filozófustól, Kierkegaard-tól idéz és Esther, Harry felesége, aki állandóan fia, Aaron nyakán lóg.

Andrei bérgyilkos, az egyik legjobb a szakmában. Minden feladatát gyorsan és pontosan hajtja végre. Egy idő után azonban elege lett a gyilkolásból, szakítani szeretne a tragikus múltjával. Erre alkalom is nyílna, hiszen megismerkedik egy gyönyörű lánnyal. Az egyetlen gond, hogy a kedvese nagyon szomorú, mert nemrég vesztette el a bátyját. Kapcsolatuk válaszút elé kerül, amikor a lány rájön, hogy testvérét az férfi gyilkolta meg, akibe szerelmes.

Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres. Karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna pedig irigylésre méltóan gyönyörű. Tökéletes élete épp azon a napon hullik darabjaira, amikor kinevezik a legnevesebb klinika vezetőjévé. A professzor nem is sejti, hogy amíg őt ünneplik, addig hűségesnek hitt kollégája, fogadott fia Zoltán doktor, szökésre készül Annával. Az ígéretes kaland azonban váratlan fordulatot vesz. A professzor súlyos alkut köt Zoltánnal, amely mind a három ember életét végérvényesen megváltoztatja.

Zoli (Marcsek Tamás) és Miki (Gáspár Csaba) igazi barátok, egy padban ülnek az általános iskolában, és együtt lógnak az iskola után. Zoli apja (Váta Lóránd) a kevés ellenzéki egyike, aki röplapokat készít és szamizdat újság kiadásával próbálja felhívni a figyelmet a rendszer ellentmondásaira. Miki apja (Gáspár Sándor) a kerületi párttitkár, aki fiatalon került magas pozícióba, úgy dönt emberek sorsa felől, ahogy azt kénye-kedve tartja. A két teljesen különböző férfi többször kerül kényszerű kapcsolatba gyerekeik barátsága miatt. Az egyetlen közös vonásuk, az iskolába érkező fiatal tanárnő iránti érdeklődés. Egy iskolai kirándulás végleg megváltoztatja sorsukat. Elnézést kérek mindenkitől, de nem találtam trailert hozzá.

Doro, a fodrásznő a Dunán közlekedő sétahajón dolgozik. A főnökkel való veszekedés után felmond, és az egyik utassal annak szülővárosába megy az Alföldre. Ott lesz fodrászsegéd egy szalonban. Kezdetben a helyi asszonyok nem bíznak benne, attól tartanak, hogy elcsábítja férjüket. Végül Doro mégis meggyőződik róla, hogy a helyiek nem is olyan rossz emberek, ahogy az elején gondolta.

Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része meg nagyon szeretne bekerülni valami jó zsíros panamába. Kopjáss kicsit beleszeret a hatalomba és nagyon beleszeret egy rokonába. S végül elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre. De ő legalább levonja a konzekvenciát. A Sertéstenyésztő viszont ránk marad göndör mosolygással.

Németország, 1949. Erich, a veterán katona visszatér, ám idegennek érzi magát a hazájában. Végül kerti törpéket kezd gyártani, és megpróbálja újra felépíteni a saját és családja életét az új Német Szövetségi Köztársaságban. Erich életét, szerelmeit és csalódásait követve látjuk felnőni a fiát, a küszködő költőt, majd megismerkedünk az unokájával is, aki a Group 47 csoport hatása alá kerül, és a szabad szerelem híve. A rendező Oskar Roehler önéletrajzi ihletésű filmje egy család három generációjának története.

A 10 éves Panka és Miksa idilli gyermekkorukat élik a szigorúan őrzött rózsadombi villában és annak nagy, elvadult kertjében. Apjuk vezető politikus a Rákosi kormányban, 1956 nyara van. A film szinte egyetlen helyszíne a villa és a kert. Az eseményeket a gyerekek szemszögéből látjuk. A szülők, az egyszerű sorból "kiemelt" vonalas, mélyen hívő Teréz és a nála kb. 20 évvel idősebb nagypolgári zsidó családból származó Pálfi Gábor, nagyon elfoglaltak - az "új világot" építik. A gyerekekkel leginkább Róza, a babonás és titkokban istenfélő háztartási alkalmazott törődik, de valójában maguk nevelik magukat. Szabadon nőnek, mint a gaz, az elvadult kert az ő világuk. Róza babonás rémtörténetei és a papa párnázott ajtaja mögött zajló titokzatos harc a szebb jövőért sajátos, groteszk világképet alakít ki a gyerekek képzeletében. (port.hu)

A film története az 1899. karácsonyától szilveszteréig tartó héten játszódik, egy nemzetközi békekonferencián, melyet azért hívtak össze, hogy a beköszöntő új század a béke százada legyen. A történelmi események árnyékában bontakozik ki az osztrák-magyar küldött Vilma lánya s a montenegrói Zoluk szerelme. Tragikus sorsuk mintha előre mutatna: milyen is lesz a XX. század, a "béke százada"...

Amikor Lara Hill apjával dr. Hill-el Stájerországba indul, hogy segítsen neki megtalálni azt a régi falfestményt, amelyen egy démon, egy gyermek szívét tépi ki, furcsa lánnyal találkozik. Ez a lány Carmilla, aki bevezeti Lara-t a sötét angyalok világába, ahonnan sajnos nagyon nehéz menekülni. Laranak ez csak úgy sikerülhet, ha a freskót, olyan helyen vágja fel ahonnan az ősi démon áldozatai előjöhetnek ....

Különös szépségű film az emberi tartásról, a titkokról, az egymás iránti megbecsülésről és szeretetről. A Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényéből készült film, két szigorú elvek szerint élő asszony portréja. A házvezetőnő és a ház asszonyának apránként kibontakozó és sokszor viharos kapcsolatának megrendítően szép története. Magda, az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet a meglehetősen öntörvényű, nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett gyanakvás és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom. Ahogy Emerencről leválik a ridegség máza, úgy tárul ki egyre jobban a közöttük lévő ajtó.

A Pannon töredék furcsa napló. A fiú naplója, aki rácsodálkozik a világra, a történelemre, aki megtapasztalja a szex és a halál közelségét. A naplótöredékekből épül fel előttünk az 1956-os forradalom - szokatlan látószögből szemlélve...

A nyolcvanas évek derekán játszódó történet egy nagyváradi család drámai sorsán keresztül mutatja be, hogy a romániai totalitárius rendszer titkosszolgálata, a Securitate "kétarcú ügynöke", maga a megtestesült Janus, miként hatol be az otthonok négy fala közé, hogyan kontrollálja a magánélet legintimebb pillanatait, árulja el családtagjainak legszemélyesebb érzelmeit és vágyait. Törvényszerű volt ennek a rendszernek a bukása, a romániai forradalom kitörése. A filmet megtörtént események ihlették.

Miklós huszonnyolc éves. Jelenleg a Magyar Narancs és más képes folyóiratok kedvelt fotósa. Barátaival zenekart alakított, havonta egyszer-kétszer szólógitárosként lép fel a pesti éjszakában. Lányokkal könnyen ismerkedik, de nehezen találja meg a megfelelő partnert. Viszonylag kötetlen munkaidejéből következően napjai lazán telnek, esténként a Hold nevű mulatóhelyre jár a barátaival. Itt találkozik Dórával...

Herkules egy zsoldoshadsereg élén elindul, hogy véget vessen a Trákiában dúló véres polgárháborúnak. Félistenként földöntúli ereje segíti a harcban, azonban nem vetkőzheti le emberségét, amely egész életében kísérti. A legendás hérosznak útja során mitikus lényekkel is meg kell küzdenie.

Betti (Marozsán Erika) a négy évvel korábbi balesetben súlyosan megsérült férjével él együtt. Ringó (Kovács Krisztián) tolószékbe került, ezért felesége mindenben segíteni próbálja. A férfi ezt egyszerre várja és utasítja el. Egyszer csak betoppan az életükbe Mulcser (Rába Roland), aki elütötte Ringót, és rájuk erőlteti a segítségét vezeklésül. Friderika (Pető Kata), Betti húga, aki komoly mentális problémákkal küzd, elmenekül otthonról, majd ő is beköltözik Betti és Ringó lakásába. A káosz akkor uralkodik el igazán, amikor megérkezik Friderika férje, Patrik (Porogi Ádám) is, hogy hazavigye a feleségét.