A The Crown című sorozat történetének középpontjában a 25 éves II. Erzsébet királynő áll. A fiatal nő vállaira komoly teher nehezedik, ugyanis át kell vennie a világ leghíresebb és leghatalmasabb monarchiájának vezetését, és jó kapcsolatot kell kialakítania az ország ikonikus miniszterelnökével, Winston Churchillel. A Brit Birodalom hanyatlik, a világpolitikában zűrzavar uralkodik, azonban amikor új királynő kerül a trónra, új korszak veszi a kezdetét. Peter Morgan zseniális, hosszú évek kutatása során kiérlelt forgatókönyve merész őszinteséggel tárja elénk II. Erzsébet életútját.

Középpontjában egy nő van, aki megszállottja lesz egy vele szinte teljesen ellentétes életet élő másiknak annak közösségi médiás posztjai miatt, amiben tökéletes férj és barátok veszik körül. Amikor megszállottságának tárgya váratlanul meghal, akkor új személyazonosságot vesz fel, és beépül a nő baráti körébe, hogy kiderítse, mi történhetett vele ami ide vezetett.

A sorozat a múlt század '50-es éveiben játszódik Londonban. A friss diplomás szülésznő, Jenny Lee - az ő visszaemlékezései alapján készült a sorozat- 22 évesen érkezik meg a hirdetés útján szülésznőt kereső Nonnatus Házba, amelyről ott helyben tudja meg, hogy nem magánkórház, vagy -szülőotthon, hanem egy olyan kolostor, ahol az apácák mellett világi nővérek is dolgoznak, akik szintén ott laknak. A sorozat központi témája természetesen mindig a várandósság és a születés, valamint a hit. Elsősorban önmagunkban és abban, hogy a világban mindennek és mindenkinek megvan a maga helye és ideje. Így nem is csoda, hogy békében megfér egymással a dúsgazdag családból származó csetlő-botló szülésznő, Chummy és a szegénysorból feltörekvő Noakes őrmester, a kleptomániás apáca, Monica Joan nővér és a kissé frivol csecsemő-gondozónő: Trixie, valamint a fiatal apáca, Bernadette nővér, aki olyan szerelmes kollégájába, Dr. Turnerbe, hogy képes emiatt elhagyni a házat. És az East End lakosai a maguk nyers valóságában.

1815-ben Franciaország a waterlooi csata után zűrzavaros időknek néz elébe. Jean Valjean 19 éves büntetése a végéhez közeledik a touloni kényszermunkatelepen, ahová egy darab kenyér ellopása miatt zárták. Javert, a fegyőrtiszt mély gyűlöletet érez minden bűnelkövetővel, de különösen Jean Valjeannal szemben, akit hamarosan szabadon kelll bocsájtania. Egy volt fegyenc nem sok jóra számíthat a világban, ám egy sorsfordító találkozás egy nagylelkű püspökkel, aki olyan bizalmat tanúsít Valjean iránt, amelyre önmaga sem tartja magát érdemesnek, egy új élet kezdetét jelenti számára. A kis Marius Pontmercyt királypárti nagyapja neveli, aki gyűlöli a kisfiú apját, Pontmercy bárót, amiért Napoleon seregében szolgált. A fiatal ezredest ugyan megmentette a waterlooi csatatéren – merő véletlenségből – egy arra járó fosztogató, Thénardier, ám felépülése után sem tud igazán talpra állni. Párizsban egy fiatal varrónő, Fantine táncolni megy barátnőivel, ekkor akad meg rajtuk a szeme egy jóképű úri társaságnak. A sármos Felix azonnal csapni kezdi a szelet Fantine-nak, aki enged a szerelem csábításának.