A nyomorultak
7/108
1815-ben Franciaország a waterlooi csata után zűrzavaros időknek néz elébe. Jean Valjean 19 éves büntetése a végéhez közeledik a touloni kényszermunkatelepen, ahová egy darab kenyér ellopása miatt zárták. Javert, a fegyőrtiszt mély gyűlöletet érez minden bűnelkövetővel, de különösen Jean Valjeannal szemben, akit hamarosan szabadon kelll bocsájtania. Egy volt fegyenc nem sok jóra számíthat a világban, ám egy sorsfordító találkozás egy nagylelkű püspökkel, aki olyan bizalmat tanúsít Valjean iránt, amelyre önmaga sem tartja magát érdemesnek, egy új élet kezdetét jelenti számára. A kis Marius Pontmercyt királypárti nagyapja neveli, aki gyűlöli a kisfiú apját, Pontmercy bárót, amiért Napoleon seregében szolgált. A fiatal ezredest ugyan megmentette a waterlooi csatatéren – merő véletlenségből – egy arra járó fosztogató, Thénardier, ám felépülése után sem tud igazán talpra állni. Párizsban egy fiatal varrónő, Fantine táncolni megy barátnőivel, ekkor akad meg rajtuk a szeme egy jóképű úri társaságnak. A sármos Felix azonnal csapni kezdi a szelet Fantine-nak, aki enged a szerelem csábításának.
