Ebben a Stockholmban, Berlinben, Hamburgban és Koppenhágában forgatott (részben igaz történeten alapuló) kémfilmben, Eric Erickson-t (William Holden) az amerikai születésű svéd olajkereskedőt a II. világháború alatt a szövetségesek feketelistára tesznek, hogy együttműködésre kényszerítsék. Erickson kénytelen eljátszani a nyilvánosság és barátai előtt, hogy nácibaráttá válik, így közelebb kerülve a náci vezetői elithez. A férfi németországi információszerző utazásain beleszeret Frau Möllendorf-ba (Lilli Palmer), akinek megmentéséért, a kémkedés lezárulása után, az életét is kockára teszi. Erickson-nak így a szövetségesek támogatása nélkül kell Berlinből hazajutnia Stockholmba.

Egy hamburgi újságíró, Peter Miller a riporterénjére hallgatva követni kezdi a szirénázó mentőautót. A helyszínen megtudja, hogy egy idős zsidó férfi öngyilkosságot követett el. A rendőrfelügyelő, aki mellesleg jó barátja, később odaadja a Millernek az öregúr naplóját, melyben a rigai koncentrációs táborban eltöltött idejének eseményeit írta le. A napló végén az idős férfi azt állítja, hogy nemrég látta Eduard Roschmannt, a tábor vezetőjét. Miller nyomozni kezd az ügyben, és hamarosan szembe találja magát a volt nácik titkos szervezetével.

Első kalandja során Angelicát akarata ellenére feleségül adják egy finom lelkű, de csúnya márkihoz. Angelica eleinte megtagadja a márkival való együttlétet, de később mégis megosztja ágyát a nemes lelkű férfival, aki rövidesen konfliktusba kerül mind az egyházzal, mind a királlyal, és végül máglyahalálra ítélik. Angelica ezután visszatalál ifjúkori szerelmeséhez.

Férje - Joffrey Peyrac márki - elvesztését követően Angélique hirtelen egyedül találja magát, két gyermekével. Elhatározza, hogy visszanyeri elvesztett rangját és bosszút áll ellenségein is. A végtelen kapzsiság, gonosz intrikák és a tomboló féltékenység ellenére szenvedélye hozzásegíti, hogy megvívja csatáit és győztesen kerüljön ki belőlük.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.

Az öreg hölgy, Claire Zachanassian évtizedek múltán visszatér szülővárosába, és milliókat ígér az elszegényedett kisvárosnak, amelynek lakói egykor megalázták és elüldözték, ha megölik egykori hűtlen szerelmét. A gülleni becsületes polgárok nem tudnak ellenállni a pénz csábításának, és újból megrendezik a tárgyalást.