Besztercén meghal a rokonokkal hadilábon álló gazdag Gregorics. Mindenét fiára, Wibra Gyurira hagyja, de a nagy vagyon nem kerül elő. A bútorok elárverezése után az apróbb ingóságok az ócská s Münz birtokába jutnak, köztük egy piros esernyő is. Münz éppen Glogován halad át, amikor észreveszi, hogy a pap kétesztendős húgát az időközben eleredt esőn felejtették. Föléteszi az ernyőt. Amikor a pap az esernyő titokzatosan eltűnt tulajdonosát keresi, a falusiak legendát kanyarítnak az esetből: Szent Péter járt Glogován, ő oltalmazta meg Veronikát az esőtől. Wibra Gyuri időközben tehetséges ügyvéd lett. Apja régi barátjának elejtett szavaiból rájön, hogy Gregorics a vagyonát kedvenc esernyőjébe rejthette. Glogovára utazik, ahol megismerkedik a felserdült, bájos Veronikával. -- port.hu

Új tanerő érkezik a gimnáziumba, a csinos, fiatal Pali. Felbolydul az iskola, minden lány a sármos tanár úrba szerelmes, kivéve az iskola éltanulóját, Balázs Ágit. Természetesen mint már annyiszor a történelemben, Palinak nem kell más, csak az okos, csinos és elérhetetlen Ági, akit megijeszt a férfi rámenőssége és elmenekül. Pali ezután az iskola bombázójánál, Olgánál keres és talál vigasztalást, miközben továbbra is Ágiba szerelmes. Bocsánatot kér hát a lánytól és bevallja, hogy lefeküdt Olgával. Van-e jövője ennek a kapcsolatnak még a történtek után?

Csutakkal mindig csak baj van, a kisfiút még társai sem szívesen veszik be a játékba. Magányosan telik a szünidő, míg egy nap el nem köti a fuvaros nő vágóhídra való rozzant gebéjét. Az új jövevény társasága már belépőt jelent a gyerekcsapatba, együtt próbálják elhelyezni a lovat. Először a lakótelepen, majd Katiék pincéjében rejtegetik, végül a szigeten, egy elhagyott lakókocsiban találnak neki helyet. A gyerekek minden idejüket itt töltik. A fuvaros nő azonban nyomozni kezd a gebe után. A ló egy nap eltűnik a gyerekek elől, s a felnőttek világa a szigetet is kezdi birtokba venni. Mire kezdődik az iskola, már csak az emlékek maradnak. Csutak azonban nincs többé egyedül, a nyári kaland óta ő a gyerekek vezére.

Simon István erdész a Bükk egyik magaslati erdészházában él várandós feleségével. Tél van, az előrejelzés szerint nagy hóesés várható. Éva tapasztalatlanságból elmulasztja az utolsó alkalmat, hogy lejusson Egerbe, a kórházba. Megkezdődnek a szülési fájdalmak. Simon felkészül a szülés levezetésére. Bonta, a párttitkár irányításával megmozdul az egész Bükkalja: fel kell vinni az orvost és a bábát a nehéz szülés előtt álló fiatalasszonyhoz. A hó borította természetben óriási küzdelmet folytat erdész, favágó, vasutas, ló, ember és állat, hogy a kis Simon Menyhért biztonságosan megszülethessék.

Az ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet.

A film főhősében, az olimpiai bajnok ökölvívó Ács Laciban nem nehéz felismerni Papp Laci olimpiai bajnok ökölvívót. És hogy a történet valóban hiteles legyen, a főszerepet maga Papp László alakítja.

Az 1600-as években Magyarországot a törökök és labancok fosztogatják. Nem mentes ez alól Kecskemét, a szabad királyi város sem. Miska, Lestyák szabómester csavaros eszű fia azt javasolja a városi tanácsnak, hogy állandó béget kérjenek Budáról, ezzel óvva meg Kecskemétet a portyázó csapatok zaklatásaitól. A város összeállítja ajándékát, ékszert, kelmét, egy gyönyörű lányt, és Miska elindul Budára. Útközben a fiatal cigánylány beleszeret Miskába, aki fiú ruhában megszökteti. Ezt azért is teheti meg, mert a remélt bégség helyett csak egy díszes köntöst kapnak a város védelmére. Akkor még nem is sejtik, hogy a köntös mekkora kincset ér. Viselője előtt minden igazhitű porba omlik és minden parancsát teljesíti.

Orbán Erzsi, nyugdíjas zene tanárnő Budapesten lakik. Évek óta titkoltan szerelmes a hajdani operaénekes csillagba - Viktor úrba. Titkai, emlékei és álmai egyetlen tudója a Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére. A végtelen telefonbeszélgetéseik és hosszú leveleik színes mozaikot alkotnak, melyekben a tények keverednek a fikciókkal, a mítoszok valósággá válnak, és az apró történések óriási jelentőséget kapnak. A Viktorral való heti találkozások rituáléja drámai hangulatúvá válik, amikor megjelenik Paula - Erzsi sorstársa. Neki szintén nem közömbös a volt énekes, sőt - kölcsönös érzelmeket ébreszt benne. Orbán Erzsi tragikus érzelmi válságba kerül. Egyre inkább beleőrül a szerelembe, nem képes megbirkózni a féltékenység érzetével, a szenvedély rohamaitól szenvedve egyre inkább az önpusztítás irányába sodródik. Végül nagy adag altatót vesz be... A hosszú alvásból felébredve jut el tudatához lánytestvére halálának híre.

Proletár-hatalomátvétel, akadozó termelés, gyilkossági kísérletek, amerikai imperialista uszítás és szabotázs. Az Államvédelmi Hatóság azonban éber, a szakember -egykori hős katona- segít, s a magánvállalat végre nemzeti vállalattá alakul.

1944 karácsonyán a Budapest körül bezáruló szovjet ostromgyűrűn még átjut a katonaszökevény Pintér és Gozsó. Pintér a hozzátartozói által elhagyott lakást szemeli ki búvóhelyül, de ott Turnovszky nevű rokonait találja, akik a zsidó származású Jutkát is bújtatják. Zoltán és Jutka között szerelem ébred. Míg Gozsó a partizánokhoz keres kapcsolatot, Zoltán csak túlélni akar. Jutka titokban elhagyja a lakást, mert érzi Tunyovszkyék növekvő félelmét. A lányt kereső Zoltán későn ér a Duna-partra.

Zenthe Judit csinos, okos, modern. Modernsége már a foglalkozásán is lemérhető. Sofőr. Bár lehet, hogy ez azzal is magyarázható, hogy a lány a "letűnt világ"-hoz kötődik, mely mára már csak "árnyéka önmagának", ezért aztán mivel a háború előtti uralkodó osztály gyermekei előtt nem nyíltak ki a továbbtanulási lehetőségek mindenki előtt tágra tárt kapui, neki magának kellett megkeresnie a mindennapi betevő falatot, ugyanúgy mint más rendes dolgozó embernek. Ezt gondolta Csanádi András bíró is, aki halálosan beleszeretett Juditba.

Editnek munkát ajánl tábornok nagybátyja. Az újonnan megnyíló lehetőségek hamarosan új barátokat, kapcsolatokat hoznak a lány életébe, akinek dönteni kell: az igaznak tűnő első szerelmet vagy a felhőtlen gazdagságot, biztonságot ígérő, érett férfit válassza.

1910-ben egy óbudai kis utcában él Primusz István asztalosmester három szép lányával, kiket a környékbeliek "három galamb"-nak neveznek. A dúsgazdag építőmester meglett korú fia, Groll Guszti a legidősebb lánynak, Mancinak udvarol, egy hatszobás lakást rendez be számára. Manci azonban a fiatal és pénztelen bárót szereti. A fiatalember csak gazdag megbízója utasítására kezd udvarolni a lánynak, hogy annak számára elcsábítsa, de végül maga is beleszeret. Groll Guszti ezek után gyorsan átpártol a középső lányhoz, Icához, de róla is hamarosan kiderül, hogy már menyasszony, a patikus jegyese. Már csak a legfiatalabb lány, Stefi szabad, ő viszont boldogan vállalja, hogy beköltözik a hatszobás lakásba Gusztival.

A magánnyomozó Hável azon a vonaton utazik, amely ellen Biatorbágynál merényletet követnek el. Felfigyel egy gyanúsan viselkedő férfira és a következő napokban kideríti, hogy valóban ő volt a tettes. A rendőrség azonban nem az elmebeteg Marschalkót, hanem a kommunistákat gyanúsítja. Kihirdetik a statáriumot. Hávelnak bizonyíték kell, ezért csapdát állít. Régi ismerőse a főfelügyelő azonban elutasítja, pedig Marschalkó eközben már az újabb merényletre készül. Hável meghiúsítja a tragédiát. Kiderül, hogy a rendőrség végig tudta ki a tettes, de az ügyet a kommunisták ellen akarták felhasználni. Időközben már meghozták a két halálos ítéletet is