A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János - a magyar nábob -, unokaöccse: a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, s ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy poitikusa: Wesselényi Miklós. Abellinó megpróbálkozik azzal is, hogy feleségül vegye Mayer Fannyt, de Kárpáthy János keresztülhúzza számítását, s nemcsak a leány becsületét menti meg, de azzal, hogy nőül veszi, végleg kirekeszti az örökségből számító rokonát. Ráadásul megszületik gyermekük: Kárpáthy Zoltán - így Abellinó utolsó reménye is füstbe megy. Fanny azonban szülés után meghal.

Mérey László és Kabók Kati, a rokonszenves színészházaspár ismert alakja a pesti életnek. A színpadon mindig a férj játssza a fontos szerepeket és sohasem mulasztja el Katival éreztetni, hogy ő viseli a kalapot, ő, az okos, megnyerő férfi, ő, a nagy színész. Kati a háttérben meghúzódva játssza a butácska feleséget, mígnem a család író barátja segítségével alkalma lesz kitörni ebből a szerepkörből.

Egy fiatalokból álló társaság egyik tagja, Ferenc régóta tetszik Gittának. Gitta családja nem nézi jó szemmel barátságukat, mert gazdagabb vőlegényt szánnak a lánynak Sándor személyében. Nem tudják, hogy Gitta és Sándor már ismerik egymást: amikor Ferit a lány apja eltanácsolta a háztól, őt bízták meg, hogy kettejük között a kapcsolatot fenntartsa. Feri erőszakosan viselkedik, de meg kell tapasztalnia, hogy Gitta nem az a könnyelmű lány, akinek hitte. Feri egyre ellenszenvesebb, Sándor egyre rokonszenvesebb Gittának. Mire a család megrendezi Gitta és Sándor ismerkedési estélyét, azok már rég szeretik egymást.

A szürke hétköznapok szürke hőse, az áldozatkész, elvált mozipénztárosnő, Etelka balatoni beutalót kap. Barátnője tanácsára megpróbálja felfedezni az életet.

Az élmunkás Kárász papa tévéinterjúban panaszolja el, hogy soktagú családja nem jut lakáshoz. Kéri, a hivatal elnöke megígéri, hogy intézkedik, s ellenkező esetre felajánlja saját pasaréti villáját. Semmi sem történik, így Kárászék beköltöznek a villába. Ettől kezdve tömegjelenetek és összetűzések zajlanak a két család között. Kárász Lali és Kéri Juli egy szép napon egymásba szeretnek.

Varjú István teherautósofőr. Foglalkozási ártalomként a kocsiban állandóan rádiót hallgat, mint mindenki aki sokat járja az utakat egyedül. De mivel fiatal és éppen a hetvenes évek közepén járunk, a beat számok szólnak éjjel-nappal. Közben pedig élvezi az életet. Meggyőződése, hogy az élet érdekes és jelentős eseményei az országutakon történnek, s ezért érdemes menni, menni, menni, hogy nehogy elszalasszon valamit.

Miközben Kukorica Jancsi kedvesét öleli a folyóparton, az őrzésére bízott nyáj szétszéled. Jancsinak ezért bujdosnia kell és sok nehéz kalandban, számtalan viszontagságban van része. Segít Franciaországból kiűzni a törököt, s mikor meggazdagodva hazatérhet, szép kedvesének, Iluskának csak sírhantját találja. Bánatában újra vándorlásra adja magát, s így jut el a mesék birodalmába, ahol megtalálja végre Iluskáját.

Egy frissen átadott ház lakóiról szól ez a bájos vígjáték. Birkás doktor (Kaló Flórián) a hagyományos családmodellt kedveli, ezért zavarja, hogy felesége (Domján Edit) dolgozik. Nem elég, hogy nincs mindig rendben a lakás, de időnként még főznie is kell. Ferenc, a női fodrász állandóan féltékeny gyönyörű, vonzó feleségére. Talán nem is alaptalanul? Farsangék állandóan vitáznak egymással, ám úgy tűnik, ezzel csak színt visznek házaséletükbe. Korbuszéknál sincs mindig béke, túl sok nemzedék él együtt a kis lakásban. És persze a csendes Siposéknál sem eseménytelen az élet.

Weisz doktor egész életében dolgozott. Mindig sok volt a beteg, így soha sem volt ideje arra, hogy magával is foglalkozzon egy kissé. Most végre eljött a megérdemelt pihenés ideje, nyugdíjba mehetne, de aztán mégis maradnia kell. Az ifjú orvos, az utódja egy külföldi út miatt otthagyja a körzetét. Weisz, jóllehet megfáradt, és a szíve is rendetlenkedik, elvállalja a munkát, nem hagyja magukra a betegeit...

Fazekas Mihály ismert elbeszálő költeményének első szines filmváltozata. Egy szegény parasztgyerek libáját elveszi a gazdag uraság, ezután Ludas Matyi megfogadja hogy háromszor veri ezt az igazságtalanságot vissza. Elöször mint ács, majd mint orvos, végül egy vásári eseményen adja vissza a beígért verést.

film főszereplője Mocorgó, a jószándékú munkásfiú, a vagány. A 40-es években még műszerész tanuló, de a családjában, nőben, barátokban csalódik, bűnöző lesz. Többször kerül börtönbe, s élete történetét elmeséli az írónak, aki 1956-ig követi történetét, egészen Mocorgó haláláig.

Egy magyar munkás rájön, hogy a jól megérdemelt szabadsághoz, csupán beteget kell színlelnie.

Lukács ügyvéd válóperek ismert szaktekintélye. A lovagiasság jegyében bonyolít minden pert: a gyenge nőt védi, és a férfi hibájából mondatja ki a válást. Szobát ad ki, s távollétében az ügyvédjelölt Csahos Ödön a csinos egyetemistának, Székely Klárinak ajánlja föl csaknem az egész lakást. A Siófokra utazó Lukács véletlenül találkozik feleségével és barátjukkal, Bognár Miklóssal. A helyzetet félreértve beadja a válópert. Felesége és Bognár utána mennek, de csak Klárit találják a lakásban: erre az asszony is válni akar, de ő a férj hibájára hivatkozva. Klári szeretné megmenteni Lukács házasságát, mert az ügyvéd válásával a kiadó szoba is elveszne. Csakhogy időközben beleszeretett, ezért már nem vallhatja, hogy érzelem nem, csak albérlői kötelék fűzi őt Lukácshoz. A válást a férj hibájából mondják ki, Lukács pedig Klári szerelmével vigasztalódhat.

Ha a szerelem összefonódik a politikával, illetve a politika beleszól a szerelemi életbe, akkor megtörténhet az, ami Kis Katalinnal is előfordult. Hiába szereti egymást Katalin Jóskával, hiába szövögetnek a nászútjukon nagy terveket, ha a véletlen úgy hozza, hogy az ifjú feleség "nem tud lépést tartani" a férjével. Lemarad a munkaversenyben és kénytelen otthonülő feleséggé válni. Jóskának nincs ideje az asszonykával foglalkozni, csak a saját munkájával törődik. Katalin nem tehet egyebet, mint hazaköltözik...

1944 karácsonyán a Budapest körül bezáruló szovjet ostromgyűrűn még átjut a katonaszökevény Pintér és Gozsó. Pintér a hozzátartozói által elhagyott lakást szemeli ki búvóhelyül, de ott Turnovszky nevű rokonait találja, akik a zsidó származású Jutkát is bújtatják. Zoltán és Jutka között szerelem ébred. Míg Gozsó a partizánokhoz keres kapcsolatot, Zoltán csak túlélni akar. Jutka titokban elhagyja a lakást, mert érzi Tunyovszkyék növekvő félelmét. A lányt kereső Zoltán későn ér a Duna-partra.

A magyar színjátszás hőskorát idéző történetben a vándorszínész trupp éppen Balatonfüredre érkezik, ahol is Szilvay professzor gyámleánya és a nevelőnő nyaral. Mariska és Liliomfi, az ünnepelt színész, aki valójában Szilvay unokaöccse, minden előítélet ellenére egymásba szeretnek. Azt sem tudják, hogy a professzor már rég egymásnak szánta őket, bár találkozásukat nem is sejtette. A házasság feltétele, hogy Liliomfi hagyjon fel a színészettel. A szerelmesek bájosan csúffá teszik az ájtatos képmutatást, a mohóságot, a zsarnokoskodást, majd együtt kelnek útra Thália szolgálóiként.

Nagy István, az egykori szegény parasztfiú tanítóként tér vissza a falujába. Meggyőződése, hogy a gazdagok és a szegények közötti szakadék jóakarattal csökkenthető. A gazdag Böröcz Horváth Klári viszonozza a férfi szerelmét, és Böröcz Horváth is hajlandó segíteni a falu legszegényebb családjának, Bakoséknak. Bakos Jóska azonban, aki fizetségképpen a keményöklű Böröcz Horváthhoz adtak szolgálatba, meghal egy sebfertőzéstől. Haláláért a falu népe a tanítót is felelősnek tartja.

1848. március 15-én Pesten kitör a forradalom. A márciusi ifjak között azonban ott van a császár besúgója is. Jellasics támadásának hírére özönlenek a szabadság hívei a honvédseregbe. Petőfi is ott van a táborban, és verseivel lelkesíti a katonákat. 1849 januárjában azonban vesztésre áll a szabadság ügye, Petőfi Erdélybe megy, hogy csatlakozzon Bem tábornok seregéhez. Gábor Áron ágyúinak segítségével győzelmet aratnak Bem csapatai, de a harc tovább tart...

Szabó Máriát, a kis cselédlányt az urasági intéző teherbe ejti. Mari szégyenétől menekülve a fővárosba utazik. Egy bordélyházban talál munkát és menedéket, ezért az erkölcsvédő hölgyek egyesülete elveszi tőle a kislányát. Elhagyatottságában egyre mélyebbre süllyed, szenvedéseitől a halál váltja meg. Az égből vigyáz kislányára, akit tizenöt év múlva éppúgy el akarnak csábítani, mint egykor őt.

Emese, a Svájcból hazalátogató gazdag idős hölgy saját költségére összehívja 1930-ban érettségizett, még életben lévő hét osztálytársát egy kései, 50 éves osztálytalálkozóra. Egyikük kivételével mindenki külföldön él, és Európa különböző pontjairól gyűlnek össze a margitszigeti szállodába, ahol eljön mindenki számára az őszinteség órája. Az együtt töltött napok alatt szembesülnek önmagukkal és az elmúlt évtizedek apróbb-nagyobb bűneivel. Váradi Hédi utolsó televíziós munkája ez a film, melyben az osztálytársak szerepében Gobbi Hilda, Gordon Zsuzsa, Náray Teri, Komlós Juci, Pártos Erzsi és Bánki Zsuzsa mind kiváló és hosszan emlékezetes karakteralakítást nyújtanak.