A többszálú cselekmény a XVIII. század előestéjén kezdődik. Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja, a korán elözvegyült, magányos dúvad bolydult lélekkel, komor hangulatban várja a új esztendőt, miközben Lőcse város vígassággal köszönti a születő századot. A szilveszteri ólomöntés azonban a városatyák mulatságát is baljós jövendöléssel zavarja meg. A másnapi, újévi vadászat pedig csakugyan tragikusan végződik. S így indul el a hosszú háborúság: az alispán a nemes vármegye tekintélyéért, később puszta életéért harcol, a lőcsei polgárok a szász kiváltságokért, a város érdekeiért szállnak síkra. Az áldatlan viszály annyira elvakítja az önös célokért marakodókat, hogy meg sem látják a Rákóczi-szabadságharc fényét. A film felvételeinek nagy része az eredeti helyszíneken - Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és a festői szépségű cseh-morva határvároskában, Telcsen - készült.

Az 1920-ban játszódó történet hőse öt kisfiú, a galambdúcban puskát és vörös zászlót talál. Egyikük Boda Ferkó (Tóth László), akinek édesapja (Bessenyei Ferenc) a fehérterror elöl bujdosni kényszerül, fiút is kicsapják az iskolából. A gyerekek összetartanak, segítik a bujdosó kommunistákat. Mátis főszolgabíró fia (Bucsi István) is a csapathoz tartozik. Egy alkalommal elszólja magát és apja értesíti a csendőrséget. A gyerek időben értesíteni tudja barátait, Opál tanár (Ráday Imre) segítségével a kommunistákat egy titkos barlanba rejtik, majd egy külföldre induló hajóra csempészik őket.

A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza. (port.hu)

Szerémi grófné, egy leánynevelő intézet védnöke egy látogatás alkalmával rábukkan elveszettnek hitt unokájára, Márthára. Szeretné férjhez adni másik unokájához, Ernőhöz, de amikor a nagymama rájön, hogy Mártha mást szeret, a szerelem és a szerelmesek mellé áll. Csiky Gergely színművének feldolgozását Dajka Margit jutalomjátéka teszi felejthetetlenné.

A falu kovácsmestere, szélestenyerű Fejenagy bezárva találja magát a templomban. Miközben saját maga kiszabadításán ügyködik, a kocsmában mulatozás kezdődik. A kántor az álnok Harangláb biztatására szerelmet vall Fejenagy kedvesének, Szemérmetes Erzsóknak. A templomból kijutva Fejenagy a kocsmába siet, ahol dühében verekedést provokál.Petőfi Sándor komikus eposzából a magyar televíziózás hőskorának egyik jeles alakja, a Kossuth-díjas Zsurzs Éva rendezett zenés betétekkel kiegészített, de szöveghű adaptációt, olyan legendás színészekkel, mint Gobbi Hilda, Garas Dezső, Bessenyei Ferenc, Major Tamás, Gábor Miklós, Agárdy Gábor és Mészáros Ági.

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János - a magyar nábob -, unokaöccse: a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, s ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy poitikusa: Wesselényi Miklós. Abellinó megpróbálkozik azzal is, hogy feleségül vegye Mayer Fannyt, de Kárpáthy János keresztülhúzza számítását, s nemcsak a leány becsületét menti meg, de azzal, hogy nőül veszi, végleg kirekeszti az örökségből számító rokonát. Ráadásul megszületik gyermekük: Kárpáthy Zoltán - így Abellinó utolsó reménye is füstbe megy. Fanny azonban szülés után meghal.

Madách Imre klasszikusának tv-változata. Az Úr kiűzi Ádámot és Évát a paradicsomból. A racionális, kiábrándult Lucifer végigvezeti a minden újban hinni akaró Ádámot az emberiség történelmén.

Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel se bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi a lutrin az öreg által megálmodott számokat. Társai időközben megdézsmálják a pakkot, de Misit csak szegény édesanyja levele érdekli. Misi újabb munkát kap: Doroghyék fiát kell tanítania. Doroghy Bellának Török úr udvarol és Misi segít nekik levelezni. A lutrin kihúzzák a megálmodott számokat, csakhogy a fiú elveszítette a reskontót. A cédulát Török találta meg, aki megszökteti Bellát. Doroghy és Pósalaky is panaszt tesz Misire, aki a rosszindulatú bizottság előtt hiába védekezik. Végül kiderül az igazság, de Misi már nem akar többé debreceni diák lenni.

1585-ben a törökdúlta, vallonfosztogatta látrányi vidéken Oglu, a koppányi aga párviadalban fejét veszi Babocsai Gáspárnak. Egy év kemény vívólecke után a fiú, Babocsai László bosszút áll apja haláláért. Oglu tenger kincsével ráhagyja lányát, Dusmátát. A hozományra Kales vallon kapitánynak is fáj a foga. Orvul elfogatja Babocsait és Szahin, az új aga fia mellé záratja Bolondvár penészes börtönébe. De Bogics Márkó és Csomai kapitány álruhában kiszabadítja a foglyokat.

Ulveczki, féktelen természetű nagygazda fenegyerekeskedéseivel nap mint nap elképeszti a környezetét. Megszokta, hogy akaratának senki nem mer ellenszegülni. Mindent meg tud szerezni, amit szeszélye, ösztönei parancsolnak. Így teszi erővel szeretőjévé Zsuzsit is, s amikor megunja, gátlás nélkül túlad rajta. A lány később férjhez megy gyermekkori pajtásához, Gál Jánoshoz. Kölcsönös megértésben és szeretetben élnek. Évek múltán megalakul a faluban a tsz, Ulveczki is belép, de hatalmaskodó természete miatt képtelen beilleszkedni a közösségi életbe. Amikor újra találkozik a kiegyensúlyozottan élő Zsuzsival, elhatározza, hogy újra elcsábítja.

A Vörös Hajnal TSZ kétszáz hold gabonáját egy vihar következtében elönti a víz. A tagság vidám mulatozással tölti az időt, nem törődik a kárral. Bízik abban, hogy Pörneczi, a csavaros eszű elnök majd kitalál valamit. Pörneczi elő is rukkol a javaslattal: be kell szántani a gabonát, és fel kell venni a biztosítási összeget. A szövetkezet kommunistái, élükön Göndöcs párttitkárral azonban azt vallják, hogy így is aratni kell, és legalább az ép szemeket meg kell menteni. A tagság, amely még mindig a körmönfont Pörnecziék befolyása alatt áll, magukra hagyja a becsületes és igazságos eljárásáért kiálló embereket. Végül mégis lehull a lepel Pörnecziék praktikájáról, és az emberek belátják, melyik oldalon a helyük.

1514. A parasztfelkelésnek vége, Dózsát elfogták. Werbőczy a börtönben lévő parasztvezért rá akarja venni arra, hogy cserébe az életéért tagadja meg a forradalmat. A kihallgatások szünetében Dózsa képzeletében lepereg a felkelés története. A harcokat végigkísérték Lőrinc pappal folytatott vitái a forradalomról, az erőszak szükségességéről, a saját embereikkel szemben is alkalmazott kíméletlen fegyelemről. Az emlékek megerősítik Dózsa elhatározását: nem tagad meg semmit, vállalja a kivégzést, a tüzes trónt is.

1956 nyara. A vidéki kisvárosban a megyei főkapitány pesti továbbképzése idején Rigó Dezső a teljhatalmú főnök, aki a focicsapat NB II-ben maradása érdekében mindenre kész. Egy mérkőzés után dühében agyonveri a bírót. Balla, a politikai okok miatt börtönjárt újságíró megírja az igazságot, s bár a cikk nem jelenik meg, Rigó elviteti Ballát. Elhallgattatná Dongót is, aki tanúja volt a gyilkosságnak. Végül az ügybe két ember belehal, Balla elmebetegnek nyilváníttatik, Ballánét és a fiát kirakják a lakásukból. A visszatérő rendőrfőkapitány rendet akar csinálni… Kósa Ferenc 1981-ben a filmért a Magyar Játékfilmszemle kiemelt rendezői díját kapta.

A kétrészes film a Bojtár család története, két generáción keresztül, amit 1944-es, 1956-os eseményekhez kötnek. A film egy magyar család két generációjának sorsát követi, századunk derekán, a negyvenes és az ötvenes években.

A vasútnál a kétezer tonnás mozgalomért harcoló Pongrácz egy véletlen balesetnek tűnő merényletnél életét veszti. Barátja, Szabó a megtalált munkanapló alapján folytatja a küzdelmet. De már a vasútnál dolgozik Molnár főmérnök aki a részeges Faragót és a háborús bűnös Farkas állomásfőnököt felhasználva újabb szabotázsakcióra készül a Magyarországra érkezett Mr. Knock utasítása szerint. Patkós ÁVH-s őrnagy, Fábri Éva politikai tiszt, Szabó és társaik most már éberek. Nemcsak a bűnösöket leplezik le időben, hanem sikerre viszik a kétezer tonnás mozgalmat is.

Halmazon, a vidéki magyar városban új köztéri szobrot lepleznek le. Pattantyús, a helyi lap főszerkesztője vitriolos cikkben rohan ki a közerkölcsöt sértő meztelenség ellen, mely a "burzsoá pornográfia" botrányos megnyilvánulása. A város fiataljai azonban védelmükbe veszik a szobrot, és egy ifjú újságíró titán, Csiki B. István bátor kiállását még a fővárosi lapoknak is elküldik. A fiatalok vezetőjüknek tekintik Csikit, akibe Pattantyús lánya, Anna is beleszeret. Ám ekkor meglepő dologra derül fény...

1848. március 15-én Pesten kitör a forradalom. A márciusi ifjak között azonban ott van a császár besúgója is. Jellasics támadásának hírére özönlenek a szabadság hívei a honvédseregbe. Petőfi is ott van a táborban, és verseivel lelkesíti a katonákat. 1849 januárjában azonban vesztésre áll a szabadság ügye, Petőfi Erdélybe megy, hogy csatlakozzon Bem tábornok seregéhez. Gábor Áron ágyúinak segítségével győzelmet aratnak Bem csapatai, de a harc tovább tart...

Novák Antal Sárszegen él lányával, Hildával. Novák tanát úr az itteni gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. Sok gondot okoznak érettségi előtt álló diákjai, különösen a legrosszabb tanuló, Liszner Vili. Az is nagyon bántja, hogy Hildával sem bír, a lány hazudik neki, és egy alkalommal megpillantja osztálya legjobb diákját, Tibort, amint éppen kiugrik a lánya ablakán. A fiú lelkére beszél, és Tibor megígéri, hogy nem találkozik többé Hildával. Az érettségin a tanár kénytelen megbuktatni Lisznert. Az érettségi bankettről hazafelé menet Novákot két sötét alak támadja meg, és rettenetesen összeverik. Egyikükben felismeri Lisznert. Hazaérve Hilda levele várja: megszökött Tiborral. Novákot teljesen összetörik ezek a csapások, és amikor a bosszút lihegő Liszner barátja, az Ostor című zuglap szerkesztője kiteregeti magánélete részleteit újságjában, Novák öngyilkosságot követ el.

Sematizmusa ellenére is a Keserű igazság volt az első igazi, őszinte leleplező-film, mely már nem lakkozta a valóságot, hanem keményen bírálta a szocialista építés visszásságait, és az értelmiséget, a szakértelmet olyan áldozatként jelenítette meg, akit a hatalom erkölcsileg akart megsemmisíteni. A siló összeomlása - még ha papírmaséból készült is - szimbolikus jelentőségűvé vált. Ebből a radikális filmből a cenzúra nem tudott mit kivágatni, és átszerkeszteni, ezért harminc évig kellett dobozban maradnia: 1986 októberében, a forradalom harmincadik évfordulója táján mutatták csak be. E politikai pikantéria mellett a film, melynek ez a felújított kópiája a Magyar Filmintézetben őrzött eredeti negatív alapján készült, élő emlékmúzeum: felejthetetlen alakítást nyújt a hús-vér Bessenyei Ferenc, a meghasonlott, meghurcolt Gábor Miklós, s a magányos csábító-szerető Ruttkai Éva.

A Jókai regényéből készült kétrészes tévéfilm a XIX. század első felében játszódik. Hartner Nándor főispán feleségétől elváltan, a politikától visszavonultan él. Személyi titkára elhatározza, hogy a gyakorlatban valósítja meg szellemi eszményképe, Machiavelli nézeteit. Ellopja Hartner naplóját, és ennek segítségével irányítja a politikai és szerelmi bonyodalmakat. Végül fény derül üzelmeire. A film női és férfi főszerepét a kor ideáljai, Bordán Irén és Lukács Sándor alakítják.

Vajkayék hosszú évek óta görcsösen reménykednek abban, hogy szerencsétlen, csúf lányuk végre megtalálja társát s a boldogságot. Most is azért küldik el Pacsirtát néhány napra a rokonokhoz, hogy bemutassák a háromgyermekes, özvegy ispánnak. A magára maradt házaspár ismét összetalálkozik a régi barátokkal. Színházba is elmennek, ahol már évek óta nem jártak, mert Pacsirta nem bírja a színházszagot. Az előadás után Vajkayt meghívja a kaszinóba hajdani asztaltársasága. Az idős ember, aki már évek óta lemondott mindenről, most átmulatja az éjszakát, s hajnalban, a keserű kijózanodás pillanataiban először néz szembe a maga és felesége elrontott életével, lányukért feláldozott, elvesztett boldogságukkal.

Kárász Nelli apja halála után hozzámegy Takaró Sanyihoz, a falu legmódosabb gazdájának fiához. Nelli nem szereti Sanyit, aki imádja őt, de reméli, hogy majd megszereti és a házasságtól támaszt vár. Az évek múltával azonban egyre inkább iszonyodik férjétől, közeledéseit egyre nehezebben viseli el. Olyan tarthatatlanná válik kapcsolatuk, hogy Nelli egy ízben el is hagyja férjét és kislányát. Anyósa betegségekor azonban Sanyi visszaviszi. Anyagi helyzetük is egyre romlik, és Nelli látja, hogy nagyhangú férje valóban semmit sem tesz életük rendbehozatala érdekében. Sanyi tüdőgyulladást kap, szíve legyengül. Amikor ismét közeledik feleségéhez, Nelli dulakodás közben véletlenül megfojtja.

Ötvös Csöpi és Kardos doktor, a régi harcostársak, újra egymásra találnak. Továbbra is a Balaton partján, ezúttal ékszerrablók nyomába erednek. A régi csapathoz csinos, fiatal zsarulányok csatlakoznak.

Özvegy Holló Józsefné rendszeres látogatója a rendőrkapitányságnak. Három személy eltűnése miatt tesz feljelentést, és az ügyek felderítését egy százados vezeti. A rendőrök számára hamar összeáll a kép: szó sincs eltűnésről, egy egyedül élő hölgy így próbálja enyhíteni magányát. Az asszony ragaszkodik hozzá, hogy a segítőkész rendőröket meghívja magához vacsorára, mint előttük már többeket, akik nem jöttek el. A százados úgy érzi, ők ezt nem tehetik meg.

Pongrácz István, Nedec várának az ura furcsa ember. Nem szereti saját korát, ezért középkori várúrnak képzeli magát. Környezete is elfogadja hóbortját, és ezzel mintegy lovat adnak a gróf alá. Mint évszázadokkal azelőtt, hadjáratot indít az engedetlen város, Beszterce ellen. A komoly városatyák nagy zavarukban egy "túszt" ajánlanak fel a gőgös hadvezérnek: Apolkát, a város árváját. A kislány jelenléte megváltoztatja Pongrácz grófot, aki megszereti a szép és ártatlan teremtést. Ám Apolka szíve másé.

Nagy István, az egykori szegény parasztfiú tanítóként tér vissza a falujába. Meggyőződése, hogy a gazdagok és a szegények közötti szakadék jóakarattal csökkenthető. A gazdag Böröcz Horváth Klári viszonozza a férfi szerelmét, és Böröcz Horváth is hajlandó segíteni a falu legszegényebb családjának, Bakoséknak. Bakos Jóska azonban, aki fizetségképpen a keményöklű Böröcz Horváthhoz adtak szolgálatba, meghal egy sebfertőzéstől. Haláláért a falu népe a tanítót is felelősnek tartja.

A szürke hétköznapok szürke hőse, az áldozatkész, elvált mozipénztárosnő, Etelka balatoni beutalót kap. Barátnője tanácsára megpróbálja felfedezni az életet.

Az öregedő Andorka professzor szerencsére gyakran utazik külföldi konferenciákra, lehetőséget teremtve ezzel felesége hódolóinak az udvarlásra. Ám hiába minden, az asszonyka hűséges. De a szerelem, mint az alkohol öl, legalábbis ezt mondhatjuk Éva asszony udvarlóiról, akik sorban elhunynak... Így a szép asszonykát lassan sorozatgyilkossággal lehet gyanúsítani még akkor is, ha semmi mást nem tesz, csak hűséges. Ám lehet, egyszer az ő szíve is megesik valakin. De ki lesz a szerencsés...?

Klárit, a Jégszínház táncosát titokzatos hódoló üldözi a rózsáival. Férje, Rezső már-már eszét veszti a féltékenységtől. Andrea, a másik szólótáncos szintén veszélybe kerül. Három nagynénje leleplezte, hogy a lány tanulás helyett a revűben lép fel. Jancsi, a vőlegény időben érkezik, és leszereli a nagynéniket azzal, hogy felkészíti Andreát a szigorlatra, aki jelesre vizsgázik, és este hatalmas sikert arat a jégen. Klári, férje és a titokzatos hódoló (egy furfangos biztosítási ügynök) féltékenységi jelenete csúszkálós burleszkbe fúl.

Egy kereskedelmi vállalat fiatal mérnöke és csinos közgazdásznője egy kiszállás alkalmával, néhány kupica elfogyasztása után közös ágyban ébred. Mindketten felejteni akarják a kalandot, ám a kollégák ügyük mellé állnak, ezzel végleg szétválasztva egymástól a két "szerelmest". Vidám történet egy munkahelyi kalandról.

Proletár-hatalomátvétel, akadozó termelés, gyilkossági kísérletek, amerikai imperialista uszítás és szabotázs. Az Államvédelmi Hatóság azonban éber, a szakember -egykori hős katona- segít, s a magánvállalat végre nemzeti vállalattá alakul.

Kárász Nelli apja halála után hozzámegy Takaró Sanyihoz, a falu legmódosabb gazdájának fiához. Nelli nem szereti Sanyit, aki imádja őt, de reméli, hogy majd megszereti és a házasságtól támaszt vár. Az évek múltával azonban egyre inkább iszonyodik férjétől, közeledéseit egyre nehezebben viseli el. Olyan tarthatatlanná válik kapcsolatuk, hogy Nelli egy ízben el is hagyja férjét és kislányát. Anyósa betegségekor azonban Sanyi visszaviszi. Anyagi helyzetük is egyre romlik, és Nelli látja, hogy nagyhangú férje valóban semmit sem tesz életük rendbehozatala érdekében. Sanyi tüdőgyulladást kap, szíve legyengül. Amikor ismét közeledik feleségéhez, Nelli dulakodás közben véletlenül megfojtja.

Új mérnök, Torday Géza érkezik a campingfelszerelések gyárának álcázott hadianyagüzembe. Felbukkanása megzavarja a viszonyokat. Az igazgató áron alul értékesíti a termékeket Nyugaton. Diverzánsok eközben a gyár megsemmisítésére törnek. Tordayról kiderül, hogy az elhárítás embere, aki beépült a hírszerzők közé. Gyermekkori szerelme, Magda úgyszintén. Folyik az álcajáték az ügynökök és a rendőrök között. Az összeesküvést végül sikerül leleplezni; az elhárítás soraiba beépült hírszerzőt, Tóthot keresztül-kasul üldözik és követik az országon, végül Torday kapja el.

Dani János rendkívül ügyes szakmunkás, aki szabadidejében újításán dolgozik. Egyetlen hibája, hogy nem szeret tanulni. Jánost brigádvezetőnek választják, hátha így megjön a kedve a tanuláshoz. Az iskolában ismerkedik meg Katival, a magányos falusi lánnyal. Kati ügyetlen, félénk, akibe Florina, a görög lány önt erőt. János újítása nem sikerül, posztjáról leváltják, és ekkor döbben rá, milyen fontos a tanulás.

Kölyök (Törőcsik Mari), ez a kedves, kócos, kétbalkezes kislány beleszeret új brigádvezetőjébe, Gordon Jóskába (Szabó Gyula), aki sajnos észre sem veszi. A lánynak nagyon rosszul esik ez a mellőzés, és mint annyi minden mást az életében, ezt is hűbelebalázs módjára akarja megoldani, majdnem a Dunába fúl. Szerencsére arra jár a jóképű Kondor Géza (Zenthe Ferenc) aki megmenti, majd elviszi táncolni, felébresztve ezzel Gordon Jóska szerelmét…

Directed by András Kovács.

Buttler János gróf iskolai szünidőre siet haza szüleihez és szerelméhez. Útközben megpihennek Dőry báró házában, ahol Jánost fondorlatos módon csapdába ejtik. Hamis tanúk jelenlétében erőszakkal összeesketik Dőry báró várandós lányával. Az eskető pap a születendő gyermek apja. Bár Buttler, családja és barátai mindent elkövetnek, hogy a házasságot érvénytelenítsék, az egyház és az udvar a tekintélyét féltve ezt nem engedi. Buttler János és szerelmese ezért más utat választanak a váláshoz. Mikszáth Kálmán nagy sikerű művének filmváltozata felejthetetlen színészóriásokkal a főbb szerepekben. -- port.hu

Buttler János jegyesét, Piroskát otthon hagyva igyekszik vissza Sárospatakra. Barátjával, Bernát Zsigával ismét meglátogatják Dőry bárót. Éjszaka Jánost erőszakkal összeházasítják Dőry Máriával, mert a lány gyereket vár Szucsinka plébánostól. Jánost, mialatt alszik, egy ügyes szerkezet segítségével Dőry Mária szobájába viszik ágyastól. Reggel a szolgák így együtt találják az ifjú házasokat. Bernát Zsigának még az éjjel sikerül megszöknie és Buttler gyámapját, Fáyt hívja segítségül. A közvélemény fel van háborodva, de a per végét ki kell várni, s addig nem is láthatja János Piroskát. János ügyvédje, a híres Pereviczky Kristóf szerint nehéz lesz ezt a pert megnyerni a papság miatt. -- port.hu

A királyi udvarba is eljut a házasság híre. A papság a házasság mindenáron való fenntartására törekszik, mert fél, hogy kiderül az összeesketést végző pap hibája, mely aláásná az egyház tekintélyét. Az udvar a papságot támogatja. Pereviczky és Krok nyomozó rábeszélik Buttler Jánost, hogy menjen Pozsonyba, éljen nagyúri életet, hogy a közvéleményt maga mellé állítsa, miközben a nagybácsi és a nyomozók megpróbálják a kanonokokat megvesztegetni. Buttler János megtudja, hogy Piroska beteg és elmegy hozzá. Közben járvány tör ki, mely elodázza a pör megindítását. A megvesztegetés sem jár sikerrel, mert a járvány a három megvesztegetett kanonokkal is végez. A hírt Pereviczky sem éli túl. -- port.hu

Buttler János az egyházi bíróság előtt kéri a Dőry Máriával kötött erőszakos házasság felbontását. Az egyház nem akarja érveit - erőszakkal eskették meg Dőry báró lányával - elfogadni, mert Szucsina plébános erősen érintett az ügyben. Vidonka viszont bevallja, ő készítette az emelőgépet. Közben Dőry báró és Horváth Mihály párbajoznak, amelyben Horváth Mihály meghal. Buttler János gróf bolyong a világban majd eltűnik s rá egy évre kedvese is, Horváth Piroska. Előbb azonban koporsóját birtokára hozzák s ott illően eltemetik. -- port.hu

1945. Hajnal doktor nem akar politizálni. Marad, amikor a németek kiürítik Székesfehérvárt, és nem mozdul akkor sem, amikor a német ellentámadás elől a szovjetek vonulnak vissza. Befogadja Albát, aki erdélyi menekültnek mondja magát. A lány a német tisztek vizitje után mondja meg a doktornak, hogy nem menekült, hanem szovjet híradós. Hajnal ebben a feszült pillanatban vall szerelmet neki. Egy német tisztnek gyanús a lány, és le akarja tartóztatni. A hazaérő doktor verekedés közben lelövi a németet. A kórházból a Gestapo kihallgatásra viszi Hajnalt. A férfi a szovjet támadás okozta zavart kihasználva útközben megszökik. Otthon Alba üzenete várja: visszajövök. A történetet a férfi idézi fel, amikor már tudja, hogy a lány Berlin ostroma alatt meghalt.

Romantikus film a nagy romantikus zeneszerzőről, Liszt Ferencről. Hosszú utazások, nagy sikerek, szenvedélyes szerelmek és persze sok zene. A magyar-szovjet koprodukciós filmben a kor csaknem minden nagy magyar színésze szerepet vállalt - ha máshogy nem, hát a hangját kölcsönözte orosz kollégájának.