A film főhőse Cornelia, egy hatvanas, sikeres és vagyonos építész. Élete minden mozzanata annak jegyében zajlik, hogy ezt a pozíciót meg is tartsa. Erről szól gondosan válogatott ruhatára, bankkártyákkal teli táskája, hazug társasági összejövetelei. És ahogy saját pozícióját, úgy fia életét is szeretné irányítása alatt tartani. A 34 éves Barbu minden lépését, választását megkérdőjelezi, lebecsüli. Minden erejével gyermeki pozícióban szeretné őt tartani. Amikor Barbu egy tragikus baleset okozója lesz, az anyai gépezet azonnal beindul. Cornelia biztos abban, hogy kapcsolatai, társadalmi rangja és persze nem utolsó sorban a pénze révén megmentheti fiát a börtöntől. Calin Peter Netzer harmadik nagyjátékfilmje, minden elemében illeszkedik a tíz éve elindult román újhullámhoz, amely a mai román társadalomra, annak visszásságaira reagál.

A favágó Dorunak meghalt a felesége. Ha még nem lenne elég ez a veszteség, egy másik problémával is szembesül: vissza kell küldenie az árvaházba a kis Medát, a lányt, aki nyolc évig volt kisegítő a felesége mellett. Lehetőség van arra is, hogy Doru örökbe fogadja, de a papírmunka drága, és olyan vidéken él, ahol a pénzszerzés egyetlen legális útja a favágás és a tehenészet. Miután mindent megpróbált, hogy megtartsa Medát, Doru rájön, a siker érdekében a törvény rossz oldalára kell állnia.

A film főhőse filmrendező, aki alkotói és férfi korszakának csúcsán lehetne, ha nem vinné be rohammentő az intenzív osztályra szívinfarktus gyanújával. A betegágyon álmodja végig főhősünk az elmúlt ötven évét, a filmeket, a filmforgatásokat, a nőket, akiket szeretett, s elhagyott. Ráadásul alkotói válságban szenved, amely a nagy ötvenesek szorongása. Kék álmai és ködös emlékképein át betekinthet a néző a filmforgatások kínjaiba, a producer állandó zaklatásaiba, a színészek nyavalygásaiba, a nők és feleségek zokogásaiba, egyszóval az egész filmstáb mindennapjaiba és műhelytitkaiba. S mindennek az áldozata maga a rendező. Eszünkbe jut a 8 és fél, Fellini és álomnői, s "mindhalálig zenére" járnak haláltáncot a színészek, de mindenek fölött a rendező.

A Moromete család történetének folytatása a legfiatalabb fiúra fókuszál. Egy faluban a legfontosabb dolog, hogy az embernek saját földje legyen. A kommunista rezsim alatt azonban minden megváltozik. 1945 után Ilie és a második felesége, illetve az Ilie első házasságából származó Niculae között feszültség van. Ő az egyetlen gyerek, aki tanult, de a pénzhiány miatt abba kellett hagynia a tanulást. Azt szeretné a legjobban a világon, hogy befejezhesse a tanulmányait. Újságíró és író akar lenni.