A vonzó fodrászlány, Félicie három férfi közt osztja meg figyelmét, emlékeit, vágyait és érzelmeit. Számára Charles - kislánya apja - az igazi, a nagy Ő, de iránta csak vágyakozhat. Ő elérhetetlen, mert megtalálhatatlan. Öt évvel ezelőtt ugyanis, amikor a tengerparton megismerkedtek, és egymásba szerettek, a búcsúzásnál, pillanatnyi emlékezetkihagyásában rossz címet adott meg neki. Az istenített férfi helyett be kell érnie Loickal, az okos, szelíd könyvtárossal és Maxence-szal, a fodrászüzlet testes tulajdonosával. Mindketten szeretik őt, de ő igazából egyiküket sem. Aztán megtörténik a csoda, amire mindig is vágyott, de maga sem hitte: felbukkan Charles. Vajon az önfejű, naiv és maximalista Félicie mit tud kezdeni a gyakorlatban a mítoszaiból valóságossá lett szerelemmel és férfival, az újra megtalált nagy lehetőséggel?

A világhírű repülőshown egy Mirage 2000-es vadászgép eltűnik a radarról. A katonai parancsnok Marchelli (Benoit Magimel) és Vallois (Clovis Cornillac) pilótákat küldi a gép felkutatására az Északi-tenger fölé. Amikor a pilóták rátalálnak, megtámadják őket, de a parancs a visszavonulásra túl későn érkezik: Vallois életveszélybe kerül. Marchelli, hogy megmentse társát, lelövi a Mirage-t. Ezzel pedig belekeverednek egy óriás méretű terrorista-akcióba, melynek csupán első lépése volt a vadászgép eltulajdonítása.

Francois filmrendező, aki egy thrillert készül leforgatni, és ehhez keres szereplőket. A casting során azonban megváltoztatja tervét, és úgy dönt, inkább a női szexualitásról fog filmet forgatni. Ennek megfelelően már csak olyan színésznők jöhetnek szóba, akik minél többet hajlandóak megmutatni magukból.

Az ifjú Lagardere virtuóz kardforgató, de vágyai netovábbja, hogy ellesse Nevers herceg kivédhetetlen cseles döfését. A véletlen úgy hozza, hogy némi csetepaté után Nevers az írnokául fogadja. Amikor a herceget megöleti unokafivére, Gonzague, hogy a helyébe lépjen, Lagardere-re hárul a feladat: biztonságba kell helyeznie Nevers csecsemő kislányát és egyetlen örökösét a vérre szomjazó martalócok elől. A történet közel két évtized után folytatódik, amikor az egykori csecsemő már bájos nővé serdült.

Alexandre Dumas regényének pazar kiállítású filmfeldolgozása a 16. századba vezet vissza bennünket, III. Henrik korába. A felkavaró szerelmi drámák, politikai intrikák, a csatamezők és romantikus kalandok gazdag sodrású cselekményének középpontjában a gyönyörű Diane de Meridor áll, akinek szerelméért befolyásos férfiak küzdenek. Monsoreau gróf, a király fővadásza, rögtön történetünk elején, első pillantásra és végzetesen beleszeret a hamvas, fiatal bárókisasszonyba, s hogy meghódítsa, meghívja őt a kastélyában rendezendő bálra. Diane szépsége azonban más férfiakat is megbabonáz, és apja másnap hiába várja vissza a bálról leányát, szíve féltve őrzött, legnagyobb kincsét. Két évvel a Szent Bertalan éji vérengzések után vagyunk, amikor III. Henrik minden erőfeszítésével arra törekszik, hogy megbékítse a katolikusok és protestánsok közötti ellentétet, és nyugalmat teremtsen az országban...

Étienne Lantier életerős fiatalember, boldog, mert állást kapott a Voreux-bányában. Ott azonban ráébred, hogy az emberek szinte állati sorban tengenek. Szállásadói, a Maheu család is nagy nyomorban él, s a tragédiák mindennaposak. Catherine iránti tiszta szerelme ad értelmet végső döntésének, hogy az elkeseredett bányászok élére állva lázadást tervezzen. Étienne gyújtó szavai forrongásba hozzák az egész bányatelepet, s a sztrájk óriási erővel robban ki. A megnyomorított tömeg magára találásának felemelő pillanatait monumentális képek festik meg... Az észak-franciaországi bányavidéken játszódó film alapjául Zola nagyszabású regénye szolgált.

Jeanne, aki egy párizsi könyvkiadónál dolgozik, beleszeret egy kétgyerekes vidéki férfiba, akinek a felesége autóbalesetben meghalt. Jeanne nagy nehezen belemegy, hogy feladja a munkáját és a férfihoz költözik. Lánya, Morgane, úgy dönt, hogy Párizsban marad. Vincent gyerekei nem fogadják kitörő lelkesedéssel. Juliette gyűlöli, mert attól fél, az apja majd jobban szereti, mint őt. Jeanne mindent elkövet, hogy beilleszkedjen.

1898. szeptembere. Egy fekete ruhás, lefátyolozott asszony érkezik társalkodónőjével Genfbe. A magát Madame Hohenembs-nek nevező, rejtélyes asszony nem más, mint Ausztria és Magyarország császárnéja, Sissi. A magyarok szeretett Erzsébet királynője 61 éves. Bár ő "a világ legszebb nagymamája", életkora és az életében történt családi tragédiák nyomot hagytak világszép külsején és idegrendszerén. Egy hétig tartózkodik Genfben, ezalatt találkozik régi barátjával és bizalmasával, Dr. Mayerrel. Egyik este kiönti szívét öreg barátjának, elmeséli neki élete történetét, amely merőben más, mint amit eddig a romantikus tündérmesékből hallhattunk. Akkor még nem tudja, hogy ez élete utolsó, bizalmas vallomása...

Guillaume a rendőrség által elkövetett gyilkosságsorozatot vizsgálja, miután testvére szokatlan módon irányítja apja vállalkozását.