A film története 1832-ben kezdődik. A dél-franciaországi Provence-ban teljes az anarchia: dühöng a kolerajárvány, mindenütt temetetlen holttestek hevernek. Angelo, az ifjú olasz forradalmár a bécsi titkos rendőrség elől menekül Aix-en Provence-ban. Miután a helybeliek meggyanúsítják, hogy megmérgezte a kutakat, hősünk a házak tetején keres menedéket. Önfeláldozóan menti a még menthetőket egy idős orvostól tanult módszer segítségével. Útközben találkozik a gyönyörű fiatalasszonnyal, Pauline-nal (Juliette Binoche), aki eltűnt férjét keresi, így együtt folytatják kalandos útjukat. Angelo beleszeret a fiatalasszonyba, érte minden áldozatra kész. És a pusztulás közepette győz az ifjúság, kivirágzik közöttük a szerelem.

Étienne Lantier életerős fiatalember, boldog, mert állást kapott a Voreux-bányában. Ott azonban ráébred, hogy az emberek szinte állati sorban tengenek. Szállásadói, a Maheu család is nagy nyomorban él, s a tragédiák mindennaposak. Catherine iránti tiszta szerelme ad értelmet végső döntésének, hogy az elkeseredett bányászok élére állva lázadást tervezzen. Étienne gyújtó szavai forrongásba hozzák az egész bányatelepet, s a sztrájk óriási erővel robban ki. A megnyomorított tömeg magára találásának felemelő pillanatait monumentális képek festik meg... Az észak-franciaországi bányavidéken játszódó film alapjául Zola nagyszabású regénye szolgált.