Nevada Smith fehér apa és indián anya gyermeke. A szüleit három bandita legyilkolja, mert szerintük fehér ember nem állhat össze indián nővel. Az árván maradt ifjú elhatározza, bosszút áll a gyilkosokon. Mivel nem ért a fegyverekhez, Jonas Cord segítségét kéri, aki megtanítja őt a használatukra. Az egyik banditával késpárbajban végez, sérüléséből egy indián lány gyógyítja fel. Amikor megtudja, hogy a másik börtönben van, oda is követi őt. Már csak a harmadik, a legveszélyesebb fickó van hátra.

James Garner visszanyúl a televíziós "Maverick" karakterhez ebben a vidám western-paródiában, amelyben a határszéli város sherrifjének gonosztevők és nők tucatját kell ártalmatlanítania.

Cable Hogue csalódott két legjobb barátjában, útját ezért egyedül folytatja a sivatagban. Magányosan, éhesen és szomjasan, egy napon váratlanul vizet talál a száraz síkság közepén. Hamar rájön, hogy a terület éppen a postakocsi útvonalára esik, így ha megvenné és vendéglőt nyitna, akkor a víz az aranynál is több hasznot hozhatna. Új otthonában egy lézengő pap társul mellé, a közeli városban pedig megismerkedik Hildyvel, a prostituálttal, akibe beleszeret. Sam Packinpah a hatvanas évek végén feltámasztotta a kihalófélben lévő műfajt, a westernt. A pap, a kurtizán és a magányos hős című munkájában a zsáner minden kellékét felhasználja: a bosszú, a szerelem, a szent kurva, a szerencse, a tragédia és a színhely - a sivatagos vadnyugat - kulcsfogalmak. A film ballada egy magányos hősről, aki csak a természetben talál otthont és nyugalmat. A shakespeare-i A vihar ihlette filmet Peckinpah a legkedvesebb munkájának tartotta.

Egy jelentéktelen riporter, Charles Tatum úgy látja, eljött élete nagy esélye, amikor bányaomlás temet maga alá egy embert. Tudatosan késlelteti a mentési munkálatokat, hogy a "sztori" hírértékét növelje. Közben azt kockáztatja, hogy a betemetett ember meghal.

Johnny Barrett, az újságíró egy elmegyógyintézetbe utaltatja magát, hogy felderítsen egy ködös és megoldatlan gyilkosságot.

A film New Yorkban játszódik, az 1880-as évek közepén, a híres Park Row-n, a szerkesztőségek utcájában, ahol az első világhírű amerikai újságíró, Benjamin Franklin szobra áll. Nagyhatalmú sajtómágnások, ötletekkel, reményekkel teli szegény szerkesztők, nyomdászok és egyéb sajtómunkások világa ez. A sajtó már az "aranykorban" is élet-halál ura, az etikát azonban sokszor háttérbe szorítja a pénz- és szenzációhajhászás. A politikusok is folyton manipulálni akarják. Annak, aki tisztességes, független, mégis nyereséges újságot szeretne csinálni, komoly harcra kell felkészülnie. Phineas Mitchell és újságja, a The Globe története mai médiaháborús világunkban is sok tanulsággal szolgál.

Egy tengeralattjáró kapitánya és hadtáp tisztje mindent megtesz, hogy hajójuk a szárazdokkból visszakerüljön a második világháborús csatákba. Megjelenik azonban a színen - azaz a hajón - egy csapat gyönyörű ápolónő, új életet hoznak a rózsaszín tengeralattjáró szűk falai közé. A hirtelen haragú kapitány és az agyafúrt beosztott, Grant és Curtis csodálatos párosa, igazi klasszikussá tette ezt a filmet.

Taw Jackson három év után kiszabadul a börtönből, ahová a város vezetője juttatta, hogy megszerezze Jackson gazdag farmját. Amikor Pierce megtudja, hogy Jackson kiszabadult, a Vadnyugat legjobb lövészével akarja megöletni, de Lomax szövetkezik Jacksonnal. A két régi vetélytárs egy pénzszállító hintót akar kirabolni, melyen Pierce félmillió dollárt érő aranyát szállítják, amit egy tucat fegyveres őriz majd. Az akcióhoz azonban még három emberre szükségük van, ezért felkeresik régi cimboráikat...

Jim Douglas rablógyilkosok kivégzésére érkezik Rio Arriba városába. A négy férfiról a szomszédja, az aranyásó Butler azt állítja, hogy ők voltak azok, akik megerőszakolták és meggyilkolták a farmer gyönyörű fiatal feleségét. A négy bűnözőnek azonban sikerül megszöknie a börtönből, és túszként magukkal visznek egy fiatal nőt. Douglas egy helybeliekből verbuválódott kis csapat élére áll, és személyes bosszújától vezérelve a gazemberek nyomába ered. Hamarosan utol is érik a mexikói határ felé igyekvő négyest, és kettőt közülük sikerül lelőniük. A szadista Zachary és indián társa, Lujan azonban egérutat nyernek, és Douglas otthona felé veszik az útjukat...

Az Acélsisak (The Steel Helmet) és a Szuronyt szegezz! (Fixed Bayonets!) üdvös értelemben véve borderline-szindrómás alkotások: ott lappang bennük a westernfilmek szikár szelleme, a háborús propagandafilmek kérlelhetetlen tematizáltsága, miként a realizmus igénye is megmutatkozik. A Szuronyt szegezz! (amelyben James Dean első nagyjátékfilmes kis szerepét játssza, mindennemű kredit nélkül) egy elterelő művelet története; a visszavonuló amerikai zászlóalj parancsnoka fedezetként egyetlen szakaszt hagy hátra, hogy tartsák a stratégiai fontosságú utat, megakadályozva a főerők bekerítését. A katonák úttorlaszt emelnek, aknákat telepítenek, jól védhető, rejtett állásokat alakítanak ki, és gyalogsági fegyverekkel veszik fel a harcot a páncélosokkal szemben. Miután sorra hullnak el a tisztek, a parancsnoki feladat a tapasztalatlan és ingatag Denno tizedesre (Richard Basehart) hárul, aki retteg a felelősségvállalástól, ám végül képes leküzdeni szorongásait, és bevégzi a kritikus feladatot.

Garrett és Billy kölyök valaha együtt rótta az utakat, illegalitásba burkolózva. Garrett egy idő után úgy dönt, a tisztesség útjára lép, és rendőrnek áll. Nem sokkal később bebörtönzi régi barátját. Billy azonban megszökik, és meggyilkolja Garrett két helyettesét. Garrett kénytelen hajtóvadászatot rendezni hajdani legjobb barátja, Billy elfogására. Sokan akarják Billyt holtan látni: bankárok, földbirtokosok és a terület kormányzója is. Alias, az újságíró is Billy után veti magát. Ő látta a szökését, és be akar állni a csapatába, hogy saját szemével győződjön meg arról, hogyan válik a férfi legendává. Menekülése közben Billy nem hajlandó rejtőzködni, és hamarosan össze is találkozik Garrett-tel. Barátságukról biztosítják egymást, bár tudják, hogy hamarosan egyiküknek meg kell halni.

Mac (Tom Selleck) és Dal (Sam Elliott) testvérek, de egymás ellen harcoltak a Polgárháborúban. Miután hazatérnek, megtudják, hogy nővéreiket és öccsüket, valamint Dal barátnőjét (Katharine Ross) elrabolták a lázadó konföderációsok.

Valamikor az 1880-as években egy fatális véletlen folytán lebukik Paris Pittman (Kirk Douglas), a minden hájjal megkent, szívtelen bűnöző. Tíz évre ítélik és elszállítják egy olyan börtönerődítménybe, amelyből mindenki szerint képtelenség megszökni. Amikor már sikerül megegyeznie a börtönigazgatóval, hogy rablott kincsének feléért futni hagyja, az igazgatót megölik a fellázadt rabok. Paris-nak szinte rögeszméjévé válik a szökés gondolata. Új igazgató érkezik, a megkörnyékezhetetlen, szigorú erkölcsű Woodward Lopeman (Henry Fonda). Két nagyformátumú egyéniség kerül egymással szembe, igazi élet-halál harc bontakozik ki kettejük között.

A Texas-i forradalom ideje alatt játszódó filmben egy kis csapat katona arra teszi fel életét, hogy távol tartsa a megsemmisítő erőkkel támadó ellenséget, amíg a Texas-i hadsereg elég erőt gyűjt a végső csapáshoz.

James Garner egy igazán sármos menekülõ dzsigoló, akit nem csupán egy rettegett pisztolyhõssel tévesztenek össze, hanem egy fegyveres nõ Suzanne Pleshette célpontjává is válik a szatirikus western komédiában.

Clovis nagyapa szüretre készül, azonban két idegen üzletember megzavarja az év legfontosabb és legszentebb ünnepében. Colorado Springsből érkeztek, s éppen a Mitchell birtokot szemelték ki megvételre. De nem minden eladó! A nagyapa segítői unokái és Lassie. A nagyapa szeretné, ha kisunokái megértenék, hogy mit is jelent a föld egy család számára. Elmeséli, hogy annak idején még az ükapja vette az első szőlőtőkéket Európában, s a hegyoldalban ültette el mindegyiket, a saját két kezével. Meg kell őrizni az ősök hagyatékát, munkájának eredményét a jövő számára...

Hayes kapitány karrierjének kiemelkedő eseménye volt, mikor elfogta és húsz évre rács mögé jutatta John Henryt, a hírhedt banditát. Mikor a megöregedett John kiszabadul, bosszút fogad Hayes ellen, majd kirabolja a texasi nemzeti bankot és elvisz húszezer dollár értékű aranyat. Hayes feldühödve összegyűjti régi társait, és hajszát indít a rablók után. John viszont az utolsó nagy rablására készül. Célpontja: a texasi gyors.

Hét kilátástalan sorsú, szebb napokat is látott férfi, akik a pitiáner bűnözésből már nem tudnak megélni, ezért egy utolsó, nagy akcióra készülnek: kirabolni egy széfet, amely félmillió dollárt rejt, drágakövekben. Az ötlet a keménykalapot viselő elegáns öregúr, "Doki" agyában születik meg, aki hét év börtön után egy utolsó akcióval szeretné nyugalmát biztosítani. A munkához egy profi csapatot szervez össze, a nagy Alonso Emerichről azonban hamarosan kiderül, hogy ellenük dolgozik. Dix jó erőben lévő csendes, harmincas férfi, nagyvárosi lúzer, aki ült már börtönben, lóversenyszenvedélye miatt pedig állandóan pénzre van szüksége, ezért szintén beszáll a tervbe, mindent kockára téve ezzel... A film ezeknek a nagyvárosi férfiaknak a története, akik boldogulásuk módját a bűnözésben keresik, mint ahogy egyikük mondja: "A bűn nem más, mint kisiklott emberi törekvés."