A történet 1940-ben játszódik a Franciaországot ért náci támadás napjaiban. Egy belga határ közeli városkából menekülők indulnak dél felé. A vonaton a véletlen sodorja egymás mellé a francia rádióműszerészt, akinek várandós felesége a vonat elején utazik, és a Németországból menekülő zsidó özvegyet. A menekülés közben kibontakozó szerelem különös döntés elé állítja a két embert. Az összeíráskor férj-feleségnek vallják magukat, nehogy a nőt a vichy-i kormányzat kiszolgáltassa a németeknek. A film finoman érzékelteti, milyen zord következményei lesznek majd e döntésnek, és azt is, hogy az igazi emberi kapcsolatok teremtésének társadalmi, történelmi körülmények a meggátolói, s olykor a megtorlói is

Mazarin halálakor Franciaország elképesztő állapotban van: virágzik a korrupció, a kiskirálykodás, az esztelen dőzsölés. Az anyakirálynő szerint fia, XIV. Lajos csak a vadászat, a bálok és a kártya iránt érdeklődik. Pedig a 22 éves fiatalember hatalmas eltökéltséggel lát neki a feladatának.

A dal Starsbourgban született, de a marseilleiek ajkán vonult be Párizsba, a forradalomba. A dal kapcsán a forradalom első idejét eleveníti meg a film. Renoir nem igyekszik a bonyolult eseménysorozatok krónikása lenni, hanem a dal szimbolikus erejét felhasználva, riportszerűen mutat be néhány jellegzetes eseményt. Az utókor előtt főképp a párizsi történések ismeretesek, Renoir filmje a vidéki megmozdulásokat is nyomon követi. Hatalmas statiszta tömeget mozgatva, ragyogó érzékkel ragadja meg a forradalom jellemző szereplőit és jelenségeit.