Észak-Kenyában meggyilkolják Tessa Quayle politikai aktivistát. A nyomok szenvedélyből fakadó, erős felindultságban elkövetett bűntényre utalnak. Az asszony férje, a szelíd természetű Justin, a Brit Kormány-megbízotti Hivatal munkatársa életében először cselekvésre szánja el magát. Lelkiismeret-furdalástól űzve, és a felesége hűtlenségéről szóló pletykáktól megrendülten beleveti magát a nyomozásba, hogy megtudja, mi történt. Hamarosan összeesküvés nyomára bukkan, amely már eddig is ártatlan életeket követelt, és most már az ő életét is fenyegeti.

Az 1990-as évek közepén Dublin leginkább egy harcmezőre hasonlított, néhány nagyhatalmú drogbáró küzdött egymással a piacért. Meglepő módon nem a rendőrség, hanem egy bátor újságírónő, Veronica Guerin (Cate Blanchett) bizonyult a legkomolyabb ellenfelüknek. Guerin buldog szívóssággal követte az eseményeket, és leleplezte a dílereket. A nő az olvasói és a hazája iránt érzett felelősség mellett családjára is komoly figyelmet és energiát fordított, és nemzeti hőssé vált az írek szemében. Joel Schumacher valós történeten alapuló filmje hiteles képet vázol az ír konfliktusról, és megrendítő portrét fest az újságírónőről, aki mindent kockára mert tenni az igazság felkutatása érdekében.

Joe Yumba hazájából, Kongóból, a terror, az öldöklés, a kínzások és az elnyomás miatt menekül el. Végül Írországban kap menedékjogot, ahol úgy néz ki, hogy rendbe jön az élete: újra együtt élhet a családjával, sõt még munkát is kap, biztonsági õr lesz egy bankban. Bár a rasszizmussal idõnként szembesülnie kell, mindez még elfogadható áldozat. Amikor azonban egy kegyetlen bűnözõ túszul ejti Joe feleségét és kisfiát, hogy így kényszerítse a bank kirablásában való segítségnyújtásra, a férfiból elõtörnek régi rossz emlékek, és kegyetlen hadjáratba kezd a bűnözök ellen, hogy megvédje szeretteit.

Egy ír nehézfiút a helyi közösség arra kér, hogy segítsen megszabadulni azoktól a befektetőktől, akik kémiai kísérleteket akarnak folytatni a külvárosi részeken. A befektetők könyörtelenek és kemény fickókat küldenek a városba, annak érdekében, hogy a lakókat elcsendesítsék.

A felhők fölött mindig kék az ég. Agnes Browne épp megözvegyült, hét gyerekkel hagyta itt az az iszákos ura, ő viszont nem adja meg magát a bánatnak. Nem is tehetne mást: élnie kell, muszáj mindent túlélni, és ha már muszáj, mindenki jobban jár, ha vidáman csinálják. A temetésre kölcsönt vesz fel a környék kisstílű uzsorásától, dolgozik, amennyit bír, és maradék idejében megpróbálja élvezni új szabadságát. Hamarosan fel is tűnik a színen a környék amorózója, egy francia pék. Agnes nem tudja, mit tegyen: az igazat megvallva, nem nagyon van szüksége egy új férfira. Pontosabban van egy titkos, senkinek be nem vallott, nagy szenvedélye: Tom Jones. Mindent megadna azért, hogy az ő koncertjére eljusson. És úgy látszik, Dublinban, 1967-ben mindig készen állt egy csoda, hogy jó véget érhessen a történet.

Gabriel, egy pap, aki visszatér ír szülővárosába hosszú idő után, és azt látja, hogy a szerencsejáték és az alkohol uralja a várost. Amikor rájön, hogy ez alól öccse és sógornője sem kivétel, Gabrielnek meg kell mentenie őket is, és a város lakosait is bűnös életvitelüktől. Eközben azonban tesz néhány meglepő felfedezést.

Az angol udvarházba érkezik Meneer Chrome, a fiatal holland kertépítész. A dölyfös gyáros, Thomas Smithers ugyanis mesebeli kertet akar építtetni a feleségének, Julianának. Az asszony unokatestvére Fitzmaurice, akivel fiatal korában romantikus kapcsolatba bonyolódott. A férfi titokban még mindig szerelmes belé, és azt reméli, hogy a költséges kertépítés anyagi romlásba dönti Thomast. Mindez pedig arra készteti Julianát, hogy visszatérjen hozzá. Csak arra nem számít, hogy az asszony beleszeret a fiatal hollandba. Meneer Chrome viszont Juliana lányába lesz szerelmes.

A tizenéves Felicia Írországból érkezett Angliába. Azért lépett le hazulról, mert állapotos. Megpróbálja megkeresni születendő gyereke apját, de csak annyit tud a srácról, hogy egy birminghami fűnyírógyárban vállalt munkát. A lány megismerkedik Hilditchcsel, a magányosan élő középkorú ügynökkel, aki szállást és munkát ajánl neki. Lassanként kiderül, hogy a zavaros rémképektől gyötört férfi korábban is becserkészett több, otthonról megszökött tinédzsert, és ezúttal Feliciára vetette ki a hálóját...

1936-ban egy Town Creek-i német család – Wollner-ék – befogadott a házába egy harmadik birodalom-béli tudóst, Richard Wirth professzort. Wirth okkult kísérleteivel elszigeteli a családot, és egy szörnyű játékba kényszeríti őket, aminek tétje a túlélés… 71 évvel később egy 25 éves korban megrekedt nő, Evan Marshall kétségbeesetten kutat Town Creek közelében eltűnt bátyja után. Viktor egy nap azonban megjelenik, és mint kiderül, fogságban tartották és embertelen kínokat élt át míg sikerült megszöknie. Evan nem kérdez túl sokat, felmarkolja fegyverét és elindul Town Creek-be, bosszút állni…

A rettenthetetlen jelző William Wallace-t, a XIII. századi skót felkelőt illeti, aki a skót történelemnek valóban az egyik hősi alakja. Sir William Wallace lovag többéves távollét után visszatér szülőföldjére, Skóciába. Kaotikus állapotok uralkodnak: a skót király trónörökös nélkül halt meg, ezért angol riválisa, a kegyetlen és hitetlen I. Edward elfoglalta trónját. A lovagnak hosszú rábeszélés és példamutatás után sikerül ütőképes hadsereggé kovácsolnia elfásult népét. A szépséges Izabella hercegnőt a király saját előnyére próbálja felhasználni Wallace ellen, ám kettejük között szerelem szövődik. A lovagra egyre több veszély kezd leselkedni, a politika és az ármány egyre sötétebb hálóiba kerül, míg végül árulás áldozata lesz.

Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.

A film 1947-ben, Liverpool színházi köreiben játszódik. A tizenéves Stella, akit nagybátyja nevel, színésznői karrierről álmodik, azonban a meghallgatás nem hozza meg a várva várt sikert. Ennek ellenére a rendező, felismerve Stella elszántságát, fizetés nélküli gyakorlatra veszi fel őt. Jóképű színész érkezik vendégszereplésre a társulathoz, aki komoly hatást fejt ki hősnőnk szakmai előrehaladására és magánéletére.

A XIII. századi Angliában Robin és martalócainak csapata szembeszállnak a kisváros korrupt vezetőjével, és a korona ellen felkelést szítanak, amely örökre megváltoztatja a hatalmi egyensúlyt a világban. Akár tolvaj ő, akár hős, de ez a szegénysorból jött férfi lesz a szabadság örök szimbóluma népe számára.

Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.

Frank a családjával együtt Amerikába emigrál a szegénység elől. Brooklynban kilátástalannak ítélik helyzetüket, ráadásul Frank egyik testvére meghal. Újra útra kelnek, haza Írországba. Limerickben azonban a helyzet változatlan. Franknek észak-ír származású apja miatt erős előítéletekkel kell megküzdenie. Alig talál rendes munkát. A keserűség az IRA szélsőséges fegyveres csoportja felé hajszolja, de az állandó háborúskodás sem az ő világa. Ha pedig pénzhez jut, azt barátaival mind elissza.

Egy tolvaj, aki motorbiciklin száguld végig Dublin utcáin. Egy tolvaj, aki csak a gazdagoktól rabol. Egy tolvaj, akinek két felesége van és egy fészekalja gyereke. Egy tolvaj, akinél ravaszabbat és ügyesebbet még nem látott a világ. Egy tolvaj, akit mindenki üldöz, de még senkinek sem sikerült elkapnia. Ő Michael Lynch, az ártatlan bűnöző. De most úgy tűnik, fordul a kocka. Michael Lynch-nek kezd fejébe szállni a dicsőség. Már nem a pénzszerzés hajtja, hanem a rablás öröme. Már nem a legegyszerűbb megoldásokra törekszik, hanem a leglátványosabbakra. Üldözői pedig megérzik ezt. És olyan csapdát állítottak neki, amilyenre még ő sem számított.

Derry, Észak-Írország, 1972. január 30. A városban ezen a napon békés tüntetés készül a brit kormány intézkedése ellen, mely lehetővé teszi a katolikus írek börtönbe zárását bírói ítélet nélkül. A felvonulás szervezője Ivan Cooper, aki hisz abban, hogy békésen meg lehet oldani a konfliktusokat. A tüntetők között feltűnik a 17 éves katolikus Gerry Donaghy is, aki gyűlöli az ellenségeskedést, és legszívesebben protestáns barátnőjét venné feleségül. A demonstrálók brit katonákkal találják szembe magukat, akik éles lövedéket is bevetnek. A Véres vasárnapon tizenhárom fegyvertelen tüntető hal meg, tizennégyen pedig súlyosan megsebesülnek.

Danny 14 évet töltött börtönben, mert ifjú korában lelkesedésből, hazaszeretetből részt vett az IRA egyik akciójában. Az évek folyamán a mozgalomból, a harcból elege lett, és szabadulása után nem várja más csak Ike, a bokszedzője. Együtt dolgoznak az edzéseken, nevelik az új nemzedéket. Danny minden vágya, hogy bokszkarrierje folytatódjon, és bár az eszével tudja hogy ez szinte lehetetlen, szeretné visszakapni szerelmét Maggie-t (Emily Warson), aki közben férjhez ment és gyereke született. Ám a kinti világ az elmúl évek alatt nem változott. Az IRA továbbra is harcol, és íratlan szabályai érvényesek a közösség minden tagjára. Ebben a helyzetben kezdi meg Danny és Maggie a harcot, hogy végre szabadon és együtt élhessenek...

Rory O`Shea egy huligán, egy örök lázadó. Élete tragikus fordulatot vesz, amikor izomsorvadása miatt az egyik dublini intézetébe kerül. Itt találkozik Michaellel, akit szélütés ért. A fiatalember beszéde a betegsége miatt szinte teljesen érthetetlen környezete számára. Különös kapcsolat alakul ki kettejük között. Rory az egyetlen, aki megérti mit mond Michael, valósággal a tolmácsa lesz. Ráadásul éppen Rory elviselhetetlen stílusa, lázadó természete az, ami ösztönzést ad Michael számára, hogy megpróbáljon felülkerekedni önmagán és betegségén

Köztörvényes bűnözőként kezelték az ír politikai foglyokat az angolok. Az elviselhetetlen börtönviszonyok ellen az Ír Köztársasági Hadsereg huszonegy tagja kezdett éhségsztrájkba 1981-ben. Jobb ellátást és a helyzetük rendezését követelték Margaret Thatcher miniszterelnök asszonytól. Huszonegy anya szembesült a helyzettel: végignézze, amint a fia föláldozza magát a meggyőződéséért, vagy mentse meg az életét. Kathleen Quigley ez utóbbi mellett döntött. Az özvegy tanárnő mindig távol tartotta magát a polgárháborútól, a fiai nevelésének szentelte az életét. Ám minden megváltozott, amikor az egyik fiát letartóztatták. Valós történtet alapján.

Írország, 1962. A tizenkét éves Francie nehéz családi körölmények között él, a filmek által inspirált saját álomvilágába menekül alkoholista apja és labilis idegzetű anyja elől. Kitalált vértestvére Joe, vele osztja meg az álmodozás terheit. A család tragédiája Francie-t a legszürreálisabb emberi nyomorba taszítja. Egyedül marad Joe-val és az emberek iránti kimondhatatlan haragjával. Egyik nap Francie szörnyű tettet követ el: lemészárolja az ellenszenves szomszédasszonyt. A fiút elmegyógyintézetbe zárják, ahol találkozik egy angyallal

Nehéz idők járnak, nemsokára kitör az I. világháború. Albert édesapja eladja Joey-t a brit lovasságnak, akik rögtön be is vetik őt a frontvonalakon túl - így megkezdődik Joey kalandos utazása, háttérben az első világháborúval. A temérdek akadály ellenére Joey mindig bátran szembenéz a veszéllyel, megérinti az embereket, és megváltoztatja mindenkinek az életét, akivel útközben találkozik. Albert azonban képtelen elfelejteni hű hátasát és egyben legjobb barátját, így hátrahagyva otthonát, a francia harcmezőket veszi célba, hogy megtalálja, és hazavigye az ő csatalovát.

A film az "elsüllyeszthetetlen" óceánjáró-monstrum első, egyszersmind utolsó útjának történetét a lehető legnagyobb tárgyilagossággal dolgozza fel, southamptoni indulásától kezdve a végzetes, jégheggyel való karambolon át egészen addig, amíg a Carpatia fel nem vesz minden túlélőt. Egyúttal bemutat egy nagyon szép történetet arról, hogy egy férfi és egy nő között is születhet szerelem nélküli igazi jó barátság

Beth háromgyermekes anya és sikeres fotós. Osztálytalálkozójára magával viszi gyermekeit is. A nagy tömegben középső gyermeke, a hároméves Ben eltűnik. A hasztalan keresés órái megtörik Bethet és az egész családot. Évek hosszú sorára van szükség, mire férjével teljesen megbékélnek és végre két megmaradt gyermekükre tudnak koncentrálni. Csaknem tíz évvel később valaki kopog az ajtón. Lehetséges, hogy ő lenne az? Egy kitartó nyomozónő segítségével sikerül felderíteni a megkerült fiú múltját, aki nevelőapja szeretetétől övezve, teljesen normálisan nőtt fel. Vajon szabad-e újra megváltoztatnunk az életét annak, aki egyszer eltűnt, majd évekkel később megkerült? Beth anyai érzései felett józan esze kerekedne felül, ám újra ellentétbe kerül férjével.