Pestisjárvány pusztít Európa déli részén 1348-ban. Firenzéből sokan megpróbálnak elmenekülni a fekete halál elől. Hét nő és három férfi vidéken húzza meg magát a járvány elől. A napok azonban egyhangúan, unalmasan telnek, ezért kitalálják, hogy történetekkel szórakoztatják egymást. A szabályok szerint minden nap egy kiválasztott témára mind a tízen mondanak egy-egy történetet. A száz darabos gyűjteményből tíz történet elevenedik meg. A téma mi más lehetne, mint az érzékiség különféle megnyilvánulása a legkülönbözőbb helyzetekben.

Fletcher professzor tüdőbeteg. Befejezi hát a tanítást, és a gyógyulás reményében a szárazabb éghajlatú Texasba utazik. Itt találkozik Solomon "Beauregard" Bennettel, a körözött banditával. Bennett először csupán túszként hurcolja magával, de egyre inkább megkedveli őt, s a mentora lesz. Megtanítja mindarra, amit egy banditának tudnia kell. Fletcher azonban többet akar...

Cuchillo életformája a menekülés, egy percre sem érezheti biztonságban magát üldözői elől. Először is ott van Dolores, a barátnője, aki a végsőkig elszánt, hogy az oltár elé cibálja őt. Aztán ott van Cassidy, az egykori seriff, aki most fejvadászként keresi a kenyerét, továbbá Riza, a mexikói bandita martalócai, két francia ügynök a mexikói kormány megbízásából, illetve a forradalmár Santillana emberei, akik viszont nem a két szép szeméért vadásznak Cuchillóra, hanem amiatt a hárommillió dollárt érő aranyszállítmány miatt, amelynek a rejtekhelyéről csak ő tud. Cuchillónak azonban egy idő után elege lesz a futásból, és elhatározza, hogy magának szerzi meg a kincset.

Sabata-t kitüntetik, mert lelőtt három rablót, akik az USA aranyszállítmányát akarták megdézsmálni. Később azonban rájön, hogy a díj valójában a rablók vezetőjének csapdája...

Alman és Stewal a két csaló bankár nagy mennyiségű aranyat rejtett el az elhunyt polgármester koporsójában. Úgy fedezik a lopást, hogy köveket raknak egy megvasalt ládába, amit szállítás közben egy mexikói banda elrabol.

Német kommandósokat dobnak le ejtőernyővel az ellenséges vonalak mögé a Szahara-sivatagban. Küldetésük, hogy eljussanak Casablancába és merényletet hajtsanak végre a szövetséges vezetők likvidálására.

Tíz gladiátor indul titkos küldetéssel a Római Birodalomból a szomszédos országba. Az elvarázsolt keleti ország királynője azonban bábu a trónon, az igazi uralkodó a zsarnok herceg, aki szemet vetett a királynőre és a Római Birodalomra is. Így útjában állnak a gladiátorok.

Hányszor bókolunk azzal kedvesünknek, hogy bizony kitölti az életünket - Germi most megmutatja, milyen az, ha ez szó szerint megtörténne. Az olasz házassági vígjátékok e reprezentáns darabjában nyújtott Hoffman-alakítást a játék kedvéért sem érdektelen összehasonlítani a Válás olasz módra Mastroiannijával. Szórakoztató, mennyire más fordulatokat kíván a cselekmény szempontjából egy eltérő karakter. Főhősünk jelentéktelen embernek tartja magát és visszahúzódó a nőkkel szemben. Rámenős barátja egy nap bemutatja neki azt a gyógyszerészlányt, akit Alfredo már napok óta figyel, de megszólítani még sosem merte. A lánynak imponál a férfi különcsége, és úgy intézi a dolgokat, hogy a férfi kezdjen el udvarolni neki.

A fiatal, szentéletű fiú életében a romantika és a társasági élet helyett csupán egyetlen dolog létezik; Szent Eusebie. Azonban egy izgalmas szexuális kaland hatására hirtelen rádöbben, hogy az élet mennyi örömöt tartogat még a számára. A vallásos életet felhagyva teljesen újjászületik.

A neves újságíró tanulmányt készít az emberi önzésről. Miközben kutatásai során az önzésnek számos minősített esetével találkozik, rá kell döbbennie, hogy ő sem különb riportalanyainál.

A kétrészes tévéfilm Olaszország egyik elhíresült perének történetét dolgozza fel. 1926. március 26-án, egy viharos napon csapzott férfi kerül a torinói rendőrségre. A férfi nem beszél és hamarosan úgy tűnik, teljes emlékezetvesztésben szenved, ezért egy pszichiátriai intézetbe szállítják. Egy év múlva egy szemfüles újságíró révén a fényképe az újságba is bekerül, és az események lavináját indítja el. Két asszony is felismeri benne a férjét. Az egyik szerint ő Mario Bruneri, egy politikai és köztörvényes okokból körözött nyomdász, a másik szerint viszont Giulio Cannella, egyetemi professzor, akit a háborúban eltűntnek nyilvánítottak.

Sabata, aki pisztolytrükkökkel keres pénzt egy texasi cirkuszban, megismerkedik egy alattomos kocsmatulajdonossal, hogy véres átverések közepette együtt induljanak egy farmon elrejtett aranykincs után.

A SABATA ezen részében Yul Brunner egy szerencsevadászt alakít, aki egy amerikai szélhámos, egy mexikói bandita és annak emberei oldalán próbálja meg elrabolni Miksa császár aranyszállítmányát, hogy abból finanszírozza a Mexikói forradalmat.

A négy epizódból álló szkreccsszatíra mint megannyiszor újra a nőket helyezi középpontba vagyis azok vonzereje pontosabban most az indíték. A recept már ugye jól ismerős, mivel számos rövidfilm összeállítás készült és nagy hagyománya volt már az ötvenesévektől. Talán a Rossellini 1948-as L'amore ami két félórás az elképesztő Anna Magnani-val volt az elindítója és erre erősített rá a 1953-as L'amore in città (Fellini, Antonioni, Risi...) vagy az 1954-es Siamo donne (Visconti, Rossellini, Zampa...) és ezek sikere hozta később létre: Kontraszex, Tündéri Nők, Boszorkányok, Szeszély olasz módra, Ma, holnap, holnapután, Szerelem és düh, Rogopag, vagy nem utolsó sorban a Boccaccio'70-t Szóval, jól összecsapnak az olasz filmmágusok.