"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!

Julius Ceasar, a ravasz római hadvezér kifundálta, hogy miként lehet meghódítani Britanniát. Bár a brit katonák rendkívül bátrak, de különös szokásoknak hódolnak: mindennap délután 5 órakor felfüggesztik a harcot azért, hogy forró vizet igyanak, de ami még ennél is meglepőbb, hetente öt csatanapot és két pihenőnapot tartanak. Nem csoda hát, ha a szemfüles rómaiak - a hétvégét kihasználva - elfoglalják Britanniát. Már csak egy kis brit falu lakói tartják magukat a túlerővel szemben. De vajon meddig lesznek képesek erre?! Még szerencse, hogy van egy Asterix nevű gall rokonuk, aki talán segíthet rajtuk.

Victor, a tudós, ütött-kopott repülőjével és még rozzantabb motorbiciklijével száguldozik Afrika forró légterében és napszítta útjain a bennszülöttek jóindulatú elnézésétől kísérve, este pedig elegáns szmokingban vacsorázik Pattersen úrral, a helyi környezetvédővel. Victor ugyanis azért ásta el magát Afrika e békés csücskében, hogy gátat vessen a romboló civilizáció terjedésének. Egy baljós napon azonban magabiztos, csinos hölgy érkezik egy nemzetközi üdülőlánc képviseletében, és felméri egy telep építésének lehetőségeit. A hölgy Charlotte, Victor felesége, és a jelenlegi felállásban ellenfele.

A nápolyi kikötőben egy férfi késsel a hátában két nevet suttog Van Stratten barátnőjének. A haldokló szerint milliókat kereshetnek, ha egy bizonyos Mr. Arkadin meghallja, hogy mindent tudnak. A rejtélyes milliomos, a fél világot birtokló Mr. Arkadin amnéziára hivatkozva nagy összeget ajánl fel Van Strattenek, ha az kideríti származását. Különös emberi játszma veszi kezdetét, melyben üldöző és üldözött szerepe állandóan felcserélődik, a sötét titok napfényre kerüléséért pedig emberi életekkel kell fizetni.

Raspeguy alezredest parancsmegtagadással és csempészéssel vádolják felettesei, ám befolyásos szerelme közbenjárásának köszönhetően kap még egy lehetőséget: ejtőernyősökből álló ezrede élén a függetlenségéért harcoló Algériába vezénylik. A kibontakozó algériai fegyveres ellenállás azonban, ha lehet, minden eddiginél nagyobb próbatétel elé állítja katonáit...