1945, május. A holland Emmen városban a kanadaiak tábort szerveznek a hadifoglyoknak. A német katonáknak von Bleicher ezredes parancsol, aki mindenáron be akarja bizonyítani, hogy a vereség nem befolyásolja Wehrmacht moráljait. A táborba két dezertőr érkezik - Gruber és Schultz. Mikor ezt megtudják a németek, hadbíróság elé állítják, és halálra ítélik őket. A kanadai tábori hatalmak, sok vita után, lehetővé teszik a kivégzés végrehajtását. A Németország kapitulációja utáni 5. napon, a kanadaiak által ellenőrzött és felfegyverzett kivégzőosztag lelövi Grubert és Schultzot.

Franciaország, az 1630-as évek eleje. XIII. Lajos udvari színházának új bemutatója a hugenották feletti győzelmet dicsőíti. Eközben az egyik déli kisvárosban, Loudunban békésen élnek egymás mellett a két vallás hívei. Mindez a függetlenségüket jelképező falnak és az ambiciózus jezsuita atyának, Urbain Grandiernek köszönhető. A jóképű papért bolondulnak a nők, az Orsolya-rendi apácazárda lakóit is beleértve. Amikor Grandier visszautasítja a főnöknő közeledését, Johanna boszorkánysággal vádolja meg a papot. Az ördögűzéssel Barre atyát bízzák meg. Aldous Huxley regényéből és John Whiting színdarabjából.

Csajkovszkij még konzervatóriumi tanár, de már híres zeneszerző is, amikor rajongással imádott húga és sógora is figyelmeztetik, hogy árt hírnevének Anton Csiluvszkij grófhoz fűződő botrányos kapcsolata. Madame von Meck, a dúsgazdag, embergyűlölő özvegy meghallván Csajkovszkij I. zongoraversenyét, szabályosan beleszeret a zenéjébe és elhatározza, hogy támogatni fogja a zeneszerzőt. Soha nem találkoznak, csak a zenén keresztül érintkeznek. Nyina Miljukova, a merész, neurotikus lány a férfiba szeret bele, ismeretlenül levelet ír neki, épp akkor, amikor az Anyegint komponálja. Csajkovszkij számára Nyina szerelme lehetőség a normális szexuális kapcsolatra, ezért feleségül veszi, de a házasság terhe alatt megroppan. A szerelmes négyes : Csajkovszkij, Csiluvszkij, Nyina és Madame Meck kapcsola végképp összekuszálódik és tragikus végkifejletbe torkollik...

A híres krimiírót, Amos Kleint senki sem ismeri, még a kiadója sem. Angyal azonban nyomára bukkan és megtudja, hogy az író valójában egy csinos fiatal nő. Egy gengszterbanda abban a reményben rabolja el az írónőt és Angyalt, hogy a foglyul ejtett "páros" ötleteivel segíteni fogja újabb "akciójukat". A banditák azt hiszik, hogy Angyal az író, Amos pedig a titkárnője.

Xi és társai, a busmanok évezredek óta Afrika eldugott szavannáit lakják, õseikhez hasonlóan békében és harmóniában élnek egymással, távol minden civilizációtól. Ám egy napon egy felettük elhaladó repülõgépbõl kidobnak egy kólásüveget, mely csodával határos módon sértetlenül landol Xi faluja közelében. A busmanokat, akik még soha nem láttak üveget, lenyûgözi a tárgy formája, és látszólagos elpusztíthatatlansága. Ráadásul rengeteg dologra lehet használni: lehet vele kalapálni, tésztát nyújtani és zenélni. Ám az üveg népszerûségének ára van: a busmanok között nemsokára felüti a fejét az eddig teljesen ismeretlen féltékenység és gyûlölet, mely veszélyezteti életük megszokott harmóniáját. Xi meg van gyõzõdve arról, hogy az üveg gonosz erõvel rendelkezik, ezért elvállalja, hogy megszabadul tõle. És a kis busman nekivág a szavannának.

A harmadik világ egyik legjelentősebb uralkodójának feleségét és fiát terroristák elrabolják. A túszok kiszabadítására csak egyetlen ember képes, de ő tiltott fegyverkereskedelem miatt éppen börtönben ül. Az amerikai kormány hozzájárul kiszabadulásához és ezzel megkezdődik a kegyetlen hajsza a terroristák után.

Egy festő erotikus játékot játszik: egy ismeretlen nővel telefonon kerül csak kapcsolatba. A nő egy napon rejtélyes gyilkosságba keveredik. De kihez is tartozik valójában a megcsonkított holttest? Ki van a színfalak mögött?

Lord Chelmsford tábornok, a helyi hadvezetés valódi, a távoli brit kormány néma beleegyezését bírva, egy elfogadhatatlan ultimátum küldésével háborút provokál ki a Zulu Királysággal. Az ágyúkkal támogatott gyalogságának tűzerejében, továbbá néger és fehér önkéntesekkel kiegészült seregében bízva, benyomul Afrika belsejébe. A fő hadtestet maga vezeti. A hódítók egy hatalmas piknik tartják a hadjáratot, lebecsülve a számukra középkort idéző lándzsás-pajzsos bennszülött sereget. Az óvatlan fővezér megosztja a zuluktól amúgy is jóval kisebb létszámú csapatait, ráadásul figyelmen kívül hagyja a felderítők jelentéseit. Pár józanabb tisztje figyelmeztetése ellenére Iszandlava síkján táborvédelem nélkül készül a másnapi ütközetre, mit sem tudván róla, hogy a zulu hadvezérek, dacolva a nehézségekkel, már átkeltek a hegyeken