A második világháború elején Németország lerohanta Franciaországot, csúfos vereséget mérve a francia hadseregre. Párizsba is bevonultak a német csapatok. Miközben a legtöbb helybéli szinte bénultan szemléli az eseményeket, egy maroknyi lengyel, magyar, örmény és más nemzetiségű zsidó emigráns megalakítja a Manouchian-csoportot. A csoport névadója, az örmény költő vezetésével harcolnak a német megszállók ellen, az életüket teszik kockára a szabadságért. A németek kíméletlen hajszát indítanak utánuk, melybe a francia csendőrséget is bevonják.

A szeretett kansasi születésű szerkesztő, Arthur Howitzer, Jr. halálának alkalmából A Francia Kiadás (egy széles körben terjesztett francia székhelyű amerikai magazin) szerkesztősége ősszegyűlik, hogy nekrológot írjon. A Howitzerhez kötődő emlékekből négy történet elevenedik meg: útinapló a Bicikliző Riportertől a város kétes hírű kerületeiről; “A betonremek”, egy pszichopata festőbűnözőről és az őt őrző nőről, egyben múzsájáról, továbbá rámenős műkincskereskedőkről; “Egy kiáltvány módosításai”, egy diáklázadás csúcspontján, a barikádok árnyékában esett szerelem és halál krónikája; és “A rendőrkapitány privát étkezője”, egy feszültséggel teli elbeszélés kábítószerről, gyermekrablásról és az étkezés művészetéről.

1940-ben, amikor a németek már Párizs határában vannak, egy fiatal, özvegy tanítónő, két gyermekével pánikszerűen elmenekül a városból. Bolyongásuk során melléjük szegődik Yvan, egy különös viselkedésű, borotvált fejű, bohóckülsejű tizenhét éves fiú. Mind a négyen bemenekülnek egy elhagyatott, vidéki házba, ahol a világtól elzártan, víz, áram, óra, élelem és egyéb létfontosságú elem nélkül küzdenek az életben maradásért. Az anya, a fia és az idegen kamasz ebben a nehéz összezártságban ismerik meg tűrőképességük határait és tanulnak meg alkalmazkodni a másik emberhez.

A 16 éves Junie (Léa Seydoux) a tanév közepén kényszerül iskolát váltani. Egy osztályba kerül unokatestvérével, Mathiasszal, aki bemutatja a lányt barátainak. A fiúk mind ostromolni kezdik, de ő a legcsendesebb fiút, Ottót (Grégoire Leprince-Ringuet) fogadja kegyeibe. Nem sokkal később azonban rátalál élete nagy szerelmére Nemours (Louis Garrel), a fiatal és jóképű olasztanár személyében. A diák és tanár között lángoló szenvedély kárhozatra van ítélve. Junie nem hajlandó átadni magát érzéseinek, megtagadja magától a boldogságot, amely a szemében nem más, csak múló illúzió. A két fiú között tépelődő lányról szóló, szexualitással túlfűtött filmet 3 César-díjra jelölték, köztük a két főszerepet játszó fiatal színészt a legígéretesebb ifjú tehetségek kategóriájában.

Michel közvetlenül a nyugdíjazás előtt veszíti el a munkáját. Ennek ellenére boldog és elégedett életet él a feleségével, akivel 30 év házasság után is szerelmesek egymásba és örülnek gyerekeiknek, unokáiknak. Egyszerű életet élnek szerető barátaik körében. Ezt az idillt töri össze két fegyveres rabló, akik betörnek hozzájuk, miközben a barátaikkal kártyáznak és elveszik az egy életen át spórolt pénzüket. Ők és a barátaik is sokkos állapotba kerülnek és mindegyikőjük más megoldást talál ki a problémájára.

1562-ot írunk, IX. Károly uralkodása alatt Franciaországban dúlnak a vallási háborúk. Marie de Mézieres szerelmes Henri de Guise hercegbe. Ám apja arra kényszeríti, hogy Montpensier herceghez menjen feleségül.

Bertrand a francia irodalom professzora, akiről minden diákja tudja, hogy a csinos matematika tanárnővel, Solange-zsal jár. Bertrand a második regénye megírásával küszködik. Cora most érkezett a városba, és énekesnőként szeretne sikert aratni. Ám egyelőre gyorsétteremben kénytelen dolgozni, és azért küzd, hogy a hó végén kijöjjön a fizetéséből. Alice megkeseredett színésznő, akinek igazi feladatok helyett rajzfilmek szinkronizálásával kell beérnie. Irigykedve nézi egykori színiiskolai osztálytársa sikereit.

Albert (Pio Marmai) igazi kisstílű semmirekellő, aki felnőtt fejjel sem jut előbbre az életben. A sors összehozza a kényszeresen vásárló Brunóval (Jonathan Cohen), akivel ingyen sör reményében elmegy egy klímaaktivista gyűlésre. A két férfi egy vonzó tüntetőnek (Noémie Merlant) köszönhetően az ökoharcosok között marad, annak ellenére, hogy igazából egyáltalán nem érdekli őket a Föld megmentése. A társaság tagjai egyre jobban befogadják őket, nem tudván, hogy Brunó és Albert csak a saját hasznát keresi az akciókban. Eközben a két barát között egyre nő a feszültség a lányért való versengésben.

Pierre Bonnard francia festő a századforduló egyik kiemekedő művésze, a posztimpresszionizmus jeles képviselője volt. Munkásságára hatalmas hatással volt Paul Gauguin. A film Bonnard életét dolgozza fel, egyaránt bemutatva a festő művészetét és elsöprő szerelmét feleségével, Marthe-val. A nő nemcsak élete szerelme volt, de a múzsája is. Marthe és Pierre egész életükben egymás támaszai voltak, Bonnard képeinek mintegy harmadán Marthe látható. A Bonnard – Egy festő szerelme egyszerre történelmi film és szerelmi történet, amely felidézi a 19-20. század fordulóját, bemutatja a festő életének fontosabb állomásait, s betekintést enged a magánéletébe.