Erik 16 éves, édesanyjával és nevelőapjával él Stockholmban. Első látásra átlagos középosztálybeli család az övék, de anyja - egy halk szavú, finom nő - egy brutális, szadista férfihoz ment hozzá, aki a legcsekélyebb csínyért is (legyen a vád valós, vagy koncepciós) is rendszeresen elveri Eriket. A sok zaklatás miatt Erik visszahúzódó és megközelíthetetlen, erőszakos és kiengesztelhetetlen. A kegyetlen bánásmód miatt megtanulja, hogy minden fizikai fájdalom legjobb csillapítója a gyűlölet és a képesség, hogy erre a gyűlöletre koncentráljon. Eriket kicsapják a helyi iskolából, a folyamatos verekedések miatt. Anyja eladja maradék örökségét, hogy fia egy évre a Stjarnsberg bentlakásos iskolába költözhessen. Talán ez számára az utolsó esély, hogy visszataláljon a normális életbe...

A kolostorban nevelkedő fiatal Arn Magnusson (Joakim Nätterqvist) a gyönyörű Cecilia (Sofia Helin) miatt megszegi az önmegtartóztatási fogadalmat, ezért 20 évre a száműzik a Szentföldre, ahol a keresztes háborúban kell küzdenie a szaracén Saladin (Milind Soman) serege ellen. Közben a lányt büntetésből kolostorba zárják, gyermekétől elszakítják. Arnt és Ceciliát egy kontinens és sötét politikai érdekek választják el egymástól, ők azonban a cselszövések közepette sem törnek meg. A becsületes Arnból messze földön híres keresztes lovag válik, tiszta hitével még Saladin megbecsülését is kivívja. Hazájában azonban dúl a harc a koronáért, amit végül a dán király megszerez magának. Arn leghűségesebb emberét küldi Eric, a fiatal trónörökös védelmére. Amikor a király megpróbálja megöletni a fiút, a svédek összefognak, és Arn vezetésével szembeszállnak a dánokkal.

Gyereket szeretne Göran és Sven, a homoszexuális házaspár. Az örökbefogadást intéző ügynökségen azonban elírják az adatot és a másfél éves árva kisfiú helyett egy homofób, tizenöt éves fiatalkorú bűnözőt kapnak. Patrik utálja az új "szüleit" és nem akar velük élni, ugyanakkor Göran és Sven sincs elragadtatva a jövevénytől. A dolgok azonban idővel megváltoznak. Sven otthagyja őket, Göran pedig elhatározza, hogy gondját viseli Patriknak, amíg az ügynökség új családot talál számára. Miközben Göran és Patrik egyre közelebb kerül egymáshoz, Svennek is szembe kell néznie a múltjával.

A szabadság felbecsülhetetlen értékű kincs, és az ember akár a lehetetlenre is vállalkozik, hogy visszanyerje azt. Ez a gondolat jár a fejében néhány hadifogolynak is, amikor eldöntik, hogy megszöknek a szibériai gulagból, és bármi áron is, de hazajutnak. Hat rab indul útnak, hogy eljussanak Indiába, köztük az amerikai Mr. Smith, az indulatos orosz, Valka és a fiatal lengyel srác, Janusz, valamint hozzájuk csapódik egy árva lengyel lány, Irena, aki szintén az életéért menekül. 4000 mérföldet kell megtenniük gyalog a Takla-Makán sivatagon és a Himalája fagyos csúcsain keresztül. Az út a biztos halállal egyenlő, a kis csapat szökevénynek azonban ez az egyetlen esélye, hogy újra szabad emberként éljenek.

A norvég Thor Heyerdahl 1947-ben egyetlen balsafa tutajon átkelt a Csendes-óceánon, öt kísérője oldalán, bebizonyítandó, hogy akár a Kolumbusz előtti időkben is át lehetett volna hajózni az amerikai kontinensre. Az utazást adományokból és kölcsönökből finanszírozta, 8000 kilométert tett meg, és ezalatt a világ izgatottan várta utazása végeredményét.

Egy szükkörü kis közösségben, mindenki mindenkiröl mindent tud. Emiatt egy család a hegyekbe költözik ahol senki se jár. Az anya saját hütlensége eredményeként, világrahozott egy lánycsecsemöt, aki már felcseperedett. Eljön az apa aki ajándékot hoz lányának és megköveteli az anyától, hogy adja át neki. Az anya elutasítja ezt, és egy dulakodásban az apa megöli a nö férjét. Néhány évvel késöbb elöbukkan az apa fia a másik házaságából, aki megeröszakolja féltestvérét. Az anya idöközben elhuny, a lány és kisöccse tehetetlenek maradnak az eröszakolókkal szemben, hisz a féltestvér sose jön egyedül ...

Arn teljesíti a küldését a Szentföldön, így hazatérhet szerelméhez, Cecíliához, és fiához, akit még sose láthatott, hiszen akkor született, amikor ő távol volt. A családi idillre viszont nincs sok idő, hiszen a király halála után újabb, a trónért folyó háború veszi kezdetét. Arnnak mennie kell...

Svédország, 1849. Egy szegénységben élő család úgy dönt, hogy Amerikába költözik a jobb és virágzóbb élet reményében. Bár tudják, hogy az út veszélyes lesz, és nagy a nyomás, hogy egy idegen és vad földön kell szembenézniük az új élettel, elhatározzák, hogy sikerrel járnak.

A sport világa többé soha nem lesz olyan, mint volt. Egy hízásra hajlamos, korosodó kosaras játékos-megfigyelő (Matt Damon) a Nike alkamazottja lesz. És szenvedélyesen keresi azt a kosarast, akivel szerződve az akkor még kis cég megmutathatja a világnak, mit tud. Keresi, keresi, és végül megtalálja az emberét: egy olyan játékos személyében, aki még egy percet sem töltött az NBA pályáin. Ő mégis harcba száll azért, amiben hisz: hogy ha ezzel a zöldfülű kosarassal kötnek szerződést, az magasra viheti a céget. Új cipőt terveztet. Újfaja szerződést köt. Mindenkivel szembeszáll... Ő és társai másképpen gondolkodtak, mint a szakmájukban mindenki más. Mindent kockára tettek. És igazuk lett.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.