Földönkívüliek szállnak le a Földre azzal a szándékkal, hogy tanulmányozzák a földiek életét és tulajdonságait. Veszélyt ugyan nem jelentenek, de hatalmas fölfordulást hoznak St. Tropez városának nyugodt életébe. A lények ugyanis megpróbálnak elvegyülni, s ezért felveszik az emberek, többek között a csendőrök alakját, amiből számtalan mulatságos galiba adódik.

Az ambiciózus Lütyő őrmester Saint Tropez-be helyezik át. Ahogy megérkezik új állomáshelyére, a bűn paradicsomában azonnal nekilát a rendcsinálásnak. Nudista strandolókkal vesz fel a "harcot", majd egy nagy értékű festmény rablói után nyomoz.

Nagy dicsőség érte Lütyő csendőrőrsét: ők képviselhetik Franciaországot a csendőrség nemzetközi konferenciáján, New Yorkban. Nicole, Lütyő lánya nagyon szeretett volna az édesapjával menni, de ő hallani sem akart róla, hisz még Gabaj főtörzs sem viheti magával a feleségét. Ám amikor a csodálatos France tengeralattjáró kifut a kikötőből, már Nicole is a fedélzeten van potyautasként. Reszkess, New York, jönnek a humoredzett Saint Tropez-iek!

A sok galibát okozó Lütyő őrmester beevez a házasság révébe. Egy ezredes csinos özvegye veti ki a hálóját a derék csendőrre, remélve, hogy némi ösztönzéssel és öszeköttetéssel tisztet csinál majd belőle. És kit ne szédítene meg a díszes tiszti egyenruha, különösen, ha a kedves Josépha még a jelenkezését is elintézi a tisztképző iskolára.

A II. világháború alatt egy angol nehézbombázót a német légelhárítás lelő Párizs felett. Legénysége ejtőernyővel menekül, de a megszállt városban mindenki őket üldözi. Egyikük a német főhadiszállás épületén landol egy festőállványon, másikuknak az állatkertben sikerül földet érnie, a harmadiknak pedig az Operaház tetején. A németek elől bujkáló briteket végül két, kissé kelekótya francia, - egy karmester és egy festő - veszi pártfogásába. Feladatuk, hogy angol barátaikat kijuttassák a szabad zónába. Ez azonban nem is olyan könnyű.

Josépha, a friss nyugdíjas Lütyő őrmester felesége igyekszik kellemessé és elviselhetővé tenni férje számára a kényszerű pihenést, túlzott lelkesedése azonban még inkább elkeseríti a csendőrségre mindenáron visszavágyó Lütyőt. Ám hamarosan látogatóba érkeznek régi csendőrbajtársai élükön Gabaj főtörzzsel, s ripsz-ropsz elhatározzák, hogy felkeresik hajdani, "amnéziában" szenvedő társukat. Kalandos útjuk során újra csendőr uniformist öltenek, s megmutatják Saint-Tropez-nak és "újonc" kollégáiknak, hogy kell egy óriási kalamajkából ép bőrrel, no meg egyenruhával kimászni.

Négy csinos csendőrlányt helyeznek a Saint Tropez-i csendőrökhöz, s ez alaposan összekuszálja az ott szolgálók életét. Főként Lütyő törzsőrmesterét, aki valóban komolyan veszi a szolgálatot és egyszerűen nem tud mit kezdeni a rakoncátlankodó ifjú hölgyekkel. Az osztag tagjai sem kellően éberek, mert a hölgyek egy szép napon sorra eltűnnek. De a legnagyobb gondot Yo jelenti, aki egy afrikai állam elnökének lánya, mert félő, hogy eltűnéséből diplomáciai bonyodalmak származnak. Előkerítésükre azonnal összefog a Saint Tropez-i csendőrség teljes állománya.

Louis de Funes egyik utolsó filmje, életművének egy különleges darabja. Az egyik legnépszerűbb francia színész nagy álma volt Moliére Fösvényének filmre vétele. A televízió nem teremtette elő a megfelelő költségvetést, ezért Christian Fechner producerként támogatta a film létrejöttét. Funes először állt a kamera mögé (barátjával Jean Girault-val, a Csendőr-sorozat alkotójával) valamint a mű alapján megírta a forgatókönyvét. Az írói szerep mellett természetesen a főszereplőt, a fösvény Harpagont is ő játszotta el.

Antoine Marechal párizsi bolttulajdonos épp olaszországi álomnyaralására készül, azonban az utazás elején azonnal autóbalesetet szenved. Az incidens okozója, egy Rolls-Royce gazdag tulajdonosa, Leopold Saroyan igazgató úr, aki felajánlja Antoinnak, hogy az ő költségére repüljön el Nápolyba, majd Firenzéből egy limuzinnal térjen haza. A meglepett boltos elfogadja a nagylelkű ajánlatot, nem sejtvén, hogy a férfi valójában nem vezérigazgató, hanem egy alvilági banda főnöke, aki az ügyefogyott Marechal segítségével akar kábítószert és gyémántot csempészni Franciaországba. Antoine elindul a nagy kalandra, nyomában az áruját féltő Saroyannal és egy konkurens bandával.

Aki csak ránéz, tudja, hogy Septime úr örök vesztes. Most sem alaptalanul izgul étterme jó hírneve miatt, hiszen egy latin-amerikai államfő tűnt el vacsora közben titokzatos körülmények között. A nyomozásban az államfő titkárnőjétől a rendőrségen át az ország ellenzékéig mindenki részt vesz. Ennek persze megint Septime úr látja kárát, hiszen a nagy kavalkádot követően az étterem romokban hever. Pedig az igazi haddelhadd még csak ezután kezdődik.

A film főszereplője egy amerikai szépség. Na, nem egy csinos ifjú hölgyről van szó, hanem egy luxusautóról, amelyet nevetségesen olcsón vásárol meg az egyszerű párizsi munkás, Marcel. De úgy tűnik, a járműcsoda nem hoz szerencsét hősünknek, miatta elveszíti az állását, és hiába neveznek be egy autó-szépségversenyre is, a parádé káoszba fullad. A továbbiakban fontos szerepet játszik egy kisemmizett titkárnő, a kereskedelmi miniszter és egy költői vénával megáldott rendőrfelügyelő. Robert Dhéry színész-rendező filmjének egyik érdekessége, hogy 3 évvel az első Csendőr-film előtt egy fő kivételével sikerült a Saint-Tropez-i csendőrőrs teljes állományát felvonultatni, vagyis Louis de Funest, Christian Marint, Jean Lefebvre-t, Michel Modo-t és Guy Grossót. Louis de Funes rajongói különösen örülhetnek, mert a színész két szerepben is feltűnik.

Bosquier iskolaigazgató a feleségével szigorú elvek szerint vezeti a gimnáziumot. A legnagyobb gondot saját gyermekük okozza, amikor megbukik az angol vizsgáján. Az iskolaigazgató elhatározza, hogy tanulásra kényszeríti fiát és nyelvtanfolyamra küldi Angliába. A kamasznak azonban esze ágában sincs szüleire hallgatni. Rábeszéli egyik barátját, hogy utazzon el helyette, ő meg egy szajnai kajaktúrára megy. A személycsere azonban hamar kiderül és az igazgató úr, elindul megkeresni a fiát.

A köztiszteletben álló Victor Garnier egy sikeres családi üzletet vezet. Egy vadászat során, André Durand-Mareuil, a helyi bank igazgatója, rábeszéli, hogy fektesse be a családi vagyont egy titokzatos vállalat részvényeibe. Ennek a lépésnek drámai következményei lesznek a Garnier-család számára: a vállalkozás csődbe megy, ők pedig elvesztik a pénzüket. Victor Garnier kétségbeesett lépésre szánja el magát: elhatározza, hogy visszarabolja vagyonát a banktól. Mivel a pénzintézet az utca túloldalán áll, Garnierék alagutat ásnak egyenesen a páncélterem alá. Az őrült terv azonban egyre több bajt hoz a fejükre.

Három bűnöző kiszabadul a börtönből, de ez csak nekik jó hír: egyikük barátnőjét ugyanis időközben elszerette egy Jack nevű fickó. Ráadásul az új szerető véletlenül megöli a régit, a holttesttől pedig mindenképpen meg kell szabadulni.

A francia erkölcscsőszök buzgolkodásának következtében a háború után bezárják a nyilvánosházukat. Madame Blanche szélnek ereszti a bentlakókat, mert törvénytisztelő állampolgár. De az ember nem szívesen adja fel igazi hivatását.