Vígjáték a kedvesen szélhámoskodó művészről, aki a gazdag özvegyasszony oldalán próbál szerencsét. Történik mindez a harmincas évek Magyarországán. Török Rezső regényének hőse, Sóváry Gábor festőművész minden szeretetreméltósága ellenére alaposan "leég". Révbe csak gazdag házassággal kerülhetne. Vajon sikerül-e neki?

A harmincas évek végének Budapestjén összetalálkozik két, különféle indíttatású vidéki lány. Az egyik gazdag földbirtokos család megesett, kitagadott gyereke, a másik ugyanabból a faluból egy árva parasztlány. A kitagadott Gyöngyi Budapesten elveteti gyerekét, majd egy női zenekar hegedűseként keres pénzt, hogy eltartsa magát. Az egyszerű, őszinte Vica egy építkezésen kezd dolgozni, de hamarosan meggyűlik a baja a főépítésszel, akibe ráadásul szerelmes lesz. A két lány életét összetalálkozásuk gyökeresen megváltoztatja. Egymást erősítve menekülnek az elzülléstől és megtalálják felemelkedésük útját, sőt, boldogságukat.

Anni, a válófélben lévő fiatalasszony a tárgyalásig egy szállodába költözik, ahol megismerkedik egy sármos fiatalemberrel, Albert Sándorral. Annak ellenére, hogy Anni a per miatt nem bonyolódhatna új kapcsolatba, beleegyezik egy kompromittáló találkába. Csak a tárgyalás napján derül ki, hogy Albert Sándor nem más, mint Anni válásról hallani sem akaró férjének az ügyvédje, aki magándetektívvel figyelteti az asszonyt. Anni azt hiszi, csapdát állítottak neki.

A Könnyű múzsát a Független Film 1947-ben készítette el. Bemutatója előtti napon az AVH elkobozta és elrendelte a példányok elégetését. A film később sem került államosítás alá, mert soha sem mutatták be. Mindenki úgy tudta, hogy megsemmisült. A történet egyszerű és melodramatikus: a Mennyei Tanács megbízza Violát, a könnyű múzsát, hogy segítse a kezdő, fiatal zeneszerző karrierjét. A csetlő-botló múzsa kimeríthetetlen kalandok árán sikerhez juttatja az ifjú muzsikust. S természetesen mindketten a szerelem bűvkörébe esnek.

Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: „Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!”

Polgár úr egyszerű, vidéki papírkereskedő, akinek fiai "sokra vitték". Pesten egy nagyüzemet vezetnek. Ezért aztán nagy lábon élnek, mulatoznak és nagyzolnak. Viktor például egy bárónőt szeretne feleségül venni. Ráveszi apját, ő is jöjjön fel Pestre. Az öreg Polgár eladja a boltját és fiaihoz költözik. De valahogy nem bírja a tétlenséget. Nagy titokban nyit egy kis papírboltot, ami hamarosan nagyon jól megy. Szerencsére! Mert a fiúk nagyüzemével valami baj van. A film magyar-osztrák koprodukció, mely egy magyar és egy német verzióban készült. 1934. november 29-én mutatták be.

Hogyan kerül egy szép, amerikai elvált asszony budapesti tartózkodásának első estéjén barátnője vőlegényének ágyába? Ráadásul úgy, hogy közben a vőlegény unokafivérét is sikerült magába bolondítania? A véletlenek és a rejtélyek sorozatára persze fény derül.

A vezérigazgató unokaöccse - valószínűleg némi sikertelen udvarlási kísérlet miatti bosszúból - azt a hírt kezdi el terjeszteni, hogy mindenkit elbocsájtanak nagybátyja gyárából, aki férjhez megy. De itt a nyár, és olyan jó lenne Olaszországba menni nyaralni! És mint mindig, a fizetés kevés, és az utazási irodák csak nászutasoknak adnak kedvezményt. Kovács Kató a tervezőosztályról "halált megvető" bátorsággal elhatározza, hogy nászutasnak adja ki magát, és Kerekes Pál gépészmérnökkel együtt útnak indul. Csak az a bökkenő, hogy közös hálószobát kapnak, és Kató köti az ebet a karóhoz, hogy ő bizony nem fogad be idegent nemcsak az ágyába, hanem még a szobájába sem.

Letűnt világról, egy pesti kereskedőcsalád életéről szól a Csathó Kálmán színdarabja nyomán készült film. Puskás Aladár és üzlete a kereskedők mintaképe ám fia szégyenli ezt a társadalmi rangot. Csak a pénz, a birtok és a lovak érdekli. Az öreg jobb keze a paraszti sorból fölkerült kereskedősegéd, a fiatal Mácsi Márton. Amikor az öreget szélütés éri, megmenti könnyelmű és eladósodott fiától a boltot és az öreg lánya, Vilma jövőjét azzal, hogy üzleti és házassági kapcsolatra lép a lánnyal.

1848. március 15-én Pesten kitör a forradalom. A márciusi ifjak között azonban ott van a császár besúgója is. Jellasics támadásának hírére özönlenek a szabadság hívei a honvédseregbe. Petőfi is ott van a táborban, és verseivel lelkesíti a katonákat. 1849 januárjában azonban vesztésre áll a szabadság ügye, Petőfi Erdélybe megy, hogy csatlakozzon Bem tábornok seregéhez. Gábor Áron ágyúinak segítségével győzelmet aratnak Bem csapatai, de a harc tovább tart...

Juhász Kata rosszabb, mint Shakespeare "makrancos hölgye". Amit művel, az több mint botrány. Most is jönnek a rokonok az eljegyzésére, de ő szeszélyeivel elűzte a vőlegényt. Hogy ne érkezzenek hiába és az étel-ital is annak rendjén és módján kerüljön elfogyasztásra, Kata felbérel egy csavargókülsejű horgászt a Duna-partról, ugorjon be és játssza el a vőlegény szerepét, erre az egyetlen egy alkalomra. A horgász, a szabadságát töltő Szabó Péter főmérnök heccből elvállalja a dolgot. Aztán Kata még jobban "bekavar". Hozzá is megy a csavargóhoz, hogy mielőbb megkaphassa anyai örökségét és önálló életet élhessen. De a mérnök nem hagyja annyiban, ha már a kezei közé került a madárka, megszelídíti.

Az érdekházasság előtt álló Balázs Judit (Buttykay Emmi) az eljegyzési vacsora után 5000 pengő pénzadománnyal szeretne boldoggá tenni egy szerelmi házasságra készülő szegény párt. Judit erőszakos jótékonysága balul üt ki, mert Szász Miklós (Hajmássy Miklós), az apja (Mihályi Ernő) gyárában dolgozó, nősülés előtt álló fiatal mérnök elkésik miatta egy fontos tárgyalásról, s elveszíti állását, menyasszonya (Tahy Anna Mária) pedig, mivel Juditot a lakásán találta, szakít vele. Végül arra kényszerül, hogy látszatházasságot kössön Judittal. Már a válást intézik, amikor rájönnek, hogy szeretik egymást