A hatvanas-hetvenes években nem volt olyan mozilátogató, aki ne ismert volna legalább egy Jules Verne adaptációt Karel Zeman rendezésében. "Az ellopott léghajó" az igényes trükkök élő színészi játékkal való ötvözete hatásosan ábrázolta Verne regényének tudományos romantikus atmoszféráját és misztikus világát. Hősei kamasz fiúk, akik véletlenül kerülnek egy kiállításra a század eleji Prágában. Bemásznak Findej léghajójába, melyet 1891-ben mutattak be a világkiállításon, és véletlenül helyből felszállnak. Átrepülnek Európán át, s az óceán közepén, egy lakatlan szigeten ereszkednek alá és különböző robinsoni kalandokat élnek át.

Karel Zeman mindig nagy tisztelője volt Vernének. Egész életét, alkotását szinte neki szentelte. Az üstökösön című tudományos fantasztikus filmjét szintén Verne regényeinek eredeti illusztrációi ihlették. Verne és Zeman, ez a rendkívüli páros mindig magával ragadta a fiatalokat. Verne megelőzte korát fantáziadús, kalandos regényeivel, gondolataival, Zeman pedig méltón ábrázolta, szinte ördögi módon festette filmvászonra Verne világát. Verne hitte, hogy az ember egyszer teljesen megismerheti a természetet és uralkodhat rajta. Álmai jórészt megvalósultak, sokban túl is szárnyalva elképzeléseit. Az ember létrehozta a grandiózus technikát, ami olykor rémületet és félelmet kelt. Zeman költői fantáziájával megteremtette az üstököst, hasonlóan Melies "Utazás a holdra" c. remekéhez.

A két Grimm testvér, Jacob és Wilhelm szélhámosságból élnek, és a francia hatóságok elől menekülnek. A testvérek rövidesen a fantáziájuk teremtette mesevilágban találják magukat, ahol egy bűvös erdőben titokzatos körülmények között fiatal lányok tűnnek el. Itt tényleg szükségük lesz minden trükkre, ellenfelük ugyanis a Tükör királynő.