Karel olyan ember, aki pontosan tudja, mit várhat saját életétől. Olyan nézőpontból szemléli a világot, ahonnan világosan belátható életének teljes reménytelensége. Mégis belevág egy újabb történetbe, holott ő tudja leginkább, hogy vsak vesztesként kerülhet ki belőle. Van azonban valami a személyiségében, ami erősebb, mint saját világlátása. Ez a benne lakozó nagyobb erő vonzza a történet másik szereplőjéhez, az énekesnőhöz.

Tamás szerelemből nősült. Amikor első gyermekük megszületik, örömmel szeretné közölni a hírt nagyanyjával, de a telefon félrekapcsol. Pannival, a csinos fotóslánnyal hozza össze a végzet. Hamarosan tisztázódik a félreértés, s végül Panni egy üveg pezsgővel állít be a telefonfülkébe. A koccintás hosszú csókban végződik.

Hédi egy régi, lepusztult polgári lakás tulajdonosa. Vele lakik a fia és annak barátja, valamint egy ápolónő a barátjával. Mindannyian mohón spekulálnak az asszony pénzére, halála után pedig a lakására. Alkalmi cinkosság és kegyetlen kiszorítósdi egyaránt motiválja szövevényes kapcsolataikat.

Simon József taxisofőrtől két jól öltözött öreg hölgy utas ellop tízezer forintot, azt az összeget, amelyet Simon adósságának visszafizetésére gürcölt össze. A tolvajokkal szemben, akik, mint kiderül, profi bűnözők, reménytelennek látszik törvényes úton keresni az igazságot, Simon ezért alvilági módszerekkel kezd egyszemélyes hadjáratba: rabol, hamisít, túszt ejt, zsarol és az egyre keményebb akciók során egyre inkább maga is szakszerűvé válik. Visszaszerzi a pénzt, lebuktatja a csalókat. A "győzelemnek" azonban ára van.

Stock Ede és Salamon András már évek óta ugyanazt a giccses kuplét adja elő estéről estére a "légnadrágban". András azonban hirtelen gondol egyet és lecseréli Edét Bogárkára, a főnök szeretőjére. A csere nem váltja be András reményeit, az élet Bogárkával sem boldogabb. Ede is szenved, olyannyira, hogy kétszer is András életére tör. Családjuk és barátaik aggódva figyelik, ahogy kapcsolatuk elmérgesedik, de tehetetlenek. A szakítás mindkettőjüket rákényszeríti, hogy végiggondolják, mit tartanak igazán fontosnak az életben, és végül az elcsépelt dal is új tartalommal telik meg...

Buttler János gróf iskolai szünidőre siet haza, szüleihez és szerelméhez. Útközben megpihennek Dőry báró házában, ahol Jánost fondorlatos módon csapdába ejtik. Hamis tanúk jelenlétében erőszakkal összeesketik Dőry báró várandós lányával. Az eskető pap a születendő gyermek apja. Bár Buttler, családja és barátai mindent elkövetnek hogy a házasságot érvénytelenítsék, az egyház és az udvar a tekintélyét féltve ezt nem engedi. Buttler János és szerelmese ezért más utat választanak a váláshoz.

Az 1800-as évek elején játszódó, valós történelmi személyeket megidéző történet főhőse Akli Miklós, Ferenc császár udvari bolondja. Valódi főszereplői azonban a politika, sőt a nagypolitika és a politika által megmérgezett magánszféra. A császári gyámleány, a császár elleni merénylet vétlen áldozata, Kovács ezredes lánya és Akli között feltámadt romantikus szerelem először a nagypolitika miatt nem teljesedhet be, aztán, jóval később éppen a nagypolitika miatt kell kettőjük sürgős házasságkötésével gátat vetni a további cselszövésnek. Pedig két ember egyszerűen csak szerette (volna) egymást (szeretni).

Gyöngyössy Imre Oscar-díjra jelölt filmje a második világháború drámai és fájdalmas időszakáról szól. A zsidó Jób, feleségével, Rózával, egy kis magyar faluban él. Hét gyermeküket a felnőttkor elérése előtt eltemették, ezért a család utód nélkül maradt. 1943-ban örökbe fogadják a katolikus neveltetésű Lackót. Jób úgy akar tekinteni a fiúra, mint a saját gyermekére. A férfi elkezdi tanítani Lackót az élet bölcsességére és a zsidó vallásra. A házaspár nagyon örül, mert a gyermek fogékonynak bizonyul az új hit felvállalására. Egy nap azonban Jóbot és Rózát koncentrációs táborba hurcolják. Vajon mi fog történni a magányos Lackóval?

Mészöly Miklós Film című kisregénye egy idős házaspár életének utolsó néhány óráját kívánja megmutatni. Két olyan ember utolsó pillanatait, akik a történelmi viharok, embertelenségek és értékvesztések közepette is egymás mellett maradtak a szeretet és egymásra utaltság különös szorításában. A legmegrendítőbb az alapkérdés megfogalmazása: lehet-e, tudunk-e méltósággal búcsúzni, mennyire vagyunk elesettek, kiszolgáltatottak, amikor elindulunk az ismeretlen felé. Ez a viszony teremt eleven és drámai feszültséget az anyagban, ez a záloga annak, hogy nemcsak a történet, de annak mélyrétegei és érvényességi köre is katartikus pillanatokkal ajándékozza meg az olvasókat. A rendkívül nehéz anyag teljes súlyával nehezedik a színészekre. Olyan színészekre, akiknek kivételes személyisége, művészete a biztosíték arra, hogy a fikció és a valóság egymásra épülő feszültsége hiteles és drámai élményt teremt.

Vendel Imre gépkocsivezető 1945-ig a Horthy-hadsereg tisztje volt. 1951-ben várandós feleségével és két fiúgyermekével kitelepítik. Egy falusi, romos iskolaépületben töltenek két évet. A mindennapi létért való küzdelemben felörlődik a család összetartó ereje, a szeretet. 1953-ban elhagyhatják a kényszerlakhelyet. Az elmúlt két évről azonban nem beszélnek soha, sehol, senkinek...

Virág főiskolájának kórusával Finnországban vendégszerepel ahol teherbe esik. Hazatérve elutasítja testvére - Vince - segítségét. Otthagyja a főiskolát, elvetéli a magzatát. Pesten akar új életet kezdeni, de depressziós anyja nem tud segíteni. Dolgozni kezd, de egy állását sem tudja huzamosabb ideig megtartani, állandóan konfliktusokba kerül. Disszidálni próbál, de a rendőrök visszahozzák a falujába. A két testvér csúnyán összeveszik, még verekednek is. Ekkor Vincét áramütés éri. Virág mindent megpróbál, hogy megmentse.

Emma és Böbe két falusi lány, még az előző rendszerben tanárnők lettek és orosz nyelvet tanítottak egy fővárosi általános iskolában. A történelem változása, a rendszerváltás elsodorta a kötelező orosz-nyelv oktatást, s hogy továbbra is tanárnők maradhassanak esti tanfolyamon angolul tanulnak és másnap reggel már tanítják a gyerekeknek a frissen tanultakat. Fizetésük nem elég arra, hogy önállóan lakást vagy szobát béreljenek, ezért már hét éve egy pedagógusszálláson laknak, ketten egy szobában. Emma, hogy anyagilag elfogadható helyzetet teremtsen magának, takarítást vállal jómódú családoknál. Böbe szórakozóhelyeken ismerkedik férfiakkal egy-egy vacsorameghívásért. A történet Emma és Böbe harcát mutatja be a fennmaradásért, a társadalmi pozicíó megtartásáért, melyet nagyon nehéz munkával az előző rendszerben elértek. Nem akarnak lecsúszni, újra falusi lányként élni.

1947-ben a szovjetek átadják a hadifoglyokat. Mindenki boldogan veszi át az igazoló iratokat, pénzt, vöröskeresztes elismervényt, élelmiszert, csak Ambrus András nem, mert őt egy szökött társa, Takács Gábor nevén tartják nyilván. Ez az apróság senkit sem érdekel, sőt még gyanút is ébreszt a névcserélő makacssága. Volt bajtársai után Miska gazda sem igazolja őt, mert a valamikori lelencgyerek nevére osztott földet így megtarthatná. Andrásnak beverik a fejét és éppen Csató, a hazatelepítési kormánybiztos menti ki, akit András megtámad, s elszökik pisztolyával. Így kényszeríti ki, hogy Csató az előállításkor végre saját felelősségére igazolja.

Laurin szinte sosem találkozik hajós apjával, édesanyját pedig furcsa körülmények között veszíti el. A faluba új tanító érkezik. Mindeközben egyre több gyerek tűnik el. Laurin a szemtanúja lesz az egyikük elrablásának. Egy fekete ruhás férfi viszi őket magával. Vajon a kislány is erre a sorsra jut?

A húszas évek mozi- és focivilágát burleszk-pantomim stílusban megidéző film Budapesten játszódik. Minarik Ede mosodás egyetlen szenvedélye a foci. Csak egyet szeretne elérni életében: hogy a Csabagyöngye SC bejusson az első ligába. Ezért képes feláldozni mindent. A mosodáját, a házasságát, mindent, amije csak van, illetve volt. Sándor Pál remeke a magyar filmtörténet fontos darabja. A film egyik szállóigéje mindennapjaink vezérfonala lett: Kell egy csapat! És ebben a filmben van. Remek alkotók, kiváló színészek teszik felejthetetlenné a képernyő előtt töltött időt.

A filmben megelevenednek régi idők mozijainak sztárjai, szívet szorongatóan megható, vagy éppen komikus jelenetei, s közben a feltünedező árnyalatokban világok épülnek fel és omlanak össze. Különleges hangulatok szinhelye a mozi-előcsarnok, a nézőtér, a grund, a szállodai szoba.

1920-as évek. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal (Cserhalmi György). Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót. Ezzel megkezdődik feltartóztathatatlan karrierje, épp az idő tájt, amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül.

"Jóestét kívánok... egy gyilkosságot szeretnék bejelenteni... Hol lakom? Az alagsorban... de most nem ott vagyok... most itt vagyok a legfelső emeleten, a főnök szobájában... Á, aztat én nem tudom, ki a holttest... Tetszik tudni, én vagyok a takarítónő... Hogy nézzem meg, talán csak szunyókál? Az meglehet, de akkora tőr áll ki a hátából, mint a fél karom... Szóval zárjak be minden ajtót... ne nyúljak semmihez... fogjam a számat, és ne szóljak senkinek, míg maguk meg nem érkeznek..." - Mrs. Piper, a takarítónő szaggatott mondataival kezdődik a hátborzongatóan derűs, fordulatos történet, melynek végén éppen csak arra nem kapunk feleletet, hogy miért is beszél annyit Mrs. Pipper.

Három fiatal vegyészmérnök-kutató - Laci, Kati és Gyuri - szilveszter előtt néhány nappal az elmúlt év megfeszített munkáját és annak az utolsó munkanapon várható eredményét ünnepli. Isznak, bolondoznak és megfogadják, hogy semmit sem tesznek ezentúl egymás tudta nélkül. Közösen dolgoztak egy fejlesztési programon, amelyet igazgatójuk is támogatott, és amely számukra bizonyosan szakmai előmenetellel kecsegtetett. A szilveszter délelőtt mégsem hozza meg a várt eredményt. Időközben új igazgatót neveztek ki, aki másként, óvatosabban értékeli az eredményeket. Amikor a három kutatót, külön-külön, tájékozódó megbeszélésre hívja be, a megnyilatkozásokat önérdek vezeti. Ebben a hangulatban kerül sor a közös szilveszteri mulatságra. Végül kiábrándultan leplezik le egymást, mert az összetartozásuk nem volt érdekmentes...

Eszter (Meszléry Judit) és István Lukáts Andor) naponta találkoznak a közösen bérelt lakásban és a munkahelyükön, a porcelángyárban. Szerelmesek egymásba, bár mindketten családosak, gyermekeik vannak. Viszonyuk nem titok, ezért a család széthullásának veszélye sajátos kötődést hoz létre a házastársak között. Eszter nem tudja eldönteni, kihez is tartozik igazán. A probléma megoldását mindig holnapra halasztják. Váratlan lehetőség nyílik közös életük megteremtésére István vidéki rokonának halálával. A rokonságnál eltöltött idő ráébreszti őket kapcsolatuk kilátástalanságára. Amikor visszatérnek Budapestre, tudják, hogy hamarosan dönteniük kell.

Gothár Péter drámai eseményekkel teli története egy nőről, aki elhatározta, hogy új lakást szerez. Zeman Irén harmincéves óvodai tanárnő. Társbérlővel együtt lakik, egy idősebb nővel, Etelkával, nem túl komfortos környezetben. Az öreg hölgy halála szétzúzza rendezett életét. Elhatározza, hogy minden áron új lakáshoz jut, abban a hitben, hogy az megváltoztatja életét. Szeretője, a saját családjának terhét viselő Attila rábeszéli barátját, Andrást, hogy mivel megfelelő lehetőségekkel rendelkezik, segítsen a nőnek állást szereznie. Megjelenik egy férfi, Gábor is, aki névleges házasságot ajánl Irénnek, minek köszönhetően a nő több négyzetméterű lakásra pályázhatna, ő pedig budapesti elhelyezést kap...

Egy mérnök, egy technikus és egy munkás elrabolja a tehetségtelen igazgatót, hogy végre nyereségesen működjön a gyár. Tanmese a létező szocializmus virágkorából.

1944 karácsonyán a Budapest körül bezáruló szovjet ostromgyűrűn még átjut a katonaszökevény Pintér és Gozsó. Pintér a hozzátartozói által elhagyott lakást szemeli ki búvóhelyül, de ott Turnovszky nevű rokonait találja, akik a zsidó származású Jutkát is bújtatják. Zoltán és Jutka között szerelem ébred. Míg Gozsó a partizánokhoz keres kapcsolatot, Zoltán csak túlélni akar. Jutka titokban elhagyja a lakást, mert érzi Tunyovszkyék növekvő félelmét. A lányt kereső Zoltán későn ér a Duna-partra.

Kincse Marcinak régen tetszik a vele egy házban lakó Cséri Julika, de mielőtt szerelmük kibontakozhatna, a fiút behívják katonának. Juli gyárba kerül dolgozni, ahol rossz társaságba keveredik, gyakran mulat hajnalig, fogynak a "pikoló világosok". Marci egy év után hazalátogat és mélységesen csalódik a lányban, szakít vele. Pedig Juli is szereti a fiút és tőle remélné azt a biztonságot, amely visszavezethetné régi énjéhez...

Danit mint kisbabát egy vonaton hagyja az anyja egy másik nőre. Tíz év múlva "új" családjában is teherré válik a fiú.

Emese, a Svájcból hazalátogató gazdag idős hölgy saját költségére összehívja 1930-ban érettségizett, még életben lévő hét osztálytársát egy kései, 50 éves osztálytalálkozóra. Egyikük kivételével mindenki külföldön él, és Európa különböző pontjairól gyűlnek össze a margitszigeti szállodába, ahol eljön mindenki számára az őszinteség órája. Az együtt töltött napok alatt szembesülnek önmagukkal és az elmúlt évtizedek apróbb-nagyobb bűneivel. Váradi Hédi utolsó televíziós munkája ez a film, melyben az osztálytársak szerepében Gobbi Hilda, Gordon Zsuzsa, Náray Teri, Komlós Juci, Pártos Erzsi és Bánki Zsuzsa mind kiváló és hosszan emlékezetes karakteralakítást nyújtanak.

Egy halott monológja, aki utolsó vásárlását, rosszullétét, halálát és temetését meséli el.

A főnökasszony haldoklik, s a zárda lakói a közelgő választásra készülve két pártra szakadnak. A fiatalabb nővérek, élükön Virginiával, változtatni akarnak az évszázados merev dogmákon, modern iskolát és tudományt, fürdőszobát és szabadabb szellemet szeretnének. Jelöltjük a világi egyetemet is végzett Magdolna nővér. A növendékek is lázonganak a vasfegyelem ellen, ám Magdolna kivonja magát a harcból, mert taszítja Virginia iránta érzett vonzalma, zavarják győzelemre törő eszközei.

Laura személyzeti vezető egy kórházban. Férje szülei nagyhatalmú funkcionáriusok, nem érzi jól magát közöttük. Egy csavargás alkalmával találkozik volt osztálytársával, Zsiráffal, aki egy új együttessel akar betörni a popzene világába. A kórházban Varga főorvos védelmet kér Laurától a kényszernyugdíjaztatás ellen, anyósa azonban nem hajlandó segíteni az egykori recski fogolynak. Miután meglátogatják a recski tábor helyét (ahol a rendező, Böszörményi Géza is raboskodott), a lány elhatározza, változtat addigi életén.

Ilonka és Mária két fiatal és gyönyőrű lány, akik kedvelik a kalandokat és a szerelmet. Krúdy írása nyomán, a film az ő történetüket meséli el a varázslatos budai városrészben.