A magándetektív Varg Veum egy hétköznapi ügyön dolgozik, egy kliens, Jonas Andresen ellopott autóját kell megkeresnie. Az autóról kiderül, hogy egy brutális rablás során használták. Nem sokkal később az ügyfelet is holtan találják.

Ulrik 12 évet ült gyilkosságért. Szabadulása után bérel egy kis alagsori szobát. Gengszter barátja egy cserepes virágot hoz neki ajándékba. A régi szép időkről beszélgetnek, és Kennyről, aki miatt Ulrik börtönbe került. A haver kideríti, hol dolgozik Kenny, és Ulrik kémkedni kezd utána. Kenny már nem él egyedül, és láthatólag nagyon boldog. Ulrikot ez szíven üti. Felhívja a volt feleségét, hogy megkérdezze, hogy van a fia. Az ex-nej nem repes a boldogságtól, szeretné, ha Ulrik békén hagyná őket. Ulrik azonban meglátogatja a fiát, és megtudja, hogy nemsokára unokája lesz. Ulrikot mintha kicserélték volna. Aztán kiderül, hogy nem láthatja az unokáját, mert gyilkos; a barátnője hirtelen kiadja az útját; a haver pedig nem hagyja békén, míg bosszút nem áll Kennyn. Ulrik rájön, hogy Kennynek semmi köze nem volt a letartóztatásához. Miért kéne hát megölnie? Nem inkább a gengszter haver nélkül lehetne jobb ez a világ?

A baj akkor kezdődik, amikor Lars, a 25 éves, nem túl fényes jövőbeli kilátásokkal rendelkező srác rájön, hogy egy idősebb férfi tinédzser fiúkkal szórakozik a külvárosban. Larsban szörnyű düh tör ki és hadjáratot indít ellene, célja, hogy megállítsa a bántalmazót. Ám hamarosan kicsúszik kezei közül az irányítás és tettei végül veszélyeztetik azokat, akiket meg akart védeni.

Hat fiatal norvég író egymást inspirálva két évig gyűjtötte az ötleteket, majd megírta a kilenc epizódból álló játékfilm forgatókönyvét, amelyet kilenc különböző szakmai hátterű, befutott és kezdő fiatalokból álló rendező-csoport filmesített meg. A cél az volt, hogy megtalálják az ideális közös nevezőt az alkotók (forgatókönyvírók és rendezők), a norvég politikai élet, és a történelem között. A kilenc epizódból álló film a meglepetések sorozata. A történeteket a Norvégiában létező nyolc politikai párt ideológiája inspirálta. A kilenc történet egy vidéki benzinkút körül játszódik, a választások előtti napon. Minden epizód középpontjában a benzinkút áll, ide érkeznek és innen távoznak, vagy éppen itt dolgoznak a szereplők, mint Lasse a benzinkutas, akinek egyetlen vágya, hogy pilóta legyen. Lasse repülés iránti vágya átível az apró, sokszor jelentéktelennek tűnő, bár súlyos következményekkel járó huszonnégy óra történetén.

Oscar Svendson teljesen átlagos, dolgos hétköznapjait éli a svéd-norvég határ közelében álló gyár vezetésével. A műanyag karácsonyfákat előállító üzem dolgozóit egyetlen dolog köti össze: mindannyian börtönből szabadultak. Oscar rémálma akkor válik valóra, amikor vérben úszva, egy valaha szebb napokat látott szexbolt padlóján ébred - fegyverrel a kezében. Nyolc halott veszi körül, amit a rá pisztolyt szegező nyomozónak egy abszurd történettel próbál kimagyarázni. Egy telitalálatos tippmix szelvény története és a több mint másfél millió korona megnyerése azonban nem tűnik hiteles mesének a rendőr számára.

Tore Renberg önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült ez a generációs dráma, melynek főhőse, Jarle Klepp olyan hírt kap, melynek nyomán felidéz magában egy olyan időszakot, melyet legszívesebben elfelejtene: tinédzserkorát, melyet Stavangerben töltött alkoholista és erőszakos apja, valamint félelemben élő anyja mellett. Apja rémuralma elől a fiatal fiú a zenébe, a lányok hajszolásába és politikai aktivitásba menekül. Ez utóbbinak köszönheti váratlan hírnevét, mikor egy tévéadó leadja, ahogy az egyik rasszista ellenes tüntetésen nekitámad a rendőröknek. A kérdés már csak az, hogy hirtelen támadt népszerűsége elég önbizalmat ad-e neki ahhoz, hogy szembeszálljon apjával.

Egy fiatal pár, Signe és Thomas meglehetősen egészségtelen párkapcsolatban élnek, folyamatosan rivalizálnak egymással. Amikor a férfi karrierje hirtelen meredeken emelkedni kezd, a nő a lehető legrosszabbul reagál a háttérbe szorulására. Mindenáron középpontban szeretne maradni, ezért kitalált betegségekkel igyekszik magára irányítani a figyelmet. A kezdeti sikereken fellelkesülve Signe egyre radikálisabb megoldásokhoz folyamodik, hogy igazából megbetegítse magát és ne csak a barátai szánalmát és sajnálatát vívja ki.

A "Street Legal" nevű illegális autóverseny 2000 km-en át tart Norvégiában Osló-tól egészen az északi fokig. Ray-t meghívják, hogy vegyen részt a versenyen, ám a lányára is vigyáznia kell.

Poétikus szerelmi háromszög-történet, egy lányé és két férfié, melyet az a dramaturgiai szál bonyolít még, hogy a két fiú nemcsak ugyanazért a lányért versenyez, hanem még egymással is, mert mindkettő sikeres író akar lenni. Ami az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Erik tehetséges író, befut, Phillip az árnyéka. Phillip nehezen viseli a kudarcok sorozatát, s egy szanatórium pszichiátriai osztályára kerül. Hat hónap után Erik és barátai érte mennek, s hazahozzák. A film nagyszerű, melankolikus, okos, ugyanakkor rendkívül érzékenyen mesél a feltétlen barátságról, a megszállottságról, az elhivatottságról, s a nem oly könnyű szerelemről. A francia újhullám hagyományait követi, Francois Truffaut Jules és Jimje kísért.

Két évvel azt követően, hogy illegális autóversenyzésért bebörtönözték, Ray nemet mond egy illegális téli versenyre. Miután megtudja, hogy a lánya és annak barátja részt vesz a veszélyes megmérettetésen, végül ő maga is elindul.

A füstbe ment esküvő után, Roy elfogadja a kihívást új ellenfelétől, és versenybe száll menyasszonyáért a legendás németországi versenypályán, a Nürburgringen.

A 12 éves Clara átlagos lány egészen addig, míg egy rejtélyes fekete macska meg nem karmolja. Egyik napról a másikra Clara képessé válik kommunikálni az állatokkal, és hamarosan rájön, hogy valójában egy vadboszorkány család tagja. Míg Clara az újonnan felfedezett képességeivel ismerkedik, két ördögi vadboszorkány tervet sző, hogy meghódítsa és elpusztítsa a vadvilágot – Clara pedig fontos szerepet játszik a tervükben. Barátai segítségével és mentora támogatásával Clarának azért kell harcolnia, hogy megmentse önmagát és a vadvilágot.

1940. április. A világ szeme Narvikra, egy észak-norvégiai kisvárosra szegeződik, amely Hitler hadigépezetéhez szükséges vasérc forrása. A két hónapig tartó ádáz téli háborúban a német vezér elszenvedi első vereségét.