Michael Faraday hivatását tekintve tanár, ami pedig a magánéletét illeti: egyedül neveli gyerekét. Felesége szövetségi nyomozó volt, s életét veszítette egy balul sikerült akció során, amikor rajtaütöttek egy szélsőséges terroristacsoporton. A tragédiába kis híján beleőrült tanárt mind jobban a hatalmába keríti a rettegés, s hajlamos mindenben a bosszúszomjas terroristák kezét látni. Gyanakvása lassacskán a szomszédban lakó baráti házaspár felé fordul, s a legkíméletlenebb eszközöket felhasználva kezd nyomozni utánuk, egyre több gyanús jelet találva.

Egy csoport orvostanhallgató halálközeli állapotról szeretne tapasztalatokat szerezni. Ennek érdekében egymás szívét állítják meg, majd újraélesztik. Múltjukból felvillanó képek jelennek meg, gyermekkori rémálmok, bűnök, amelyeket ők vagy ellenük követtek el. A tapasztalok egyre erősebbé válnak, a látomásaik fizikailag bántalmazzák őket, ahogy egyre mélyebben próbálják meg a halálközeli állapotot feltárni; megoldást remélve.

Warren R. Schmidt (Jack Nicholson) biztosítási ügynök a teljes összeomlás szélére kerül, amikor nyugdíjazzák, és a feleségét is holtan találja, akiről utólag kell megtudnia, hogy évek óta viszonyt folytatott a legjobb barátjával. Nem bírja tovább és elutazik lányához, Jeannie-hez (Hope Davis), aki épp esküvőre készül. Érkezése tornádóként söpör végig, az öreg Schmidt ugyanis mindenbe beleszól, kritizálja Randallt (Dermot Mulroney), a jövendőbeli férjet és családját is. De vajon mikor ül el végre a vihar...?

Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.

Egy huszonéves, másodéves főiskolai hallgató, Margot és egy idősebb férfi, Robert rövid kapcsolata, aki törzsvendég a moziban, ahol Margot dolgozik.

Bobby Garfield felnőttként visszatér szülővárosába, legjobb barátja halála után. Az emlékek óhatatlanul számvetésre késztetik Bobby-t. Tízéves korában két jóbarátja volt, akivel mindent megosztott: Carol és Sully. Ráadásul Carollal titkon csókkal pecsételték meg barátságukat. Bobby édesanyja megkeseredett élvhajhász asszony, aki önző módon viselkedett fiával. Egy napon belép életükbe és végleg megváltoztatja azt Ted Brautigan, egy előkelő idegen a városban. Bobby hamar megtalálja a hangot Teddel, aki végre egyenrangúként szól hozzá, és megosztja vele néhány természetfeletti képessége titkát. Egy nyáron át tartott barátságuk, mígnem Tedért eljöttek azok az emberek, akiktől annyira óvta ifjú barátját.

Mumford egy kisvárosba érkezik és megnyitja rendelőjét. Hamar elterjed a hír, hogy a városka új agyzsugorítója milyen nagyszerű munkát végez - mindenki elégedett, aki Mumford pszichológiai szaktanácsadásaira jár. Mumfordnak köszönhetően a városka magányos farkasai, az örök egyedülállók is párra találnak, a szomorúak megvigasztalódnak, a depressziósok boldogan ugrándoznak. Egyedül Ernestnek nem tetszik a dolog. Ő volt ugyanis Mumford érkezése előtt az egyetlen pszichológus a városban, és most, hogy a konkurencia ilyen népszerű, gyakorlatilag munka nélkül maradt. Ernest szerint valami nem stimmel. Nyomozni kezd Mumford után - szeretné megtudni, honnan jött, kicsoda valójában a titokzatos idegen, és főleg: van-e egyáltalán szakirányú végzettsége...

Íme, David Spritz, Chicago időjósa a Hatos csatornáról. Sokak számára jóval több ő, mint csupán egy napsütést, ónos esőt, szelet-havat összehordó szónok - ő valóságos mozgó célpont. A féltékeny rajongók, akik közül jó néhánnyal fura szeretem-utálom viszonyban van, rendre megdobálják különféle üdítőkkel, turmixokkal és gyorskajákkal. Pedig David semmi másra nem vágyik, csak némi megbecsülésre és tiszteletre, főként saját apjától, a díjnyertes írótól. Emellett azt is szeretné, ha elhidegült felesége újból szeretné, ha a lánya boldog lenne, és ha a fia nem kerülne bajba. Ja és az se lenne baj, ha ezen felül ő maga profi íjász lenne.

A Western Summit nem a világ legszuperebb középiskolája. Nem elég, hogy Gardner diri kiábrándult a világból, szinte nincs olyan gyerek, aki ne küzdene valamilyen lelki problémával. Charlie Bartlett a közelmúltban érkezett a suliba, a beilleszkedése nem éppen zökkenõmentes. A srác azonban gyorsan átlátja a helyzetet, itt lépni kell. A sármjának és a jó emberismeretének köszönhetõen hamarosan õ lesz az iskola önjelölt pszichiátere. Charlie-nak minden problémára van megoldása, sõt pirulája. A diadalmenetét azonban nem nézi jó szemmel Gardner diri, akinek az elbûvölõ lánya is rákattan a srácra.

A frissen megözvegyült Joe Colin Firth két lányával Olaszországba költözik, hogy új életet kezdjenek. A lányok anyjukat autóbalesetben vesztették el, melynek részesei voltak ők is, de ők túlélték. Genovában mindhárman másként próbálják feldolgozni a veszteséget. Joe munkába menekül, régi barátjával, Barbarával Catherine Keener közösen tanít az egyetemen. A 16 éves Kelly Willa Holland a helyi olasz fiúkkal kezdi felfedezni szexualitását. A kisebbik lány, Mary Perla Haney-Jardine pedig mindenhol édesanyja szellemét látja.

Julian Noble jólszituált bérgyilkos. Mestere szakmájának, de már belefásult, ezért inkább nőkre vadászik. Danny Wright átlagos utazóügynök, akire rájár a rúd: állásából kipenderítik, és a felesége kezd elhidegülni tőle. Mindkét férfinak szüksége lenne némi vérfrissítésre. Kapóra jönnek hát egymásnak, amikor egy mexikói bárban összefutnak, és hamarosan olyan kalandra indulnak, amely mindkettőjük életét gyökeresen megváltoztatja.

Catherine éveken át gondját viselte ragyogó szellemű, de labilis apjának, a zseniális matematikusnak. A halála után egyedül marad fájdalmával, apja jegyzeteivel és a kérdéssel: mit kezdjen önmagával. Felbukkan a nővére, Claire, aki szeretné kezébe venni húga életének irányítását. És feltűnik Hal, az egykori tanítvány, aki szeretné áttanulmányozni az öreg jegyzeteit. Miközben Catherine egyre jobban megismeri Halt, és megtudja Claire terveit, a lehető legnyugtalanítóbb problémával kell megküzdenie: vajon mennyit örökölt apja őrültségéből vagy éppen zsenialitásából?

A film három különböző történetre oszlik, melyben ugyanazokkal az emberekkel találkozhatunk. A rab egy bajba jutott tévésztár történetét meséli el, aki házi őrizet alá kerül, és sajtóreferense valamint szomszédnője jelenti az egyetlen kapcsolatot számára a külvilággal. A Valóságshow egy félórás színfalak mögötti videóra emlékeztet, amelyben egy internetes reality show kulisszatitkaira kapunk rálátást. Végül a Tudás, melynek középpontjában egy elismert videójáték-designer és családja van, akiknek az autója lerobban egy erdő középen. Azonban a misztikus, csavaros és megdöbbentő események, azaz a film igazi lényegére a három rész összekapcsolása adja meg a választ.

1959-ben járunk. Manhattanben egyik parti éri a másikat, és a fogadások legragyogóbb csillaga Truman Capote. Amikor azonban meglátja a The New York Times egy brutális gyilkosságról hírt adó szalagcímét, számára a partik mindörökre véget érnek. Capote megszállottan veti bele magát az ügybe, melynek alapján megírja mesterművét, a Hidegvérrel című dokumentumregényt, és különös kapcsolatba kerül a gyilkosok egyikével. Ám a történet egy része kimaradt a regényből.

Clifford Irving (Richard Gere) karizmatikus és sármos író. Mindenkit meggyőz arról, hogy kizárólag ő jogosult megírni a világtól elvonult milliárdos, Howard Hughes életrajzát. Tervei szerint könyvének alapját a Hughes-zal folytatott beszélgetések adják. A valóságban írása merő következtetés sok-sok archív anyaggal, melyeket társával (Alfred Molina) ásnak elő. Mégis darázsfészekbe nyúl. A megjelenést óriási botrány övezi, Irving hamarosan már verőlegények elől menekül, néha sikertelenül. Végül egy ellene irányuló hatalmas összeesküvés-elméletet sző, melybe belekeveri az USA kormányának legfelső rétegét is.

A Bostonban játszódó film középpontjában Erin (Hope Davis), az éjszakás nővér áll, akit elhagyott aktivista barátja, és azóta házsártos, cinikus és aszkéta lett. Erin basáskodó anyja mindenképp férfit akar találni lányának, ezért apróhirdetést ad fel a helyi lapban. Erin megrémül, és nem is hajlandó részt venni a dologban, mígnem egy gyenge pillanatában megnézi a válaszleveleit - mind a hatvankettőt! Ezt aztán komikusan rémálomszerű randevúk sora követi. Ezenközben a város másik felében az ambiciózus egykori vízvezetékszerelő, Alan (Alan Gelfant), élete álmát szeretné megvalósítani: tengerbiológus akar lenni. Alannak is számos gondja akad: egy csábító osztálytárs, egy nárcisztikus fivér, egy apa nyakig a kártyaadóságban és saját tartozásai, melyeknek sosincs vége. Alan a kiutat keresi, Erin pedig a megfelelő férfit.

Brutális sorozatgyilkos garázdálkodik a West-Hollywood-i éjszakában és prostituáltakat mészárol le. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölések kísértetiesen emlékeztetnek a hírhedt 19. századi gyilkos, Hasfelmetsző Jack módszereire, akit soha nem sikerült kézre keríteni. És ha ez még nem lenne elég, a nyomozó további párhuzamokat fedez fel a hollywoodi gyilkosságok és egy jó pár évvel ezelőtt bebörtönzött sorozatgyilkos tettei között. Lehet, hogy nem a megfelelő embert börtönözték be, és a gyilkos azóta is szabadlábon van…

A tizenkét éves Xan legjobb barátja egy gyönyörű gepárd. Az állat szülei elpusztultak, a fiú kölyökkora óta neveli az árva kölyköt. Remekül megérti magát a Duma névre hallgató állattal. Amikor Xan megtudja, hogy a szélvészgyors ragadozóra fogság vár, elhatározza, hogy kedvencét visszajuttatja oda, ahova tartozik, Dél-Afrika vadonjába. Az oda vezető út azonban hosszú és veszélyes, oroszlánok és krokodilok vadásznak rájuk, sebesen zúgó folyókon és zuhatagokon kell átkelniük. A legnagyobb veszélyt azonban egy kalandor jelenti, aki sok pénzt lát a gepárdban.

A történelem során Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a közös nyelven és hagyományokon alapuló különleges kapcsolatot ápolt egymással, legyen szó diplomáciáról, kultúráról vagy gazdaságról. Az amerikai elnökök és az angol miniszterelnökök közötti személyes kapcsolat ideális táptalaj volt ehhez. A két ország közötti kapcsolat tovább erősödött, amikor Tony Blair került hatalomra Angliában. Bill Clinton igazi szövetségesre talált benne, a lelkes ifjú és karizmatikus "bátyja" közös álmot szőttek a világ jobbá tételéről, melyben feleségeik is támogatták őket. A koszovói válság azonban megtépázta a barátságukat.

Charlie Kenton egy kifacsart harcos, egykori bokszoló, akinek karrierjét a ringben megjelenő 2,5 méter magas acélrobotok megjelenése töri derékba. Most nem több mint egy piti kis üzletelő, aki épphogy elég pénzt keres a hulladékfém-bizniszből, hogy eljusson egyik meccshelyszínről a másikra. Amikor Charlie számára már nincs remény, úszik a tartozásokban, hirtelen a fiát is a nyakába varrják egy nyárra. Így kelletlenül összeáll Max-szel hogy együtt építsenek meg és közösen edzenek egy igazi bajnok-robotot. Vasököl ringbe lépésével Charlie és Max kapnak még egy esélyt a visszatérésre és az egymásra találásra.

Minden rokon és barát izgatottan várja, vajon mikor talál magának férjjelöltet a befutott műsorvezető, Martha. A lányt összehozza a sors Whitmannel, aki ideális választásnak tűnik... egy darabig. Martha végül úgy dönt, kiadja Withman útját, ám ennek hatására a férfi magatartása furcsa módon megváltozik.

Lehet, hogy a Burnett család nem a legproblémásabb família a városban, de az biztos, hogy az első három között van. A ház ura, Jack depressziós üzletember, akinek viszonya van az egyik kolléganőjével. A felesége, Bunnie viszont különös szexuális szerepjátékot játszik a szomszédjukkal, Simonnal. A kalandvágyó tinédzser lányuknak, Kellynek az egyik osztálytársnőjével van viszonya, miközben az egyik tanárnőjüket zsarolják. Végül ott van a fiuk, Eric, aki a lojalitását megosztja egy fegyvermániás prédikátor és a drogos punk rocker között. A helyzetet alaposan felforgatja, hogy Bunnie fejsérülést szenved, és elveszíti az emlékezetét, miközben Simonnal randevúzik.

A film egy meghitt családi összejövetel fesztelen és feszélyezett pillanatait örökíti meg sok humorral. A család tagjai három év után most találkoznak először egymással. A négy gyerek, Warren, Mia, Jake és Leigh hazatér hálaadás napjára, amely a legbensőségesebb családi ünnep Amerikában. Mia és Jake magával vitte a családi összejövetelre élete választottját is. Felbukkan Warren ex-barátnője is, aki még mindig a fiú után vágyakozik. A keserédes komédiában mindenki magára ismerhet, aki töltött már el ünnepeket családi körben. Az ünnepi meglepettség és kedvesség felszíne alatt azonban érződik az éveken át visszafojtott feszültség a felnőtt testvérek és az érzelmileg sivár apa között. Ez a vígjáték annyira kiszámíthatatlan, mint a való élet...

A film többféle karaktert is bemutat: egy ügyvédet, egy egymástól elhidegült párt, egy özvegy exrendőrt és egy ambiciózus újságírót, akik mindannyian vagy idegenek egymás számára, vagy szomszédok vagy munkatársak. A történetek egymásba szaladnak, amely a hétköznapi emberek kétségbeesett vágyódását mutatja be emberi kapcsolatok iránt.

John és Brenda tragikus körülmények között veszítette el a lányát. Miközben a mély fájdalmukkal küzdenek, megtalálják a módját, hogyan tartsák tiszteletben a lányuk kívánságát, hogy minden gyerek egészségben és jó közérzetben nőjön fel. A közösségük segítségével, amit jó barátjuk, Bruce vezet, létrehoznak egy kórházat. A Maria Fareri Gyerekkórház attól különleges, hogy a család végigkisérheti a gyógyulási folyamatot. John és Brenda így beteg gyerekek ezreinek és családjuknak segít. Igaz történet.

Harvey Pekar (Paul Giamatti) változást akar az életében, zajos eseményeket. Az adminisztrátor, aki életét olvasással, írással és dzsesszlemezek hallgatásával tölti egy nap megismerkedik egy másik zenerajongóval. A képregényeket rajzoló Robert Crumbbal (James Urbaniak) való találkozás arra ösztönzi, hogy maga is megpróbálkozzon a műfajjal. A megszokott szuperhősök helyett azonban egyszerű, hétköznapi embereket állít a középpontba és Harvey önéletrajzi ihletésű képregényei nagy sikert aratnak.

A szerencsejáték-függő Nick Wild testőrként dolgozik Las Vegasi kaszinókban. Amikor egy jóbarátját brutálisan helyben hagy egy gengszter, Nick segít neki bosszút állni, ám kiderül, hogy célpontja a helyi keresztapa fiacskája.

Arthur és Maurice két balfék munkanélküli színész. Bár kenyeret nem, de két színházjegyet lejmolnak a helyi péktől. Az előadás végén azonban elszabadul a pokol, a főszereplő kolégát összeverve lelik a rendőrök, s hőseinket gyanúsítják a tettel. Szökésük során egy hajóra menekülnek, ahol minden előadóművészi képességükre szükségük van, hogy életben maradjanak. Annál is inkább, merthogy a bárka fedélzetén majd mindenki csaló, s egyik sem az, akinek kiadja magát.

A fiatal J.D. Salinger a múlt század közepén, New York színes forgatagában próbálja megtalálni írói hangját. Az egyetemen irodalmat tanul, majd behívják katonának. A második világháború után poszttraumás stressz szindrómában szenved, a háború alatt írt első könyve csak 1946-ban jelenik meg. Élete főműve a Zabhegyező _ újabb címén a Rozsban a fogó -, amivel megszegett minden szabályt, és újradefiniálta az amerikai irodalmat. Regénye a csúcsra repíti, egyszerre átkozzák és istenítik.

Steve Rogers az újjáalakult Bosszúállók csapatának élén próbál gondoskodni az emberiség biztonságáról. Azonban egy újabb incidens következik be, amelynek nem várt következményei lesznek. A Bosszúállókon egyre nő a politikai nyomás, hogy egy kormányzati szerv irányítsa őket, akiknek be kell számolniuk akcióikról. Az új rend megosztja a Bosszúállókat, a csapat két részre szakad. Az egyik csoport élén Steve Rogers áll, aki úgy véli, a Bosszúállóknak szabadon kellene tevékenykednie, hogy védelmezhessék az emberiséget. A másik csoport élén Tony Stark, aki az irányítás és elszámoltathatóság eszméjét támogatja.

Kevin szülei egy igazi nagy családi karácsonyra készülnek - Párizsban. Az utazás körüli felfordulásban végül csak egyvalamit felejtenek otthon: Kevint. A hatalmas házban magára maradó kisfiú azonban cseppet sem bánkódik. Éppen, amikor már unatkozni kezdene két ügyefogyott betörő mászik be hozzá az ablakon. A srác nem ijed meg tőlük: százféle ravaszsággal és furfanggal úgy elbánik a rablókkal, hogy nemsokára ők is azt kívánják, bár utaztak volna inkább Párizsba.

Jimmyt tovább kísérti a múltja. Egy éjszaka unokaöccse, Ronnie dörömböl az ajtaján és segítségért könyörög. Egy kamionnyi lopott autó vár arra, hogy leszállítsák a megrendelőnek, de nincs sofőr. Ha Jimmy nem vállalja a fuvart, Ronnie a halál fia - a maffia nem ismer kegyelmet. Jimmy persze segít Ronnie-nak, de útközben rajtuk ütnek a zsaruk, s a lövöldözésben meghal egy rendőr. Ronnie megússza, de Jimmy lakat alá kerül. A férfi ismeri a maffia hallgatási törvényét és néma marad. Amikor azonban megtudja, hogy minden barátja és rokona elárulta őt, és rájön arra, hogy Ronnie a feleségét elcsábította, elhatározza, hogy büntetése enyhítéséért cserébe segít lebuktatni Little Junior Brownt, a veszélyes maffiafőnököt.

Egy hatalmas méretű üstökös közelít a Föld felé, amely az emberiség teljes pusztulását okozhatja. A totális káosz, és tömeges pánik közepette John Garrity is menekülésre kényszerül családjával. Az elszánt férfi csak egy dolgot akar: biztonságban tudni feleségét és kisfiát. A végzetes, apokaliptikus katasztrófa árnyékában Garrity bármire képes, hogy eljuttassa szeretteit a Föld utolsó, védelmet nyújtó menedékére.

Egy 1955 körüli amerikai sivatagi városban megrendezett, ifjúsági csillagász/űrkadét találkozó programját látványosan megzavarják a világot megváltoztató események.