Joe halálos beteg, s egyetlen szórakozása, hogy két nyugdíjas cimborájával belopózik a szomszédos ház medencéjébe fürdeni. Kezdetben nem is sejtik, hogy a medencében lévő különös gubók milyen hatással vannak rájuk, ám amikor kiderül, hogy Joe tökéletesen meggyógyult, s mindkét cimborája egészségesebb, mint valaha, gyanakodni kezdenek. Véletlenül felfedezik, hogy a gubók gazdái egy másik bolygóról jöttek vissza tízezer éve itthagyott társaikért. A két csapat összebarátkozik, ám a szebb életre vágyó nyugdíjasok hamarosan súlyos választás elé kerülnek...

Monty Brewster kisstílű baseballjátékos, aki rég kiöregedett az élsportból, mégis egy álomszerződésre vár. Egy nap megtörténik vele a csoda, fejlett humorú bácsikája egész vagyonát ráhagyja, ami nem kevesebb, mint háromszázmillió dollár. Ám feltételt is szabott a vén csirkefogó: csak akkor juthat ehhez az örökséghez, ha harminc nap alatt elkölt harminc milliót úgy, hogy az utolsó napra egy fillérje, még egy plusz alsónadrágja sem marad. Monty belemegy a játékba, de még csak nem is sejti, milyen kínszenvedés ennyi pénzt elkölteni.

Öt év telt el azóta, hogy az életszerető nyugdíjasok egy vállalkozó kedvű csapata úgy döntött, a halhatatlanság reményében az Antera nevű bolygóra költözik. Az űrbéli paradicsomból most mégis visszalátogatnak a jó öreg Földre. Már egyáltalán nem biztosak benne, hogy jobb-e a galaxis túlsó felén élni békében és unalomban, vagy érdekesebb-e a földi léttel járó örömöket és fájdalmakat élvezni. A különös társaságot szállító űrhajó tehát visszatér: és így Jack újra karjába zárhatja Kittyt...

Jenny Fields, a jóházból való úrilány ugyan szeretne gyereket, ám nem kíván tartós intim viszonyba kerülni semmilyen hímnemű lénnyel. Amikor a II. világháború idején ápolónőként dolgozik egy katonai kórházban, találkozik egy halálosan sebesült őrmesterrel, aki gyermeket nemz az asszonynak. Így jön a világra T. S. Garp, Jenny és az őrmester fia, akit anyja nem enged ki védőszárnyai alól, inkább beáll iskolai nővérnek egy jó nevű fiúiskolába. A Steeringben az ifjú Garp közelebbről megismerkedik az írás és a birkózás tudományával, valamint Helen Holmmal, a birkózóedző könyvmoly lányával, akivel végül össze is köti az életét. A felnőtt Garp az írásnak akarja szentelni életét, ám anyja ismét közbelép.

A Newton-család a feleség öccsét várja. Kedvesen fogadják a férfit, aki úgy tűnik, nagyon gazdag. Ám röviddel érkezése után felbukkan még két idegen, akikről a nagyobbik lány megtudja, hogy detektívek, és hogy Charles bácsit gyilkossággal gyanúsítják. A fiatal detektív felkelti a lányban a gyanút, csakhogy Charles bácsi sem nézi tétlenül, miként szorul körülötte a hurok...

Az E.T. producereinek (Steven Spielberg és Kathleen Kennedy) vígjátéka szegény bérlők egy csoportjáról szól, akik kedves űrlakóktól kapnak segítséget ahhoz, hogy megakadályozzák otthonuk lerombolását New York Lower East Side negyedében. Egy régi New York-i ház lakóit néhány ingatlanügynök igyekszik rávenni arra, hogy költözzön ki, a telken ugyanis építkezni szeretnének. Amikor kiderül, hogy a lakók szívesebben maradnának megszokott otthonukban, az ügynökök felbérelnek egy helyi bandát, hogy ebrudalja ki a feleslegessé vált bérlőket. Csupán egy hiba csúszik a számításukba. Nem tudják ugyanis, hogy a környéken néhány ufó landolt, s a kedves kis űrlényeknek pedig a ház lakói sokkal rokonszenvesebbek, mint a rájuk vadászó banditák.

A filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú és legnagyobb költségvetésű, gigantikus produkciója a Római Birodalom függésébe került Egyiptom híres-hírhedt uralkodónőjéről és szerelmeiről: Caesarról és Antoniusról. A közel négyórás filmeposz díszleteivel és csatajeleneteivel még a mai kor nézőjét is ámulatba ejti. A gyönyörű Kleopátra már-már feladja nagyratörő terveit, hogy fia Róma és Egyiptom uralkodója lehet, ám a befolyásos Antonius évek múlva újra felébreszti benne a reményt. A szerelmes férfi Kleopátra tanácsaira hallgatva szembefordul a római szenátussal és az uralkodói vágyakat dédelgető Octavius-szal. Hogy hűségét bizonyítsa, Antonius feleségül veszi Octavius húgát, de hamarosan Kleopátra oldalán háborút kezdeményez Rómával.

A tizenkét esküdtnek, látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.

Cora Smith tulajdonképpen már csak megszokásból él együtt lényegesen öregebb férjével, Nickkel. Frank Chambers, férje új alkalmazottja, újra szenvedélyt és érzéseket hoz életébe. A kölcsönös vonzalom odáig fokozódik, hogy azt tervezik, megölik Nicket, akinek pénzéből új jövőt építenek maguknak. A gyilkosságot ügyesen balesetnek álcázzák, azonban a tett egymás iránti érzéseiket is igencsak megviseli. Csak amikor kiokoskodott közös tervük csődöt mond, találnak újra vissza egymáshoz.

Valamikor az 1880-as években egy fatális véletlen folytán lebukik Paris Pittman (Kirk Douglas), a minden hájjal megkent, szívtelen bűnöző. Tíz évre ítélik és elszállítják egy olyan börtönerődítménybe, amelyből mindenki szerint képtelenség megszökni. Amikor már sikerül megegyeznie a börtönigazgatóval, hogy rablott kincsének feléért futni hagyja, az igazgatót megölik a fellázadt rabok. Paris-nak szinte rögeszméjévé válik a szökés gondolata. Új igazgató érkezik, a megkörnyékezhetetlen, szigorú erkölcsű Woodward Lopeman (Henry Fonda). Két nagyformátumú egyéniség kerül egymással szembe, igazi élet-halál harc bontakozik ki kettejük között.

Húsz év telt el azóta, hogy a két nővér, Lee és Bessie útjai elváltak. Lee Ohio-ba ment, hogy a saját életét élje, az idősebb Bessie pedig visszatért Floridába, a szülői házba, hogy gondját viselje agyvérzése óta ágyhoz kötött apjának, Marvin-nak és különc nagynénjének, Ruth-nak. Ám egy orvosi vizsgálat nyomán kiderül, hogy Bessie leukémiás és túlélése attól függ, hogy talál-e olyan rokont, akinek csontvelője megegyezik az övével. Lee-nek megvan a maga baja, ugyanis tinédzser fia, Hank deviáns viselkedése miatt elmegyógyintézetben köt ki. Mégis, amikor Lee megkapja húsz éve nem látott nővére segélyhívását, fogja Hank-et és öccsét, Charlie-t, majd útra kel...A nővérek találkozása erőteljes érzelmek kirobbanásához és megható felfedezésekhez vezet ebben a rendkívül emberi, briliáns színészi alakításokat felvonultató, igényes és drámai témájához képest meglepően mulatságos filmben.

Egy német tengeralattjáró valamikor a II. világháború idején elsüllyeszt egy utasszállító hajót. Az utasok közül heten menekülnek meg egy mentőcsónak segítségével. A túlélők között van egy elegáns és jócskán elkényeztetett újságíró, egy kemény és mindenre elszánt tengerész, egy ápolónő valamint "csatlakozik" hozzájuk az ellenséges német tengeralattjáró kapitánya is, miután a tengeralattjáró is elsüllyed. Megmenekülésük érdekében mindannyiuknak együtt kell működniük, ám egyik hajótörött sem ért a navigáláshoz. Ezt a kényes feladatot kénytelenek átengedni a meggyőződéses náci német tisztnek, aki végezni akar majdnem mindannyiukkal, még mielőtt elérnék az utánpótlást biztosító német hajót. Az ördögi tervre fény derül, és a menekülőknek cselekedniük kell...

Három férfi is szerelmes a fiatal szoprán énekesnő Christine-be: a zenekari hegedűs Claudin, a bariton énekes, Anatole és Raoul rendőrfelügyelő. A szegény Claudin, aki minden megkeresett pénzét Christine taníttatására költi (a lány tudta nélkül), egy nap elveszti állását, mert megfájdul a keze. Titokban abban reménykedik, hogy egyszer színpadra kerül fióknak komponált darabja, melyben Christine játssza majd a főszerepet. Egy nap Claudin rádöbben, hogy történetét elrabolták, és dühében megöli a gazember impresszáriót, ám a dulakodás közben az impresszárió felesége savat önt az arcára.

A film megtörtént események alapján, az első atombomba elkészítésének és éles felhasználásának körülményeiről szól. A második világháború végén az Enola Gay ledobja az atombombát Japánra.

A népszerű szenátorral egy pincér golyója végez Seattle-ben. Három évvel később az egyik szemtanú, Lee sírva keresi fel újságíró barátját, mert veszélyben érzi az életét, ugyanis a gyilkosság szemtanúi egymás után halnak meg gyanús körülmények között. Frady nyugtatgatja a lányt, ám amikor pár nap múlva megtudja, hogy a hivatalos jelentés szerint barátnője öngyilkosságot követett el, nyomozni kezd. Életét többször is kockáztatva a Parallax Companyhoz jut el, ahol döbbenetes módszerekkel "toboroznak" embereket döbbenetes feladatok ellátására.

Jackson (Rory Culkin) tízéves korában elveszti szüleit és nénikéjéhez kerül egy szállodába. Patty (Sherilyn Fenn) lelkiismeretes pótanya, de Jackson lelki traumájával nehezen birkózik meg. Főleg miután a kisfiú egy vendégben a Mikulást (Hume Cronyn) véli felfedezni, és rögeszméjévé válik, hogy emberekről különböző történeteket talál ki. Idővel azonban kiderül, hogy képtelen történetei nem is olyan légből kapottak.

A film két főiskolás fiú barátságának történetét meséli el a második világháború idején. Gene és Finny, mindketten a jó hírű Devon intézménybe nyernek felvételt, majd véletlenül egy szobába kerülnek. Innentől kezdve aztán elválaszthatatlan barátokká válnak, pedig Gene inkább szégyenlős és szorgalmas, míg Finny lobbanékony, sportszerető és mindig a társaság középpontja. Hamarosan azonban egy sötét titok árnyékolja be kettejük barátságát. A film John Knowles regénye alapján készült.

1936-ban egy német koncentrációs táborból megszökik hét német fogoly, és a táborparancsnok hét keresztet készíttet számukra. Hatot el is fognak, de a hetedik továbbmenekül Hollandia felé. Különös, mindkettőjük számára presztízskérdéssé váló párharc alakul ki a parancsnok és az üldözött között, s közben az államapparátus, az árulók, a gyávák és az igazságban és a győzelemben hívő, szolidáris névtelen kisemberek ellentétes táborára hullik szét a világ.

II. világháborús történet, melyben Jean-Pierre Aumont és Gene Kelly a két főhős, Peter Lorre egy gonosz náci tiszt, és Hume Cronyn pedig egy besúgót alakít. A film egy merész menekülési terv szervezését és következményeit mutatja be.

Trevor beilleszkedési gondokkal küzd a suliban, ráadásul egyik osztálytársa, Derek állandóan kitol vele. A könyvtárban megismerkedik Clevvel , a csavargóval, aki felajánlja, hogy segít megírni a dolgozatot Benjamin Franklinről. A züllött külsejű Clev azonban teli van titkokkal és Trevor számára hamarosan kiderül, hogy új barátja hatalmas bajban van.

Darby Shaw fején találta a szöget... A tehetséges New Orleans-i joghallgató szemináriumi dolgozatot ír a Legfelsőbb Bíróság két tagja meggyilkolásának feltételezett összefüggéseiről. A következtetés merész: egy olajmágnást kever gyanúba, aki az USA elnökének egyik legjelentősebb kampánytámogatója... A dosszié kikerül az egyetemről, útra kél, és pusztítani kezd. Darby Shaw rádöbben, hogy bárki, akivel a dolgozat folytán kapcsolatba kerül, gyilkosság áldozata lesz. Az ismeretlen veszély elől menekülő lány csak egy emberben bízik, Gray Grahamben, egy újságíróban. Kettőjüknek csak ellenfelei vannak: profi gyilkosok, titkosszolgálati szervezetek üldözik őket a törvénytelenség minden eszközével. Darby és Gray félelménél erősebb a jogba vetett hite, felveszik a küzdelmet a hatalom ellen, az igazság védelmében.

Jennyt, aki hosszú évek után újra állapotos, hónapok óta nem hagy nyugodni egy álom, amiben mindig ugyanaz a szegény ír család jelenik meg. Amikor nappal is rátörnek az emlékszerű képek, s emiatt a munkáját sem tudja folytatni, egy híres hipnoterapeutához fordul segítségért a jelenség okának kiderítésére. Úgy tűnik, Jenny egy korábbi életének drámai emlékeit éli újra, ahol nemcsak a szegénységgel és férje durvaságával kellett együtt élnie, hanem holtan született gyermekének fájdalmával is.