Egy volt orosz kém titkos nemzetközi információkat dob a feketepiacra: egy listát a világ legjobb titkos ügynökeinek nevével. Ha az információ rossz kezekbe kerül, a következmények beláthatatlanok. Így nincs más hátra: a szupercsoport akcióba lép. Egy prágai követség fogadásán vagyunk, ahol a mesterkémek a legfejlettebb csúcstechnikát és találékonyságukat együtt vetik latba a siker érdekében. Ethan Hunt kapja a feladat legkritikusabb részét, és úgy tűnik, minden a terv szerint halad. De megtörténik az elképzelhetetlen: néhány rémálomba illő perc alatt Hunt körül mindenki meghal a csoportból, és ő is csak éppen hogy vissza tud jutni a főhadiszállásra. Alig ocsúdik fel a sokkból, máris új meglepetések várják.

Az izgalmas kalandfilm megtörtént eseményeket dolgoz fel. A világ legnyugodtabb országa zord és mégis fenséges vidéken terül el. Jelenleg csak a hívők szívében él. Tibet önállóságának utolsó éveit tárja elénk a film, amely egy európai ember szemszögéből mutatja be a legendás tájat. 1939-ben, a második világháború előestéjén Heinrich Harrer, a híres osztrák hegymászó elindult, hogy megmássza a Himalája egyik legmagasabb csúcsát, a Nanga Parbatot. A világégés szele utoléri őt és társát, Petert is. Akkor még nem sejtették, hogy egy titokzatos világba csöppennek majd. Útjuk a siker magasából egy angol hadifogolytáborba vezet. Kalandos úton érnek Lhászába, Tibet szent fővárosába, ahol egyedüli idegenekként befogadják őket. A tizennégy éves dalai láma élénk érdeklődést mutat Heinrich iránt. Mivel addig nemigen fordult meg ezen a földön idegen, felkérik az osztrák hegymászót, hogy legyen a láma tanára: tanítsa angolra, földrajzra és a nyugati világ szokásaira

A fiatal Hannibal Lecter szüleit a szeme láttára ölik meg, ahogy a kis húgát is. Párizsba kerül sógornője, Murasaki segítségével, és orvosnak tanul. Rémálmait azonban nem tudja elfelejteni, és ahogy egyre nagyobb tudásra tesz szert Hannibal, úgy hatalmasodik el benne a könyörtelen bosszúvágy. Popil felügyelő felfigyel rá, amikor különös kegyetlenséggel megölnek egy mészárost.

Szergej Gregorijev, a KGB ezredese teljesen kiábrándul a kommunizmus eszméjéből a brezsnyevi időszak alatt. Elhatározza, hogy szembefordul a vezetéssel. Kapcsolatba kerül egy Moszkvában dolgozó francia mérnökkel, Pierre Froment-nal, aki nem tudja, hogy az új barátja kém. Miután elnyeri Froment bizalmát, Gregorijev titkos dokumentumokat ad át neki, hogy juttassa el azokat a francia hírszerzésnek. A "Farewell" fedőnévre keresztelt ügynök éveken át szállítja a leginkább az amerikaiakkal kapcsolatos fontos információkat. A CIA meglepődik, milyen sokat tudnak az oroszok.

"Egy forradalmár szovjet tiszt lesz tehát a film morális hőse. Nemcsak hogy felülkerekedik a háromszög-konfliktusban, de végül még az áldozati pozíciót is kisajátítja. Bár letartóztatása megfelel a történelmi tényeknek, ez így együtt mégis furcsa. Az pedig végképp különös, hogy egy szellemi-erkölcsi rehabilitálásra váró réteg egyik tagja kerül a vádlott szerepébe. Pedig világos a jelennel való párhuzam, nem lehet kitérni előle. Oleg Menysikov korunk jellegzetes típusát formálja meg zseniálisan Mitya szerepében. A Csalóka napfény arról a sebeit nyalogató értelmiségről szól, amely progresszív gondolatok nélkül, szellemi örökségére támaszkodva igyekszik megváltóvá magasztosulni, s megfeledkezik arról, milyen készséges kegyetlenséggel gyakorolta és gyakorolja a neki juttatott hatalmat." (Forgács Iván, Filmkultúra, 1995/3.) Mitya életének fordulópontján tükörben szembesül önmagával...

A brit miniszterelnök megbízásából Sean Dillon elvállalja egy fontos irat megőrzését - a felelősség nagy, hiszen ha az rossz kezekbe kerül, könnyedén felborulhat Kína, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok közötti kényes egyensúly. A maffia is a dokumentumok nyomába ered, Carl Morgant, a kettős játékok nagymesterét utasítják a szupertitkos iratok megszerzésére. 1997-ben, amikor a világ árgus szemekkel figyeli Hongkong visszacsatolását Kínához, az érzékeny politikai és pénzügyi rendszer egyensúlya egy hajszálon függ. Ezalatt Londonban Charles Ferguson brit katonatiszt egy rejtélyes szerződésről szerez tudomást, amit annakidején Mao Ce-tung és Winston Churchill kötött. A tartalom szerint a japán elleni háborúban nyújtott segítségért cserébe Mao átengedi további 100 évre Hongkong gyarmatosításának jogát. A tét óriási, a szerződést mindenki meg akarja kaparintani. Életre-halálra szóló küzdelem veszi kezdetét.

A Kaukázusban javában folyik a háború az oroszok és a csecsenek között. A csecsen vezér nagy túszszedő akciójának többen is áldozatául esnek: több orosz katonán kívül egy Grúziában vendégszereplő angol színész és menyasszonya. A csecsen vezér váltságdíjat követel az angolokért, ezért szabadon engedi az angol férfit és egy fiatal orosz katonát. Ők ketten hiába próbálkoznak a fővárosban a legkülönfélébb orosz és nemzetközi szervezeteknél, a váltságdíjnak csak a töredékét sikerül összeszedniük. Kénytelenek magánháborút kezdeni, hogy kiszabadítsák a fiatal nőt és a többi foglyot...

A filmben egy szürreális társadalmat láthatunk, ahol a vállalatok a marketinggel irányítják a kedvetlen, passzív társadalmat és függővé teszik az egyéneket egyes termékek iránt. Ám egy férfi elhatározza, hogy felveszi a kesztyűt a cégekkel, és megpróbálja leleplezni a globális összeesküvést.

A kémek nem válogatnak az eszközökben. Egy titkos ügynök nemcsak pisztolyokkal, késekkel, mérgekkel és poloskákkal bánik tökéletesen. Ha kell, a teste lesz a fegyvere. Dominika Jegorova az orosz titkosszolgálat egyik legjobbja. És ahhoz, hogy a cége titkokat szedjen ki a CIA magas rangú emberéből, akinek a fejében ott van az Oroszországban működő amerikai ügynökök listája, csak egy eszközt használhat: el kell csábítania. Az akció jól indul, de azután hiba csúszik a számításba. A két ügynök életre-halálra menő játékba kezd: az átverések, hazugságok, fenyegetések csak a kezdetet jelentik – a ráadás a tiltott szenvedély.

Az Orosz Császári Gárda tisztjei 1825 decemberében lázadást szítanak, amikor körülbelül 3000 tiszt és közkatona nem hajlandó hűségesküt tenni az új cárnak.

A vámpír árnyéka egy gondolatkísérlet. Az opus Murnau Nosferatujának (1922) forgatásáról szól, annak a filmnek az elkészültéről mesél, melyet neves rendezője minden idők leghitelesebb mozijaként kívánt leforgatni. Murnau céljának elérése érdekében munkája főszereplőjéül egy valóságos vámpírt szerződtet Max Schreck személyében. A rendező mindent megbocsát színészének, Schreck valamennyi szeszélyét elnézően kezeli és ez szép lassan oda vezet, hogy a színészek gárdája, valamint a stáb erősen megfogyatkozik. Murnaunak szembe kell néznie a problémával: ha be akarja fejezni filmjét, igyekeznie kell, mielőtt ő is Schreck áldozatául esik.