1905. Egy szibériai muzsikot visznek az orosz cári családhoz, mert az terjedt el róla, hogy csodálatos gyógyítói képességekkel van megáldva. Miután a karizmatikus Raszputyin meggyógyítja a hemofíliától szenvedő cárevicset, korlátlan befolyásra tesz szert a cári családban és környezetében, Alexandra cárné egyenesen Isten küldöttjét látja benne. Az első világháború kitörésekor Raszputyin a nép érdekében azt kéri a cártól, hogy Oroszország maradjon ki a vérontásból. Az udvar befolyásos körei, amelyek már eddig sem nézték jó szemmel a "sátáni muzsik" ténykedéseit, elhatározzák, hogy kioltják az életét.

Tündérországban mostanában egyre furcsább dolgok történnek, s mögöttük minden esetben Irisz királynő kisfia, Lala áll. Most például ismét eltűnt, s ráadásul elvitte a királynő konvertorát, mellyel tetszés szerint átalakíthatja magát bármiféle élőlénnyé. És ez még a kisebbik baj, de magával vitte Irisz jogarát is, márpedig anélkül nem jelenhet meg a királynő a hamarosan kezdődő államtanácson. Aterpater varázsló megvizsgálja Lalát és kiderül: emberszíve van, amiatt viselkedik olyan furcsán. S aki nem egészen tündér, azt száműzni kell Tündérországból.

Egy köztörvényes bűnöző, egy pap, egy tanár és egy katonatiszt történetét ismerhetjük meg a filmből. Mindegyiküket különös kapcsolat fűz egy-egy nőhöz. Az egyéni sorsok alakulása függvényében ezek a kapcsolatok más-más megoldást kínálnak a hősök számára. "A szeretetet, ha bekopogtat hozzánk, engedjük magunkhoz, ne méricskéljük, milyen árat kell fizetnünk érte" - vallja a film rendezője, a neves lengyel színész, Jerzy Stuhr, aki barátja és példaképe, Krzysztof Kieslowski erkölcsi példázatainak hatására, s egyben neki ajánlva készítette el morális kérdéseket faggató filmjét. A filmben négy különböző karakter - egy tanár, egy pap, egy katona és egy bűnöző - metaforikus történetén keresztül vizsgálhatjuk mi magunk is, jól felelünk-e az élet vizsgálóbírójának kérdésére...