A filmtörténet egyik legizgalmasabb szerelmes kémtörténete, Hitchcock egyik legnépszerűbb filmje. A filmben Alicia, a fiatal, amerikai lány édesapját háborús bűnösként elítélik. Az amerikai titkosszolgálat felajánl a hányatott sorsú, szabados életmódot folytató lánynak egy lehetőséget, mellyel segíthet hazájának, egyben jóváteheti apja bűntetteit. A feladatot csak ő végezheti el, mivel apja Braziliában élő náci összeesküvő társai közé kell beépülnie. Alicia vállalja a feladatot. Összekötője egy vonzó titkosszolgálati tiszt lesz. Az események úgy hozzák, hogy feleségül kell mennie az egyik vezető náci összeesküvőhöz. A veszélyes kémfeladat során nemcsak szerelme, boldogsága, de élete is nagy veszélybe kerül.

A jóképű Lucky Jackson (Elvis Presley) vérbeli autóversenyző és azért jön Las Vegasba, hogy induljon a nagydíjért. Csakhogy autójába új motort kell szereznie, máskülönben aligha állhat ki legnagyobb pálya- és versenytársa, az olasz gróf, Elmo Mancini ellen. Egy kaszinóban vállal pincérkedést, hogy némi pénzt szerezzen a versenyzéshez, ám úgy tűnik sokkal nagyobb energiát fektet abba, hogy elnyerje a gyönyörű úszóoktatónő, Rusty Martin (Ann-Margret) szívét.

Egy csapat szövetséges katona két éve próbál megszökni egy olasz fogolytáborból. Az újonnan érkezett hadifogoly, az amerikai Ryan ezredes átveszi az irányítás a főként angolokból álló csoport felett. Bár sikeresen megszöknek a táborból, Ryan nagyvonalúságának köszönhetően németek fogságába esnek. A szökevényeket tehervonaton Svájcba szállítják. Hamarosan ellentét alakul ki az angolok és az amerikai ezredes között, aki leleményességével megpróbálja jóvátenni a súlyos hibát. Ráveszi társait, hogy a vonat tetején elbújva játszák ki az ellenséget.

Egy hollywoodi filmstúdióba meghívnak három sikeres filmkészítőt, egy színésznőt, egy írót és egy rendezőt, hogy meghallgassanak egy filmötletet Jonathan Shieldstől, egy munka nélkül maradt producertől, akinek történetesen mindhárman a karrierjüket köszönhetik, és akit idővel mindhármuknak sikerült meggyűlölnie. Fred Amiel, a rendező Shieldstől kapta az áttörést jelentő, első rendezői megbízását, de amikor nagy álmát egy másik rendezőnek passzolta át, viszonyuk elmérgesedett

1941 végén Oroszországban a náci invázió töretlen lendülettel tör előre az ország belseje felé. A Vörös Hadsereg mögötti erdőkben egy gerilla csoport veszi fel a harcot nem túl nagy eséllyel.

Három csábos New York-i modell összefog, és közösen egy exkluzív lakást bérelnek, hogy valóra váltsák nagy álmukat. Mindhárman milliomos férjet akarnak fogni, hogy végre-valahára megszabaduljanak az olcsójánosoktól. Így már nem lehet gond egy szál se, leszámítva, hogy egyáltalán nem könnyű megkülönböztetni egy milliomost egy felvágós sznobtól. És bár a maga módján mindhárom lány sikerrel jár, felmerül a kérdés: biztos, hogy csak a pénz boldogít?

Frank Bigelow, a kisvárosi könyvelő San Franciscóba utazik egy hét szabadságra, és mindjárt az első átmulatott éjszaka után súlyos rosszulléttel ébred. A másnaposságnál azonban többről van szó: amikor orvoshoz megy, kiderül, olyan méreg jutott a szervezetébe, amire nincs ellenszer és csupán napjai vannak hátra. Bigelow-nak fogalma sincs, ki mérgezte meg s miért, de a végsőkig elszántan arra szánja utolsó napjait, hogy megtalálja a gyilkosát.

Lindenbrook professzor expedíciót vezet a Föld középpontjába. Az utazók egy kialudt izlandi tűzhányó kráterén át ereszkednek le a mélybe. Útjuk során hihetetlen veszélyekkel kell szembenézniük, őslények támadása fenyegeti őket, felfedezik az ősi Atlantisz föld alá merült romjait, majd meghökkentő és varázslatos kalandok során elérik céljukat és kibukkannak a Föld túlsó oldalán.

A 300 spártai egy 1962-es amerikai film, mely a thermopülai csata történetetét meséli el. A film a görög kormánnyal karöltve készült, amit a peloponnészoszi Perachora faluban forgattak. Richard Egan a spártai Leonidász királyt, Ralph Richardson az athéni Themisztoklészt, míg David Farrar Xerxész perzsa királyt alakította. Diane Baker Ellast és Barry Coe Phylont játszotta, ami romantikus jelenetet vitt a filmbe. A filmben 300 spártai szembeszáll a szinte végtelennek tűnő perzsa hadsereggel. A különbségek ellenére sem futamodnak meg vagy adják meg magukat, mégha ez a vesztüket is okozza. Frank Miller még gyermekként látta és állítása szerint "megváltoztatta az alkotói irányzatát." Grafikus regénye, a 300 és alapjául szolgált a 2007-es 300 című filmnek.

Életrajzi film, mely I. Erzsébet fiatal korát mutatja be. Romantikus kaladjait, politikai intrikáit mutatja be. Charles Laughton rendező erőterleljes portét fest Erzsébetről és apjáról is: VIII. Henry-ről.

A német Christian Diestl, aki szimpatizál a nácikkal, együttműködik parancsnokával, Hardenberggel, amikor megtámadnak egy angol alakulatot. Hidegvérrel, szinte vidáman mészárolják le az összes angolt; Hardenberg végül az utolsó életben maradottat közvetlen közelről lövi agyon. Ettől fogva Diestl meggyőződéses náci, felfuvalkodott, belsőleg üres, de kétségbeesett ember. Ezzel párhuzamosan megismerhetjük az amerikai Whiteacre-nek, egy Broadway-énekesnek és Noahnak, egy zsidónak a sorsát. Noah beleszeret egy Hope nevű lányba, de a lány apja elzárkózik Noah elől a vallása miatt. Noah-t századosa utasítására a katonaságnál is sanyargatják, feltehetően antiszemita indítékokból. Whiteacre nem tud segíteni a barátján: amikor annak sanyargatása miatt jelentést tesz, áthelyezik, Noah-t pedig továbbra is ütik-verik. Végül aztán a szadista századost mégis leleplezik, s a parancsot teljesítő katonák immár igyekeznek jóvátenni azt, amit Noah ellen lekövettek.

"Ave Caesar, morituri te salutant", azaz "Üdv, Caesar, a halálba menők köszöntenek" - ezek voltak az ókorban a kilátástalan harci feladatra induló katonák utolsó szavai. A küldetés most hasonlóan reménytelen. A célpont: egy felbecsülhetetlen értékű "kincset" szállító, a második világháborús Japánból Németországba tartó hajó. A kulcsfontosságú rakomány a járművek mozgásához, vagyis a háború folytatásához nélkülözhetetlen alapanyag, a gumi - amire viszont az ellenfélnek, az árgus szemekkel figyelő angolszászoknak is nagy szükségük van. A brit hírszerzésnek sikerül feljuttatnia a fedélzetre az emberét, egy náciellenes érzelmű németet, akinek az a fő feladata, hogy a döntő pillanatban megakadályozza a kapitányt a hajó - és az áhított szállítmány - felrobbantásában...

Húsvét napján Jeruzsálem népe megkegyelmezhet egy halálraítéltnek. Barabásra, az útonállóra esik a választás, így a törvények értelmében Poncius Pilátus római helytartó szabadon engedi őt - a kereszthalál pedig Jézusra vár. Barabás kedvese, Rachel nem örül a viszontlátásnak, ő hisz Jézusban, Isten fiában és gyászolja a halálát. Barabás ugyan nem hisz a messiásban, de amikor az ég teljesen elsötétül, bizonyságra vágyik.