A közelmúltban egy ránézésre jelentéktelennek tűnő, a tudósokat mégis izgalomba hozó lelet került elő egy szibériai barlang sarából: egy apró csontdarab, melynek gazdája a feltételezések szerint a neandervölgyi emberrel és a mai emberrel is kapcsolatban állhatott. Hogy a feltevés megállja-e a helyét, a kutatók DNS-vizsgálattal igyekeznek eldönteni.

Egy katolikus pap, aki egyben családfő, egy váratlan pillanatban kegyetlenül megöli nejét, lányát és kisfiát majd keresztre feszíti őket. Mielőtt apja végezne vele, Danilnek sikerül az 1 éves kisöccsét elrejteni a pincében akit az nem talál meg és igy életben marad. 17 évvel később a kisfiÚ ( Bryan ) nagykorú lesz és megörökli apja birtokát ahova el is utazik. Amíg a házban tartózkodik, szörnyű paranormális jeleneteknek és rituáléknak lesz szemtanúja. Ám a szellemek nem hagyják békén és álozatúl akarják ejteni, hogy Ozirisz Istennek eleget tegyenek. Ezért keresztre kell feszíteni őt is....

Legutóbbi szakítása után Martha teljesen padlóra került. Hol bezárkózik, hol fejét vesztve veti bele magát a bulizásba. Ebben a labilis lelkiállapotban találkozik Francisszel. A férfinak ugyan furcsa dolgai vannak, de Martha félresöpri a gyanús jeleket. Tulajdonképpen tökéletes párost alkotnak, mindketten kellőképpen hibbantak, de Francis egy kicsit jobban, mint Martha. A férfi ugyanis egy bérgyilkos, méghozzá nem is hétköznapi: azzal végez, aki felbérelte egy gyilkosságra. Ám ez az életvitel sem mentes a veszélytől: Francist gengszterek és FBI-ügynökök egyaránt égre-földre keresik. Marthának pedig döntenie kell: elszökik új fiúja elől, vagy inkább vele kézen fogva ugrik fejest egy új életbe.

1865 tavaszán az amerikai polgárháború elhúzódó, egyre véresebbé váló harcok után végre véget ért. A béke nagy részben Abraham Lincoln elnöknek volt köszönhető, aki mindent megtett a megosztott nemzet újraegyesítéséért - többek közt nagyvonalú határidőt szabott Robert E. Lee konföderációs tábornok számára a fegyverletételre, és lehetővé tette az elszakadáspártiak reintegrációját a társadalomba. Ez azonban nem mindenkinek tetszett: a szenvedélyes rasszista John Wilkes Booth összeesküvést szőtt az elnök ellen, s a Ford Színházban közvetlen közelről fejbe lőtte Abraham Lincolnt. A merényletet követően ádáz hajtóvadászat indult Booth és társai után.

Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.

Busternek és Annie-nek nem volt normális gyerekkora. Életüket a kamerák előtt élték, szüleik Caleb és Camille egyfajta művészi megszállottságból mindent filmre vettek és a nyilvánosság elé tártak. Évek múltán a család autójában a két szülőtől származó vérfoltokat találnak, ők pedig eltűntek. Buster és Annie nagyon szeretnének rájönni, hogy a szüleiket megölték, vagy anyjuk és apjuk csupán befejezte élete nagy művészi projektjét.

Sachsa Baron Cohen (A leleményes Hugo) Borat, Alig G és Brüno után újabb nagyszabású karakterrel ajándékozza meg a mozinézőket: a világ legkülöncebb és legegoistább diktátorával, Aladeennel. Az elpusztíthatatlan szakállú Aladeen, aki pénzéhes celebeket fektet meg és megbundázza saját olimpiáját, akkor kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor felröppen a hír titkos atomprogramjáról. Egy félresikerült merényletet követően Aladeen egy fillér nélkül magára marad New York utcáin. Kivégzettnek hitt honfitársai elől menekülve Aladeen úgy dönt, visszaszerzi hatalmát, ami egyfelől fergeteges összeütközésekhez vezet a viselkedésén megbotránkozó amerikai polgárokkal, másfelől olyan felfedezésekhez, melyek leleplezik Amerika külpolitikáját.

Oskar nem átlagos fiú. Amatőr feltaláló, felfedező, csillagász, zenész és ékszertervező. Imádott apja a 2001. szeptember 11-i terrortámadás idején az egyik toronyházban dolgozott. Fia a temetése után talál egy kulcsot, és meggyőződésévé válik, hogy apja hagyott számára egy üzenetet: csak meg kell találnia a zárat, melyet a kulcs nyit. Útnak indul: bebarangolja New Yorkot, sokféle emberrel ismerkedik meg, sokféle sorssal találkozik. Gyásszal, örömmel, szeretettel és gyűlölettel. Míg anyja egyre jobban bezárkózik saját gyászába, előtte új világok nyílnak meg: melyek talán segítenek, hogy elviselje az elviselhetetlennek tűnő veszteséget.